Ne legyen több kukázó-kolduló medve Tusnádfürdőn! – Ezért gyűjt most adományokat a WWF Románia

A WWF (World Wide Fund for Nature) Románia, partnerségben Tusnádfürdő polgármesteri hivatalával és az Accent Geoökológiai Szervezettel múlt hónapban indította el kísérleti programját, és egyben a Medvék hava elnevezésű adománygyűjtő kampányát, amely a medvék által gyakran látogatott települések biztonságának növelését, és ezáltal a faj védelmét tűzte ki célul. A WWF Románia szakemberei tartós megoldásokat szeretnének megvalósítani, ennek pedig első állomása Tusnádfürdő lett. A városban ugyanis a „medveszezon” idején szinte napi szinten járnak be a medvék kukázni, ennek ellenére a fürdőváros már eddig is a békés együttélés egyik pédaképe volt.

„A barnamedve mindig is jelen volt a településünk környékén, a térség egy szimbolikus eleme. A megoldás, amit a gyakorlatba szeretnénk ültetni Tusnádfürdőn, a lakosok és a turisták biztonságát szolgálná, miközben a barnamedvét is védi” – jelentette ki Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere

A kísérleti projekt célja az, hogy mind az emberek közbiztonság iránti igényét, mind pedig a vadvilág védelmét megerősítse. A WWF Románia szerint ugyanis az ország egyes térségein a medvék valódi társadalmi problémává váltak, mivel nagy számban való jelenlétük fenyegetést jelent a helyi lakosok és háztartásaik biztonságára és integritására nézve. A helyiek és a turisták is gyakran posztolnak a közösségi médiában a lakott területen lévő medvékről. A sajtóban megjelenő hírek azonban a leggyakrabban a bizonytalanság és veszély érzetét keltik, anélkül, hogy a jelenséget a saját összetettségében bemutatnák vagy kielemeznék.

Cristian Papp, a WWF Románia vadvilágért felelős részlegének koordinátora közleményükben kifejti, a kialakult helyzet egy negatív megítélést kelt a fajról és annak az ökoszisztémákban betöltött fontosságáról, amit különböző érdekcsoportok arra használnak fel a nyilvánosságban, hogy a faj védelmi szintjét csökkentsék.

Mindeközben a természetvédelmi csoportok a konfliktusok nagy száma ellenére is a faj szigorú védelmét támogatják. Ezekből az okokból kifolyólag az utóbbi években eltérő nézetek alakultak ki a medvék védelmét illetően, olyan nézetek, amelyeket össze kell hangolni.

A projekt elindítói szerint a tusnádfürdői projekt teljes körű megoldást jelenthet, hisz egyrészt villanypásztorok felszereléséről, megerősítéséről és olyan speciális kukák kihelyezéséről van szó, amelyek ne legyenek vonzók a medve számára, ugyanakkor egyéb biztonsági elemek elhelyezésére is sor kerül. Mindeközben a területen megjelenő medvék, amelyeknél fennáll a habituálódás, azaz az emberi jelenlét megszokásának kockázata, folyamatos megfigyelés alatt lesznek.

A projekt másik nagyon fontos része pedig a helyi lakosok és a turisták tájékoztatása lesz, ami remélhetőleg a viselkedésükre is kihathat. „Fontos, hogy az emberek ne vonzzák be a medvéket a településre azáltal, hogy alkalomadtán ételmaradékokat eldobnak, vagy esténként szenzáció- vagy fotóvadászat céljával útnak indulnak” – osztotta meg véleményét Cristian Papp.

Imecs István, a tusnádfürdői medvés munkacsoport koordinátora, az Accent Geoökologiai Szervezet projektkoordinátora ezt azzal egészítette ki lapunknak, hogy a tusnádfürdői projekt a sürgősségi beavatkozási csapat munkáját is szakmaibb és tudományosabb mederbe terelné. Elmondása szerint a polgármesterből, vadőrből, állatorvosból és csendőrökből álló beavatkozási csoportot is fel szeretnék szerelni, mert gyakran a hajnali órákban, vaksötétben keresi az utcák között a medvéket. Ezek a körülmények pedig főleg városi környezetben veszélyesek a csoport tagjaira és a lakókra nézve.

Azzal pedig, hogy növelik a csoport hatékonyságát, csökkentik annak az esélyét is, hogy olyan helyzet álljon elő, amit mindenki el szeretne kerülni. Azaz, hogy a medve elijesztése vagy áthelyezése helyett lelőjék az állatot. Ha pedig az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, akkor a medvék megítélése is jobb lesz.

Továbbá úgy látta, gondot jelent, hogy nem tudják nyomon követni, hogy mi történik a beavatkozás után a medvékkel, mert az állatok szőrzete, színezete gyorsan változik az év folyamán. Ezért a legbiztosabb az, hogyha GPS-es nyakörvezés történik, sőt a legjobb, hogyha még arra is egy kamerát szerelnek, hogy nyomon tudják követni merre jár, kikkel találkozik. Így nem kellene az emberi beszámolókra sem alapozniuk, amelyeket Imecs szerint a pontossága kérdéseket vet fel. Ezeket az adatokat pedig a kutatók is kielemezhetik majd, a projektet többek között a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szakemberei támogatják.

A WWF-nek pedig egy olyan elképzelése is van, miszerint különböző színkódokkal jelölnék meg a medvéket, annak függvényében, hogy az intervenciós rendelet szerint milyen kategóriába tartozik: most először járt a településen, visszajáró vendég, de nem okoz kárt, visszajáró és kárt is okoz, vagy el volt szállítva, de visszatért.

Mindezek megvalósítási költségei 400 ezer lejre rúgnak, amelyből a WWF Románia jelenleg 90 ezer lejt tudott fedezni a már létező finanszírozásokból. A teljes összeg összegyűjtése érdekében a természetvédelmi szervezet már a múlt hónapban elindította kampánya márciusig tart majd. Áprilisra ugyanis már a medvék mozgása indokolttá fogja tenni a szükséges eszközök beszerzését. Eddig 30 875 lejt sikerült összegyűjteniük, Imecs szerint a kampány azonban most indul be igazán, hisz a WWF adománygyűjtő csapata a hagyományos népszerűsítő anyagokon túl influenszereket is bevon az akcióba.

Sőt, Imecs szerint már aWWF plüssmaciinak megvásárlásából származó bevételei is a tusnádfürdői programot támogatja. Szerinte ezzel azt is üzenik, hogy inkább az örökbe fogadható plüssálatokat ölelgessük, a vadonélő medvéket pedig támogassuk és ne próbáljuk megközelíteni.