Még egyszer a választások összevonásáról

2024. február 4. – 16:41

Másolás

Vágólapra másolva

Javában folynak az ötletelések a választások összevonásáról. Úgy tűnik, hogy az a változat, amelyről az elmúlt héten értekeztem, nevezetesen a helyhatósági és az elnökválasztás első fordulójának, illetve a parlamenti választások és az elnökválasztás második fordulójának összevonása kútba esett, helyette a koalíciós pártok az europarlamenti és a helyhatósági választások összevonását szorgalmazzák, és az elképzelés elnyerte Klaus Iohannis államfő tetszését is.

Az RMDSZ korábban nem támogatta ezt a megoldást és Csoma Botond, a Szövetség képviselőházi frakcióvezetője kedden még arról beszélt , hogy az elképzelés megvalósítása „káoszt okozna” a közigazgatásban, mert megtörténhet, hogy négy
hónapig két polgármestere és két helyi tanácsa lenne egy településnek. Ezzel szemben csütörtökön Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már megvalósíthatónak vélte a javaslatot, amelynek szerinte nincs alkotmányos akadálya, csak néhány törvény módosítását feltételezi. Ő már nem említett káoszt, és azt sugallta, hogy pártja is felsorakozik a javaslat mögé.

Nyilvánvalónak tetszik, hogy a kezdeményezés első számú kedvezményezettje a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelyik elkeseredett harcot folytat a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) a második helyért, amely egyben az elnökválasztási wild card megszerzését is jelenti. Tekintettel arra, hogy az AUR-nak nincsenek polgármesterei, ők nem tudják olyan hatékonyan mozgósítani híveiket, mint a liberálisok, s feltételezésük szerint, ha az emberek már elmennek polgármestert választani, akkor ütnek egy pecsétet az EP-listára is.

Nem jön rosszul a javaslat az RMDSZ-nek sem, mert megnövelhetné a magyar részvételt az europarlamenti választásokon is. Amennyiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) is rábólint a javaslatra, az annak a jele lesz, hogy az AUR számukra sem lenne szalonképes koalíciós partner. Bár formálisan ez még nem történt meg, a két pártelnök ráutaló magatartása arra enged következtetni, hogy a megegyezés már csak idő kérdése.

Persze, mindez csak feltételezés, a választások összevonásának tényleges hatásait majd az urnazárások után fogjuk megtapasztalni. Ugyanakkor azt is korai lenne borítékolni, hogy az Alkotmánybíróság nem emel kifogást a tervezett intézkedéssel kapcsolatban.

Mindezektől függetlenül azonban a politikai számítások egyértelműnek tetszenek: a fősodor le akarja nyomni a szélsőséges pártot és változatlan felállásban kívánja folytatni a kormányzást (esetleg szükség esetén behívják az RMDSZ-t is, ha már nem ragaszkodik a fejlesztési minisztériumhoz) és a végén mindenki boldog.

Nehéz lenne érveket találni a nacionalista, Putyin-barát AUR elszigetelése ellen. A kérdés azonban szerintem úgy tevődik fel, hogy megéri-e egy aktuálpolitikai helyzet optimális kezelése azt, hogy eltekintsünk attól a demokratikus alapelvtől, hogy a választásokon a polgárokat semmilyen körülmény még közvetve se befolyásolja és döntésüket kizárólag a jelöltek programjai alapján hozzák meg?

A választások összevonása ugyanakkor előzmény nélküli esemény lenne és precedenst teremtene. Ezek után a relatív többséget élvező párt bármikor összevonhatná a különböző választásokat, azért, hogy a lehető legtöbb szavazatot gyűjtse be. Ezzel sérülne a választások periodicitásának elve is, amelynek értelme az, hogy az állampolgárok időről-időre véleményt mondhassanak külön a parlament, a helyhatóságok, a köztársasági elnök és az európai parlamenti képviselők tevékenységéről.

Az AUR és a hozzá hasonló huligán-pártok ideje véges. Viszont egy elrontott választási rendszert szinte lehetetlen helyreállítani, mert mindig az aktuális többség érdekeit szolgálja.

A véleménycikk az Új Hét portálon jelent meg először, a szerző engedélyével újraközöljük.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!