Premier Romániában: napokon belül kezdődik az első klímaper, amelyet a Declic indít a kormány ellen

Április 10-én indul az első klímaper Romániában: a Declic civil szervezet által indított perben, amelyben pénzbüntetést indítványoznak Nicolae Ciucă miniszterelnökre, valamint a környezetvédelmi és energiaügyi tárcára, amiért nem tettek meg mindent a klímacélok eléréséért. Az eljárás precedens értékű nemcsak az országra, hanem a teljes közép- és kelet-európai régióra nézve.

A klímaperek nemzetközi szinten már évek óta fontos eszközévé váltak annak, hogy a kormányokat és a vállalkozásokat felelősségre lehessen vonni olyan intézkedéseikért és mulasztásaikért, amelyek az éghajlatváltozás révén milliók életkörülményeire vannak hatással. A perek végső célja az, hogy megvédjék az emberek és a következő generációk környezeti jogait.

Amint a Transtelexen hírt adtunk róla, a Declic Közösség 2023. január 31-én, kedden a kolozsvári fellebbviteli bíróságon benyújtotta az első romániai klímaügyi per iratait, amelyben a román államot perelik. A sajtónak nyilatkozó aktivisták elmondták, a szervezet azt kéri a bíráktól, hogy kötelezzék a kormányt, tegyen konkrét lépéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. Ugyanakkor minden egyes napra, amely alatt nem történik semmiféle hathatós lépés a klímaválság megfékezésére és a döntéshozók késlekednek az intézkedésekkel, bírságolja meg a román kormány tagjait: Nicolae Ciucă miniszterelnököt, Virgil Popescu energiaügyi minisztert és Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert.

Miért kellene büntetni a minisztereket?

A Declic a kolozsvári fellebbviteli bírósághoz benyújtott keresetében azzal érvelt, hogy a kormány tétlensége negatív hatással van az állampolgároknak az élethez és a magánélethez való jogára, és befolyásolja a tulajdonhoz, a tisztességes megélhetéshez való jogukat, az egészséges és fenntartható környezethez való jogot, valamint a jövő nemzedékek méltóságteljes jövőjéhez való jogát is.

„Az államnak kötelessége intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy minden polgár számára egészséges és fenntartható jövőt biztosítson” – áll a kolozsvári fellebbviteli bírósághoz benyújtott keresetben.

Természetesen, nehezen elképzelhető, hogy egyik napról a másikra változna a román kormány és a döntéshozók hozzáállása a klímacélokhoz, amelyek deklaratív szinten ott vannak a stratégiai célkitűzések között, azonban a forráselosztásoknál mindig sikerül a lehető legkevesebbet fordítani ezeknek a megvalósítására. Legutóbb, amikor kiderült, hogy románia 2,1 milliárd euróval kevesebbet fog kapni az európai helyreállítási alapból, és a sajtóba kiszivárogtak azok a vállalások, amelyeknek a költségvetését ez negatívan fogja érinteni, nagyon sok esetben épp az energetikai és környezetvédelmi mérföldköveknél szerepeltek komoly forrásmegvonások. A zöldenergiás befektetések esetében mintegy 500 millió euróval vágnák vissza a költségvetést.

Ezért teljesen helytálló a Declicnek az a kérése, hogy a továbbiakban ne maradjon csak a szavak és az ígéretek szintjén mindez, hanem a kirótt bírságok révén kötelezzék a kormányt a megfelelő intézkedésekre. Nicolae Ciucă, Tánczos Barna és Virgil Popescu alpereseket a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő, az állami költségvetésbe befizetendő bírság megfizetésére kötelezné a Declic minden késedelmes nap esetében, mindaddig, amíg a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket meg nem hozzák.

A klímapernek az a célja, hogy bírósági határozat kötelezze a román államot a klímavédelmi intézkedések meghozatalára

A környezetvédő aktivisták azt is felsorolják, hogy melyek volnának azok a célok, amelyeknek az eléréséhez kellenek az intézkedések, amelyek eddig hiányoztak, és amelyeket elvárnak a román kormánytól:

• az üvegházhatású gázok 2030-ig történő 55%-os csökkentése és 2050-ig a klímasemlegesség elérése, az intézkedéseket pedig az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül írásos kötelezettségvállalás formájában tegye meg;
• a megújuló energiaforrások részaránya a végső energiafogyasztásban 45%-ra emelkedjen, és 2030-ig 13%-kal növelje az energiahatékonyságot;
• az ítélet jogerőre emelkedését követő legfeljebb 30 napon belül fogadjanak el konkrét és koherens klímavédelmi terveket és az intézkedések hatékonyságát ellenőrző mechanizmusokat.

A Declic szakértő kutatók tanulmányait és jelentéseit is mellékelte a perirathoz. Ezek alátámasztják az éghajlatváltozással kapcsolatos sürgős intézkedések szükségességét.

„Azért tettük meg ezt a lépést, mert évek óta csak ígéreteket hallunk a román politikusoktól. Aláírják a nemzetközi megállapodásokat, részt vesznek a klímaváltozási csúcstalálkozókon, majd visszatérnek Romániába, anélkül, hogy bármit is végrehajtanának azokból az intézkedésekből, amelyek megmentenék bolygónkat, vagy pozitív hatással lennének a szűkebb régiónkra. Ez a mi jövőnkről és gyermekeink jövőjéről szól. Ezért követelünk igazságot a bíróságon. Hogy tényleg törődjenek velünk, azt követeljük, hogy a román állam képviselőit a tétlenségük miatt mindaddig bírságolják meg, amíg késlekednek a cselekvéssel” – jelentette ki Cătălina Hopârteanu Declic aktivista.

Európai klímaperek mintáját követi a Declic

A környezetvédők arra is rávilágítottak, hogy fellépésük a hasonló európai perek mintáját követi. Franciaországban, Hollandiában és Írországban a civil társadalom bírósági pert nyert a kormányok ellen, és sikeresen elérte, hogy az államok hatékony intézkedéseket biztosítsanak a klímasemlegesség elérése érdekében. 2022-ben az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága is úgy döntött, hogy a brit kormány által meghirdetett Net Zero Stratégia sérti az éghajlatváltozási törvényt. A döntést követően az Egyesült Királyság kormányának aktualizálnia kellett az éghajlat-változási stratégiáját, hogy számszerűsített elszámolást adjon arról, szakpolitikáival hogyan fogja elérni az éghajlati célokat.

Az európai példákból merítve a Declic a kolozsvári fellebbviteli bírósághoz fordult, hogy elérje: a román igazságszolgáltatás kötelezze a kormányt, hogy tegyen sokkal ambiciózusabb vállalásokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére és 2050-ig az éghajlat-semlegesség elérésére. Amint kifejtették, ezt többek között a megújuló energiaforrások részarányának növelésével és az energiahatékonyság emelésével lehet elérni, tehát az intézkedéseknek ezeket a területeket kellene megcélozniuk.

„Úgy véljük, hogy a jelenlegi célok elégtelenek, és sértik az alkotmányból, a párizsi egyezményből és az európai éghajlatvédelmi törvényből eredő jogi kötelezettségeinket” – szögezte le a Declic.

Nyilatkozott Roxana Mândruțiu, a keresetet megfogalmazó ügyvédi csoport koordináló ügyvédje is, és elmondta, a Declic azért indítja ezt a klímapert, mert a kormány egyre érdektelenebbnek tűnik a klímakérdés iránt. 2021 júniusában uniós szinten elfogadták az európai klímatörvényt, amelynek értelmében a végső energiafogyasztás 40%-ának megújuló forrásokból kell származnia.

Közel 2 év telt el és Romániának nincs klímatörvénye, és nincs koherens politikája, amely az üvegházhatású gázok csökkentését az európai célokhoz igazítaná. Ráadásul, míg Románia országos célkitűzése a megújuló energiára vonatkozóan 2020-ban 38% volt, addig 2030-ra ez a célkitűzés 33%-ra csökkent. Csak egy jogerős bírósági döntés kényszerítheti a Környezetvédelmi Minisztériumot és az Energiaügyi Minisztériumot, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket – értékelte a helyzetet az ügyvéd.

Egyre szaporodnak a nemzetközi klímaperek: az élethez és a klímavédelemhez való jogra hivatkoznak a felperesek

A Declic szerint is a román kormány klímapolitikája veszélyt jelent az állampolgárok biztonságára, a jogállamiságra és a környezetre is. Hasonló megfogalmazással fordult a hágai Nemzetközi Bírósághoz 2021 márciusában Vanuatu, hogy kimondassa az igazságszolgáltatási fórummal, mindenkinek joga van a klímaváltozás elleni védelemhez. A nagyjából 80 kisebb-nagyobb szigetből felépülő állam azt szeretné, hogy a bíróság mondja ki: a jelen és a jövő generációknak joga van az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni védelemhez.

Idén márciusban a bíróság elé is került az ügy, a világ legnagyobb szennyezői, az Egyesült Államok és Kína nem támogatták a szigetország kezdeményezését, de nem is ellenezték. Románia elvben a támogatók között van.

Más európai országokban viszont indultak már hasonló perek: portugál fiatalok, svájci nők és egy francia politikus is az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, mert szerintük az elégtelen cselekvés az életüket is veszélyezteti.

A Másfél fok arról ír, hogy a romániai mellett az olasz, francia és belga kormányokkal szemben is pert indítanak. Az egyik frissen benyújtott kereset a portugál fiataloké, részletezi a lap, amelyet 32 ország, köztük az EU összes tagállama, valamint Norvégia, Svájc, az Egyesült Királyság, Ukrajna és Törökország ellen indítottak. A 11 és 23 év közötti tagokból álló csoport azt állítja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kormányzati tétlenség diszkriminálja a fiatalokat, és kézzelfogható életveszélyt jelent. Különösen azokra a portugál erdőtüzekre utaltak, amelyeknek 2017-ben több mint száz ember esett áldozatul, és amelyeket az éghajlatváltozás egyre súlyosbít.

A Nemzetközi Bíróság véleménye nem lesz ugyan kötelező erejű a nemzeti szintű bíróságokon, a kedvező ítéletnek viszont komoly befolyása lehet a bírákra, a kormányokra és a jövőbeni perekre.

Ha az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítéli meg, hogy jogos a francia, svájci vagy a portugál panasz, és az elégtelen klímaügyi intézkedések valóban veszélyt jelentenek az állampolgárok életére, az ítélet kötelező erejű lenne, a kormányok pedig számonkérhetőek lennének az elégtelen cselekvés miatt.

A Qubit arról ír, a Grantham Research Institute 2022-es jelentése szerint a világon 73 kormányt pereltek be az elégtelen klímacélok miatt, ez a szám azóta valószínűleg nőtt, és a jövőben tovább növekszik majd. A legnagyobb bajban a csendes-óceáni kis szigetállamok vannak. A hágai bíróságon pereskedő Vanuatuban jelenleg is szükségállapotot hirdettek a jelentős károkat okozó viharok miatt. Egy másik szigetállam, Tuvalu is a végső katasztrófára készül. Arra az estre, ha a sziget mindenestül elsüllyed, azt tervezik, hogy az ország kulturális és természeti értékeit úgy mentik meg, hogy a metaverzumba költöztetik.