Megdöbbentő, sőt tabudöngető eredményre jutottak brit tudósok. Mindenki (úgy) tudja, hogy vízen kacsázni szinte papírlap vékonyságúra kopott kövekkel, kavicsokkal a legjobb. Garantált velük a multipattantás és a mérvadó távolság. Ezzel a hiedelemmel kell most leszámolnunk, mert egy matematikai modell szerint a krumpli alakú, vaskosabb kövek jobb eredményt adnak.
„Próbáljunk meg olyan követ dobni, amely úgy néz ki, mint egy krumpli. A nehezebb kövekkel vicces dolgok történhetnek” – idézte a Guardian Ryan Palmert, a Bristoli Egyetem alkalmazott matematikusát.
Palmer és kutatótársa, Frank Smith, az University College London matematikusa egy olyan modellen dolgoztak, amely azt vizsgálja, hogy egy tárgy alakja és tömege hogyan befolyásolja a siklását a víz felszínén. Jó, a kacsázással is fontos felfedezést tettek, de ennél fontosabbnak tűnik, hogy a modelljüket repülők vízre szállásánál fellépő erőknél és a repülőgépek nagy magasságban történő jegesedésénél is alkalmazni lehet majd. De most ragadjunk még le a kacsázásnál.
A kutatók matematikai kapcsolatot azonosítottak a kő tömege és aljának görbülete között, ami meghatározza, hogy sikeres lehet-e vele a kacsázás. A nehezebb kövek, amelyek egyébként elsüllyednének, képesek lehetnek felpattanni, ha a görbületük megfelelő, állapították meg.
Palmerék egy másik megállapítása, hogy ezek a nehezebb kövek nem sok pattanással tudnak messzire jutni, mert másképpen lépnek kölcsönhatásba a vízzel, mint a lapos kavicsok.
„Ha nehezebb kővel van dolgunk, akkor szuperelasztikus reakciót kaphatunk, ahol a sok kis pattanás helyett egyetlen megapattanást kapunk. Ez egy hatalmas ugrás a vízből” – mondta Palmer.
A tanulmányuk szerint a nehezebb, ívelt kavicsok azért tudnak felpattanni, mert az első érintkezésről a kő hosszabb ideig és mélyebben nyomódik vízbe. Emiatt a kő alján hosszabb ideig marad fenn a víz nyomása, míg a víz felszíne jobban deformálódik, Palmerék szerint mindkét erő arra hat, hogy a követ felfelé nyomja.
A modell részben azért béna kacsa, mert nem foglalkoznak azzal, amelyet más kutatások már megállapítottak, hogy a kacsázás fontos eleme, hogy a dobásnál mennyire tudják megpörgetni a kavicsot. A megfelelő pörgéssel lehet biztosítani azt, hogy a kő ne csapódjon rossz szögben a vízbe.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!