Május 9.: Örömóda helyett Székely himnusz?

Május 9-én furcsa szimbolikus helyzet áll elő: miközben Kelet-Európa egy része a Vörös téren ünnepel, Budapesten Európa napján alakul meg az új parlament. Ráadásul úgy, hogy közben előkerülnek azok a nemzeti jelképek – például a Székely himnusz –, amelyeket az elmúlt években Orbán Viktor politikai monopóliummá emelt.
Orbán Viktor bravúrja, hogy saját felhasználására és hasznára konfiskálta, a (magyar, újabban Magyar) haza képviseletének kizárólagosságát és persze a teljes szimbólumkészletet is.
A „széles néptömegek” (melyből – Herzl/Hetai Jenő óta tudjuk – csak egy van és azzal kell mindent megoldani) szereti az egyszerű, egyértelmű igazságokat. Például: csak mi vagyunk jómagyarok. Akik nem olyanok, mint mi, azok nem is lehetnek magyarok. Pontosabban: „KARESZ HÜJE/ GYÖNGYI HÜJE/ csak én vagyok okos …” És így keletkezett a „jómagyar” fogalma, hasonlóan a hajdanvolt „sokoldalúan fejlett szocialista emberhez”. Jaj volt annak, aki nem igyekezett SFSZE lenni.
Orbán Vikor és pártja esetében ez a helyzet a nemzeti szimbólumokkal is, főleg a kitaláltakkal, és még inkább a giccsbe fúlókkal.
Nevezettek ugyanis majd másfél évtizeden keresztül következetesen mindent megtettek azért, hogy Magyarország és zúzámenben minden a Kárpát-medencében magát magyarnak valló egyén ne érezze jól magát Európában és Európa is egyre nagyobb utálkozással viszonyuljon minden magyarhoz.
S akkor jön ez a budai várban cseperedett, anyai ágon tolnai sváb származású Magyar, és mindent átlényegít.
A következő magyar országgyűlés, országos ünnepségek közepette május kilencedikén fog megalakulni. Püff neki! Május kilencedikén Robi és Sankó (Robert Fico és Aleksandar Vučić) a moszkvai Vörös téren lesznek Vlagyimir Vlagyimirovics társaságában, a Vörös Hadsereg régenvolt győzelmének megünneplésén. Szerintem Vlagyimir Vlagyimirovics nem tart igényt a győzelem napján Viktor jelenlétére. Tehát Orbán Viktor ott lehet a budapesti Kossuth-téren, az Országháza előtt május kilencedikén, amikoris Európa Napján megalakul az új, szó szoros értelmében vett, Magyar (sic!) országgyűlés. Ergo, (Nyugat) Európa „Magyar” országos ünnepségeket lát majd.
Azt nem lehet tudni, hogy az ünnepségeken felcsendül-e majd a „bonni mester” bécsi klasszikát betetőző d-moll, op. 125-ös művének, negyedik, záró tétele, azt viszont tudjuk, hogy a Sony és a Philips ennek az egész műnek az időtartamához igazította a CD -k 74 perces lejátszási idejét.
És azt is tudjuk, hogy az új, Magyar-kormány eskütételét a „Székely himnusz” hangjai kísérik majd.
Zseniális – az Orbán Viktor által kisajátított egyik „legütősebb” szimbólum „le lesz nyúlva, le lesz lejmolva” hogy germanizmus is legyen a szövegben. Nincs apelláta. Attól a pillanattól kezdve a hivatkozott, igencsak giccses magyarnóta megszűnt az Alcsútról származó, felcsúti „utcai harcos” kizárólagos kitűzője lenni.
Nem mellesleg jó kis magyar tragikomédia is egyben ez az egész vircsaft (Wirtschaft). Mert nem semmi, hogy a Bonni mester remekművét az eredetileg „Bujdosó énekként” ismert, budapesti misztériumjátékhoz készült betétdallal kell helyettesíteni, ahhoz, hogy megtörjön Orbánéknak e monumentális giccs fölötti kizárólagossága.
Dobszay László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hajdani tanára szerint: „Mindaz, amit Kodály, Bárdos és mások annak idején úgy tanítottak, hogy ellenkezik a magyar zenei hagyománnyal, mint egy állatorvosi lóban, mind együtt megtalálható benne. S nehéz elképzelni csúnyább dallamot. Ez az, amire azt mondják: tömény giccs… És a szöveg? Szerinte népünket nem Isten, hanem a Végzet vezeti, göröngyös úton, sötét éjjelen. A segítséget Csaba királytól várjuk, de nem világos, hogy a győzelmet ő itt fogja-e megadni, vagy vezetésével emigrálunk a Tejútra. A göröngyös út végül nem a csillagos égben elnyert győzelemhez vezet, hanem a tengerbe, olyan tengerbe, mely a népek harcától zajlik (a tenger, amint zajlik?). Ott a székelység egy különös sziklává válik: míg a szikla a Bibliában, a költészetben a szilárdság, biztonság jelképe ('én erre a kősziklára építem Egyházamat'), addig ennek a tengerben álló sziklának az a tulajdonsága, hogy porlik.”
Kardos András, irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem docense szerint „a székely himnusz, akkor is egy ordenáré giccs, ha a tilalom némi hazaffyas patinával vonta be az évtizedek alatt”.
Majd kiderül, hogy május kilencedikén csupán a letűnő NER szimbolikájának lebontásáról lesz szó, avagynémi-nemű folytonosságról is.
Ez az írás a szerző véleményét tükrözi. A közéletről szóló írásainkban küldetésünk tükröt tartani, akkor is, ha a politikai szereplők számára ez a kép sokszor kényelmetlen.
4 éves lett a Transtelex!
Négy éve dolgozunk azon, hogy amit a hatalom elhallgatna, mi megírjuk. Nem azt, amit ki lehet tenni a kirakatba, hanem azt, amit el akarnak takarni. Ez a vállalásunk az első pillanattól, ehhez tartjuk magunkat. Maradj velünk, támogass minket!
Támogatás