Trójai falóból első csatlós

A görög mitológiából csak kissé jártasok is hallottak a trójai falóról. Amikor az ostromló görögök már tíz éve nem bírtak a Trójában védekezőkkel, cselhez folyamodtak, egy nagy falovat építettek, belsejében görög katonákat rejtettek el, s ezután úgy tettek, mintha elvonulnának a város alól. A trójaiak balgán bevontatták a falovat a városba, és megünnepelték az ostromlók vélt kudarcát. Az éj leple alatt azután görög katonák kijöttek a lóból, fölgyújtották a várost és beengedték a rejtőző görögöket, akik azután elpusztították Tróját.

Pár éve a demokratikus világ Magyarországot Putyin orosz elnök trójai falovának nevezi, aki alig rejtetten szolgálja az orosz agresszor érdekeit saját szövetségi rendszere, a NATO és az EU soraiban. Akadályozza és kijátssza az ellene elfogadott nemzetközi szankciókat, ellenségnek nevezi azt az Ukrajnát, azt az országot, amely nem csupán a szabadságáért és függetlenségéért, de a létéért folytat hősies küzdelmet már több mint négy éve. 1956 népe drukkolhat-e Putyin Oroszországának? A szabadságharcainkat leverő politika fölélesztőinek? Az egyik legősibb keresztény állam, Grúzia (én inkább Georgiát mondok, ahogy ők is) legázolójának? Aki cserbenhagyta Örményországot Azerbajdzsánnal szemben. Választhatja valaki a diktatúrát a szabadság helyett? Magyarországnak nem Ukrajna az ellensége, hanem a diktátor-cár országa. Nem az fenyeget, hogy ukrán „gyarmat” leszünk (mi az, hogy gyarmat, Afrikában voltak gyarmatok), hanem az, hogy Orbán Viktor vezetése alatt még inkább Putyin vazallusa, csatlósa leszünk.

A magyar külügyminiszter évek óta telefonon számol be Lavrovnak az EU-ban történt bizalmas tanácskozásokról. Az államok szuverenitásának hangos hirdetője 2020-ban kérte, hogy Putyin segítse a választásokon a bizonyítottan magyarellenes szlovák politikusokat, Pellegrinit és Ficot. Ami azonban 2026. március 31-én vált ismertté, az páratlan egy látszólag, névlegesen független ország esetében. Annak külügyminisztere nemrég azt mondta az orosz agresszor külügyminiszterének: „Mindig a rendelkezésedre állok”

Egy Szijjártó–Lavrov-beszélgetés átiratát és hangfelvételét, valamint Szijjártó más orosz kormánytisztviselőkkel folytatott beszélgetéseit egy oknyomozó újságokból álló konzorcium, amelynek tagja a VSquare, a FrontStory, a Delfi Estonia, a The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ, megszerezte és nyilvánosságra hozta.

A legfontosabb elemek: Lavrov azt kérte magyar kollégájától, hogy segítsen eltávolítani egy Putyinhoz közel álló ún. üzletembert az uniós szankciós listáról. „Igen, természetesen” – válaszolta Szijjártó, majd így folytatta: „A szlovákokkal közösen benyújtunk egy javaslatot az Európai Unióhoz… mindent megteszünk annak érdekében, hogy lekerüljön.” Ezután együtt szapulták az uniós tisztségviselőket, köztük Josep Borrellt, az EU akkori külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és Landsbergis korábbi litván külügyminisztert. Egy másik telefonbeszélgetésben Pavel Szorokin energiaügyi miniszterhelyettesnek ígérte meg Szijjártó, hogy az orosz árnyékflottát sújtó szankciókat is megpróbálja megakadályozni. Egyértelműen látható, hogy a magyar politikus a Kreml lekötelezettje, és szívesen tesz keresztbe uniós partnereinek, ha erre orosz barátja kéri. Az egész beszélgetés hangneme is szégyenletes, hajbókoló, nem egy szuverén ország képviselőjéhez méltó.

A magyar külügyminiszter állandóan azt hajtogatja, hogy ő mindig a magyar nemzeti érdekekért áll ki. A valóságban az orosz érdekek szószólója, képviselője az Európai Unió testületeiben, és a bizalmas tanácskozásokról rendszeresen jelent orosz kollégájának. Orbán miniszterelnök is egyre nyíltabban támogatja Putyin háborúját, annak céljait, Ukrajna területe negyed részének annektálását. Azzal riogatja a választókat, hogy győzelme esetén az ellenzék az országot háborúba vinné Oroszország ellen – ez egy hamis és képtelen vád. Az pedig egyszerűen nevetséges, hogy a Tisza győzelme esetén Zelenszkij ukrán elnök fogja összeállítani a magyar kormányt, a magyar adófizetők pénzét pedig kiviszik Ukrajnába. Azt viszont tudjuk, hogy a jelenlegi magyar kormány a szomszédos országok elvakultan magyarellenes politikusait támogatja, egy Fico, vagy egy Simion érdekében is szót emel. Ország-világ látja, hogy Magyarország jelenlegi kormánya, szabad akaratából, minden kényszer nélkül, Putyin Oroszországának a vazallusa, első számú csatlósa lett.

Amikor az RMDSZ elnöke és más vezetői – a fentiek ismeretében – nyíltan az Orbán kormány melletti szavazásra biztatják az erdélyi magyarokat, és a szavazati joggal rendelkező erdélyi magyarok hallgatnak rájuk, vajon belegondolnak-e, hogy mivel járna a Fidesz újabb négy évi kormányzása? Magyarország kikerülne a jólét lehetőségét kínáló EU-ból és a szabadságot biztosító NATO-ból – akár jogilag is, de mindenképpen ténylegesen. A demokratikus országoktól elszigetelve még ha akarná, sem tudná támogatni a magyar nemzeti kisebbségeket. Az EU legkorruptabb országa maradna, és a legszegényebb tagállam címéért vetélkedne. A Tisza győzelmétől pedig nem kell tartani Erdélyben sem. Magyar Péter az összmagyarságban gondolkodó, a nemzeti kisebbségek jogainak elkötelezett politikus. Nemhogy rosszabb, hanem jobb helyzetbe hozná az erdélyi magyarságot, minden szükséges és indokolt politikai, morális és gazdasági támogatást folytatna, de kizárva minden korrupciót és egyéni haszonszerzést.

Lengyelország ma egy európai középhatalom, gazdaságilag virágzik. Ukrajna leghatározottabb támogatója az orosz agresszióval szemben. Egyetért vele Moldávia és Románia kormánya. Élesen szembenáll történelmi barátjával Orbán Viktor és kormánya. Hol a helye ebben a helyzetben, mi az érdeke az erdélyi magyarságnak?

Ezt kérdezi a részben erdélyi származású Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere.