Kedves Olvasóink! Rendkívül hálásak vagyunk önöknek, amiért egész évben olvastak minket, és év végén még arra is maradt erejük, hogy felhívásunkra elárasszanak minket szebbnél szebb iszonyatos bejglijeikkel. Köszönjük! Több mint 150 csodálatos szörnyről küldtek fotókat, és mindegyik fantasztikus volt. Sajnos a borzalmaknak csak egy részét tudtuk ebbe a cikkbe beleszuszakolni, de talán jobb is így.
Az egyszerűség kedvéért kategóriákat állítottunk fel, amikben egy győztest választottunk, majd pedig az adott kategóriából bemutatjuk a kedvenceinket. Annyit már előre elárulhatunk, hogy igen, olvasóinknak
sikerült kiengedni a sütőből, és a világra szabadítani Bejgzillát, ráadásul nem is egy változatban!
Készen állnak? Akkor kezdjük!
1. Fura töltelékek
Szögezzük le rögtön, hogy kétféle bejgli van: a mákos, meg talán még valamennyire a diós. Minden más tévút, kivagyiság, önsorsrontás. Vannak, akik ezt csak azután látják be, hogy ráléptek erre a szétfolyt töltelékfoltokkal szegélyezett mocsaras ösvényre. Így tett a kategória nyertese, Fanni is. „Életem első bejglije, 34 évesen. Gondoltam kipróbálom Fördős Zé aszalt szilvás receptjét” – bánta meg örökre.
Az 1-es képen látható valamiről így ír Anna: „Ajándékba kaptunk 10 kg lisztet, amiből sikerült az egyetlen csomag zablisztet kiválasztani. Az élesztő nem futott fel, ráadásul már a tészta állagát (elég masszív volt) próbáltuk feljavítani, amikor kiderült, hogy az élesztőt bele sem tettük. Végül megtöltve beraktuk sülni a keletlen zabos tésztát, csokis töltelékkel.”
„Soha többet nutellásat” – fogalmazott a 2-es képet küldő Csilla szűkszavúan, de lényegre törően, és csak egyetérteni tudunk vele. A hármas képen látható teljes zavarról így írt – talán kissé elfogultan – Nati: „A barátnőmmel úgy gondoljuk, hogy nagyon csinos lett ez a narancsos, sütőtökös, csokis bejglink.”
2. Macskák, macskák és kutyák (akik macskák)
A macskák nemcsak a karácsonyfákra jelentenek veszélyt, hanem olvasóink szerint a bejglire is. A felső, kategóriagyőztes mákosról ezt írta Anita: „Az érzés, amikor a pihentetett nyers bejglit, amin 3-4 órát dolgoztál, a saját teraszodon megzabálja valami gyökér kóbormacska, az megfizethetetlen.”
A többi kép is csodás: „A nyers, éjszakára lekent bejgliket összezártuk a macskával a spejzban. Utólag rekonstruálva a történteket, Barni cica a bejglin ugrálva próbálta megszerezni a kolbászt, majd amikor ez nem sikerült, kínjában lenyalogatta az egyik rúd mákosról a tojást. Ekkor nyitottam rá” – írja az 1-es fotó küldője.
Mivel tulajdonképpen a kutya is csak egy túlszocializált macska, ebben a kategóriában indult a 2-es képen látható bejgli is: „Míg a bejgli a spejzban várta, hogy megdermedjen rajta a tojás, addig a kiskutya bement és megdézsmálta” – szomorkodott Judit.
A 3-as kép nem is bejgli, hanem mézes sütemény, és nem is macska, hanem barát (hogy egy barát mennyiben egy alulszocializált kutya, aki pedig egy túlszocializált macska, abba most ne menjünk bele), de a sütemény annyira szép, hogy mindenképpen meg kell mutatnunk: „Anyukám kint hagyta a teraszon a földön a hatlapos mézes-krémest összeállni, a barátom erről nem tudott, ezért mikor indult ki este üdítőért, meglepődött, hogy milyen puha szőnyegünk lett az erkélyajtóban”.
3. Gigantikus repedések
Tulajdonképpen nincs olyan élethelyzet, amiben egy bejglinek ne lenne nyomós oka kirepedni. Néhány bejgli azonban egészen mesteri szintre emeli a repedést, úgy nyílva szét, mint Mózes előtt a tenger. A kategória győztese egyértelműen Hai nevű olvasónk repedésceptiont bemutató matrjoska-bejglije, ami több rétegben repedt szét, megmutatva, hogy tulajdonképpen a repedés alatt is bejgli van, ami szintén tovább repedhet. Mekk Elek a mesesorozatban egy hasonló helyzetet – épp egy fej káposztát hámozott – azzal kommentált: „A levelek alatt újabb leveleket lelek!”
Az alsó kép bal oldalán jókora, klasszikus repedéseket és papucsszerű nyílásokat láthatunk (a papucs helyett mindenki képzeljen, amit szeretne), míg a jobb oldalon Eszter puffancsának rendhagyó, ám pofonegyszerű repesztését mutatjuk: „Csak kivettem a tepsiből, és eltört”.
4. Szénné égetett dolgok
A szénné égetett bejglik kategóriáját pokoli toronymagasan nyerte neve elhallgatását kérő olvasónk, pedig senki nem éget úgy, mint ő. Talán nincs is nagyvonalúbb dolog, mint előbb a precíziós hőoszlatást alufóliával kicentizni tudományos alapon, majd magára hagyni az egész projektet. Bámulatos! Ezzel át is adom neki a szót: „Amikor már fáradtak vagyunk, így járunk. Sajnos elaludtam, de időben felébredtem, csak a bejgli járt így.”
„Bent maradt” – fogalmazott világosan az 1-es képen látható sötét hasú rúdról Dávid, és ezzel mindent el is mondott. „Az egyik az nagyon rossz, a másik az kuka” – írta a 2-es képen látható, távolról mézeskalácsra emlékeztető szénkorongjairól Lívia, de hogy a küldött fotói közül ez épp melyik volt, az sajnos nem derült ki.
5. Szétment és Undorító: az igazi Bejgzillák
A Szétment és Undorító kategória olyan, mint a futásban a 100 méteres síkfutás, van sok más is, de mégis ez a legfontosabb. Nagyon sokat gondolkodtunk, hogy a szó szerint borzasztóan erős mezőnyből mégis kiemelkedő két undorsprinter közül kit hirdessünk végül győztesnek, de hiába, egyszerűen lehetetlen igazságot tenni.
Ezért megosztott első helyet adtunk Anna Egybesült Diós Bejgzillájának, aki még a Mákos Kistestvérét is felzabálta (balra) és Dani Nyers Diós Bejgzillájának, ami „már a tepsibe helyezést sem élte túl, akkor szétesett, amikor le lett emelve a nyújtófáról”. Gratulálunk!
Mindenképp mutatunk még pár Bejgzillát, hogy lássák, mennyire erős volt a mezőny, kettőt kiemelve. A 2-es képet küldő Krisztina a mangalica alakú förtelmével (sajnos fejjel lefelé forgattuk, tegyenek önök is így, hogy előtűnjön a malac) egy sütős-főzős csoportban megnyerte a csúnyabejgli-díjat (mivel nem dicsekszenek manapság a népek, nem?). Lőrinc bejglije a 4-es képen látható, az „át nem sült, majd menteni próbált kakaós bejgli” a töltelékes csoportból gyúrta ki magát az igazi szörnyek közé.
6. Technikai zavarok, fogalmak, fogalmi zavarok
Bármennyire is pártolja az ember a sokszínűséget, az új megoldásokat, van néhány szabály, amiket érdemes betartani, ha az ember nem akar a kukának sütni (persze csak ha eljut a sütésig egyáltalán). Ez egy vegyes kategória, amiben nehéz győztest megnevezni, de abban azért egyetérthetünk, hogy mindenképp díjat érdemel az, aki nem két rúd bejglit tesz a sütőbe, hanem egy nagyot, derékszögben meghajlítva. Bravó!
Hogy az 1-es képet küldő David miért préselt be egy vékonyka csövet a puffatag bejglitubák közé, arról nem írt, viszont leveléből kiderült, családja annyira támogatja, hogy még a füllentést és az életveszélyt is vállalják: „a csodabejglim azonnal elfogyott, a család azt mondta, hogy soha ilyen finomat nem ettek”.
A 2-es képet küldő Luca sajnos nem részletezte, miért nem tekeri fel a bejglit, olvasóinknak azonban azt tanácsoljuk, ők ne hagyják ki ezt az apró lépést, meghálálja az étel! Hihetetlen, de igaz: a megfelelően begyakorolt technikájú tekerés kedvező körülmények között egészen a repedés pillanatáig képes belül tartani a tölteléket!
Irigylésre méltó kapcsolatot fedeztünk fel a 3-as képet küldő András és édesanyja között: „Édesanyám megsajnált, hogy mindenre is érzékenyként nem ehetek bejglit, így idén először készített glutén- és laktózmentes bejglit” – írta András, aki a jótettért cserébe úgy tett, mint aki elhiszi, ez egy bejgli. Példamutató!
A 4-es fotót küldő Roland azt írta: „Bár tavaly megfogadtam, hogy többet nem sütök bejglit, idén megint nekiugrottam”. Kedves Roland, jövőre próbálja meg töltelékkel feldobni a sült tésztát, egészen más lesz az élmény!
+ 1. Bónusz, a hibrid bejgli
Fanni bejglije ugyan nem repedt ki, szét sem esett, sőt kimondottan esztétikus, azonban valószínűleg jobban megosztja a társadalmat, mint hogy ki a nagyobb király, Orbán vagy Gyurcsány. Az emberek egy része nem hogy innovációs díjjal jutalmazná, de egyenesen Innovációs Bejgliminisztériumot alapítana rá, mások viszont a TEK-et, ördögűzőt és Müller Cecíliát szabadítanák megalkotójára. Hölgyeim és uraim: Íme a DIÓSMÁKOS HIBRID! Ahogy Fanni írta: „Egy gyönyörű hibrid, ami egyszerre diós és mákos, hogy azzal is meg tudjuk etetni, aki csak az egyiket szereti.” Ez a találmány maga a bejgliárkok töltelékkel való betemetése, bejglinagykoalíció, nemzeti bejglimegbékélés!
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!