Véletlen balesetnek tartja az abásfalvi „medvetámadást” a helyi polgármester

Ismét egy „medvetámadásról” szóló hír borzolta fel a kedélyeket: tegnap arról számolt be a romániai sajtó, hogy egy 16 éves fiatalt medve sebesített meg. A fiú az egyik barátjával az erdő szélén kecskéket legeltető társukat készült meglátogatni, ekkor történt az incidens. A Székelyhon beszámolója szerint a sérülései nem életveszélyesek, 6-7 centi mély sebek keletkeztek, a kezelőorvosa szerint néhány nap múlva haza is engedhetik.

Ahogy az lenni szokott, most is voltak lapok, amelyek szenzációkeltésre használták fel a szerencsétlen balesetet, jelent meg olyan címmel is írás, hogy „majdnem letépte a fejét” a fiatalnak „a bestia”.

A medve-ember konfliktusokról szóló hírek többnyire nagyon egyoldalú megközelítésben kerülnek be a sajtó nagy részébe. Szinte minden esetben az állat állítólagos támadását emelik ki, illetve azt, hogy a sérült milyen állapotban van, a körülményekről viszont ritkán esik szó. Most is így történt: a különféle beszámolók alapján nem vagy csak nagyon nehezen lehet képet alkotni arról, mi is történt valójában.

A Székelyhon megszólaltatta a sérült fiút is, aki szerint az incidens pillanatában egyedül volt, mert eltávolodott a társaitól. És először a kecskepásztor kutyáit hallotta ugatni, utána bukkant fel a medve. Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy eleve a kutyák kergették meg a medvét, és – szerencsétlenségre – épp a közeledő fiú irányába hajtották. Más verzió szerint először a medve támadt rá a fiatalokra, a kutyákat csak később uszították rá az állatra, hogy elkergessék. Az ügyet árnyalja, hogy – ebben a dologban egyébként egyetértés van – egy bocsos anyamedvéről van szó.

Megkérdeztük Homoródszentmárton község polgármesterét, Jakab Attilát arról, hogy kivizsgálták-e már az esetet, illetve hogy mit szándékoznak lépni. Jelenleg ugyanis a hasonló, medvés incidensek ügyében az érintett települések vezetői dönthetnek arról, hogy mindössze elijesztik az állatot, vagy befogják és elszállítják, esetleg kilövetik. Ebben az esetben egyébként szerencsés egybeesés, hogy a polgármester egyúttal vadgazdálkodási szakember is, illetve ő a helyi vadászegyesület vezetője.

„Ahányszor elmondják, annyiféleképpen mesélnek el egy ilyen esetet. Én vadász is vagyok, de egyelőre nem látok okot arra, hogy megöljük az állatot, főleg, hogy egy bocsos anyamedvéről van szó” – magyarázta. Hozzátette: még nem értek a kivizsgálás végére, egyelőre a hivatalos orvosi látleletet sem kapták kézhez, és a sérülttel is csak ezután készülnek beszélni. „Meg kell tudnunk, hogy pontosan mi történt. Ők mentek-e rá, megzavarták vagy másképp történt az eset? Véletlenül bekerült az anyamedve és a bocsai közé?” – latolgatta a lehetőségeket Jakab Attila.

„Sem az állatot, sem az embert elítélni nem akarom, de azt egyelőre nem látom, hogy ez egy azonnal kilőni való medve lenne. Tapasztaltból mondom, ott nem szokott medvetámadás történni. A szóban forgó anyamedve sem állatra, sem emberre nem támadt eddig” – fejtegette. A helyszín egyébként kb. 300-400 méterre történt a településtől, egy árokban, nehezen megközelíthető helyen. Hozzátette: nagy valószínűséggel elkergetik a medvét a falu környékéről, és ha visszajön, és „nem úgy viselkedik, ahogy elfogadható lenne, csak akkor lehet szó a megöléséről, addig nem”.

Kérdésünkre, hogy hasznosnak tartaná-e tájékoztató kampányok szervezését arról, hogy miként kell viselkedni az erdőben, erdőszélen ahhoz, hogy elkerüljük a konfliktusokat, leszögezte: el van mondva ez az embereknek. „Ez olyan, mint az utakon. Ott is megvannak a szabályok, mégis történnek balesetek” – szögezte le.

A média egy részének szenzációhajhász hozzáállását a kutatók is komoly problémának tartják medveügyben. Domokos Csaba medvékkel foglalkozó biológust korábban a kilövési kvótákról kérdeztük, ekkor fejtette ki a véleményét. „Sokkal veszélyesebbnek tartom a medveállomány szempontjából azt a hergelést, ami a sajtóban zajlik. A romániai medveállomány jelentős része vagy egész évben, vagy legalábbis időszakosan az emberek közvetlen közelében él, és a faj hosszútávú fennmaradásához létfontosságú a társadalmi elfogadottsága. A medvék ellen uszító kampányokkal pedig épp ezt az elfogadást rombolják le” – magyarázta a szakértő.