Orbán Viktor negyedik kétharmada, az ellenzéki összefogás csődje – a választás legfontosabb eredményei

Orbán Viktor negyedik kétharmada, az ellenzéki összefogás csődje – a választás legfontosabb eredményei
Illusztráció: Lerch Júlia / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Majdnem teljes feldolgozottság után összegezzük a 2022-es országgyűlési választások legfontosabb eredményeit. A lényeg: Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP negyedszer is kétharmaddal győzött, az ellenzéki összefogás minden előzetes méréshez képest sokkal rosszabbul szerepelt, szinte csak Budapesten tudott egyéni választókerületeket nyerni, és bejutott a Mi Hazánk a parlamentbe.

Pár pontban összefoglaljuk, hogy a rengeteg eredmény közül melyek a legfontosabbak. Itt olvashat vissza mindent percről percre.

A részvétel majdnem 70 százalék volt

  • A választók 69,47 százaléka ment el szavazni. Ez majdnem a 2018-as részvételi szintet jelenti.

A 199 mandátum sorsa

  • A Fidesz–KDNP 135 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben. Ez kétharmados többség, vagyis Orbán negyedszer is alkotmányozó többséggel a háta mögött alakíthat kormányt. A Fidesz minden megyében erősíteni tudott 2018-hoz képest.
  • Orbán Viktor az eredményt úgy kommentálta: „Hatalmas győzelmet arattunk. Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan.”
  • Az ellenzéki összefogás, vagyis a DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd listája Márki-Zay Péter vezetésével 57 mandátumot szerzett. Ez a mandátumszám hatfelé oszlik, és úgy tűnik, még a legerősebb DK frakciója se éri el a 20 főt.
  • Az ellenzéki pártvezetők nem álltak ki Márki-Zay Péter mögé a színpadra, amikor értékelte az eredményt. A miniszterelnök-jelölt elismerte a Fidesz győzelmét, és azt mondta: „Nem vitatjuk, hogy a Fidesz ezt a választást megnyerte. Azt igen, hogy ez a választás demokratikus és szabad lett volna, továbbra is vitatjuk.”
  • Bejutott az új parlamentbe a Mi Hazánk, amely 7 képviselővel alakíthat frakciót Toroczkai László vezetésével.
  • Toroczkai László pártelnök, aki négy évvel ezelőtt a Jobbikból lépett ki, azt mondta: „Megtörtént a csoda, az a csoda, amiben senki sem hitt, csak azok a magyarok, akik 2018-ban az ásotthalmi pusztán életre hívták ezt a mozgalmat.”
  • A német nemzetiségi listáról mandátumot szerzett Ritter Imre, aki az elmúlt ciklusban a Fideszt segítette a szavazataival. Vagyis Ritter várhatóan a következő ciklusban is a kormánypártokat erősíti.
  • A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százaléknál is többet kapott, ez parlamenti mandátumokat nem jelent, de így költségvetési támogatáshoz jut a párt.
  • A Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom is átlépte az 1 százalékot, amely szintén a parlamenti küszöb alatt van, de azt jelenti, hogy például a kampánytámogatást nem kell visszafizetnie a pártnak. A Gődény György-féle Normális Párt viszont nem érte el az 1 százalékot sem.

Egyéniben a Fidesz–KDNP tarolt, az ellenzék vidéken csak 2 egyéni mandátumot tudott szerezni

  • Egyéni győzelmekben hatalmas a fideszes fölény: 88-18 az ellenzéki összefogással szemben a 106 választókerületben. A Mi Hazánknak az egyéni választókerületekben nem volt esélye, nem is nyert egyet sem.
  • Vidéken gyakorlatilag mindenhol a Fidesz nyert: 86 győzelme van – az ellenzék csak Szegeden (Szabó Sándor) és Pécsen (Mellár Tamás) jut egyéni választókerületi mandátumhoz. Minden más választókerületben a Fidesz nyert.
  • Az ellenzék olyan várost is elbukott, amelyet korábban összefogás nélkül is tudott nyerni: például Dunaújvárost vagy még korábbról Tapolcát.
  • A legnagyobb arányú győzelmet országosan a fideszes Gyopáros Alpár aratta: 71-20-ra verte az ellenzéki ellenfelét.
  • Ha a fontosabb csatatereket nézzük, szintén a Fidesz ünnepelhet több helyen. A fideszes Lázár János simán megverte Márki-Zay Pétert, aki ugye Hódmezővásárhely polgármestere. A harc ráadásul nem is volt kiélezett: Lázár 52-39 százalékos arányban verte Márki-Zayt. A volt miniszter be is jelentette: visszatért.
  • Szombathelyen a fideszes Hende Csaba simán verte a DK-s Czeglédy Csabát (50-39%).
  • Tapolcán Navracsics Tibor 51-43-ra győzte le Rig Lajost.
  • Budakeszin Menczer Tamás 47-44-re győzte le Szél Bernadettet, aki így nem lesz parlamenti képviselő a következő ciklusban.
  • Budapesten a fideszes Fürjes Balázs viszont kikapott 47-42-re a momentumos Hajnal Miklóstól. A Kutyapárt elnöke itt 5,5 százalékot szerzett.

Az ellenzék Budapesten 16-2-re nyert

  • Budapesten az ellenzék a 18-ból 16 választókerületet nyert meg, a Fidesz viszont behúzta a XVII. kerületet (Dunai Mónika) és a XIV–XVI. kerületből álló választókerületet (Szatmáry Kristóf). 2018-ban még 6 budapesti mandátuma volt a Fidesznek.
  • Több budapesti választókerületben az ellenzék az általa vártnál kisebb arányban tud nyerni: pár száz szavazattal győzött Hiller István, Kunhalmi Ágnes és Barkóczi Balázs is.
  • A legnagyobb arányban Budapesten az MSZP-s Hiszékeny Dezső nyert a XIII. kerületben, 60-30-ra győzte le a fideszes ellenfelét.

Végeredmény pár nap múlva

  • Végeredményt csak akkor lehet hirdetni, ha megérkeznek a külképviseletekről a szavazatok, illetve ha a levélszavazatokat is megszámolták. Mivel több olyan egyéni választókerület van, ahol a most 1. és 2. helyen álló jelölt között olyan szoros, néhány száz szavazatnyi a különbség, ez azt jelenti, hogy az átjelentkező és külképviseleti névjegyzékben szereplő szavazók voksai megfordíthatják az eredményt. Ilyen lehet például a budapesti 13. egyéni választókerület, ahol a fideszes Szathmáry Kristóf 336 szavazattal vezet az összellenzéki Vajda Zoltán előtt, a budapesti 15. számú, ahol az ellenzéki Kunhalmi Ágnes előnye nem egészen 500 szavazat a fideszes Lévai István előtt, illetve a baranyai 1. számú körzet, ahol az ellenzéki Mellár Tamás mindössze 190 szavazattal előzi meg a fideszes Kővári Jánost.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!