Mészárosék milliói és Lévai Anikó erdélyi kapcsolatai: egy kolozsvári egyesületnél rengeteg szál fut össze

Első ránézésre nem sok köze van egymáshoz egy erdélyi főúri hagyatékokat gondozó egyesületnek, egy családi témájú médiatartalmakat díjazó alapítványnak és egy vasútépítő vállalatnak, de a Direkt36 október közepén megjelent tényfeltárásából mégis kiderült, hogy a három szereplőt pénzügyi szálak kötik össze. Az oknyomozó portál megszerezte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd belső dokumentumainak egy részét, amelyekből egyebek mellett az is látszik, hogy a nagy állami megrendeléseken megerősödött vállalat több, a Fidesz politikai és gazdasági környezetéhez kapcsolódó szervezetet támogatott. Egy 2023-as iratban például két civil szervezetnek készítettek elő egyenként 35 millió forintot: a kolozsvári Carola Egyesületnek és a Média a Családért Alapítványnak. A két szervezet között ráadásul személyi átfedés is van, mivel a Carola ügyvezető igazgatója, Molnár-Bánffy Kata a másik alapítvány kuratóriumában is benne van, annak médiadíját pedig hosszú ideje Lévai Anikó fővédnökségével osztják ki.

A határon túli magyar kultúra támogatásában önmagában semmi szokatlan nincs, elvégre Magyarországon ezt törvény is előírja. A jogszabály szerint a magyar állam támogatja azokat a szomszédos országokban működő szervezeteket, amelyek a magyar közösségek nyelvének, kultúrájának és hagyományainak megőrzésén dolgoznak, de a Carola Egyesület esetében egy olyan magánvállalattól érkezett 65 millió forint, amelynek bevételei nagyrészt állami vasútberuházásokból származnak, és amely más, a Fidesz környezetéhez kapcsolódó szervezeteknek is bőkezű támogatásokat juttatott. Ez már önmagában is indokolttá teszi, hogy közelebbről megnézzük, hogyan került a pénz a kolozsvári egyesülethez, és mi lett a sorsa.

Arra, hogy a Carola pontosan mire költötte a V-Hídtól kapott milliókat, a Direkt36 feltárása nem tért ki, ezért megkerestük mi is az egyesületet.

A szervezet megerősítette, hogy összesen 65 millió forint támogatást kapott, a pénz megszerzéséről azt írták, hogy kulturális munkájuk finanszírozásához több céget is megkerestek, és örültek, hogy a V-Híd is fogékonynak bizonyult a megkeresésükre. Kiemelték, hogy a támogatásokról minden esetben szerződést kötöttek, amelyekben vállalták, hogy a kapott összegeket az alapító okiratukban meghatározott célokra fordítják, vagyis az erdélyi magyar kisebbség kulturális értékeinek kutatására, felfedezésére, védelmére, restaurálására és népszerűsítésére. Állításuk szerint ennek eleget is tettek, de arról már nem meséltek, hogy mely programokra mennyit költöttek, és felhasználták-e már a teljes támogatást.

A válaszuk végén arra biztattak, hogy böngésszük végig a honlapjukon elérhető tevékenységi beszámolókat, mert azokból látszik, milyen sokféle kulturális programon dolgoztak az elmúlt tíz évben. Habár egy szavunk nem volt arra, hogy az egyesület mennyi programot csinál vagy nem csinál, megfogadtuk a tanácsot és körülnéztünk: tényleg színes a Carola rendezvényfelhozatala, például 2018-ban vándorkiállításon mutatta be az aradi vértanúk özvegyeinek történetét, egy évvel később pedig a Kolozsvári Református Kollégiumban főzőversenyt is szerveztek, ahol hat erdélyi szakiskola diákjai Szilvássy Carola régi receptjeit próbálták megfejteni. A beszámoló alapján a receptek tényleg megfejtésre szorultak, mivel a bárónő nem minden hozzávalóhoz írta oda a mennyiséget.

Több más programot is kiemelhetnénk, mert ezekről tényleg részletes beszámolók vannak, de a V-Híd nevét és a tőle érkezett 65 millió forint felhasználását a 2023-as, 2024-es és 2025-ös dokumentumokban hiába kerestük. A beszámolókat lapozgatva – vagy inkább görgetve – a konkrét kifizetések helyett egy másik történet bontakozott ki: milyen magyarországi kapcsolatok kísérik a működését és egyáltalán kik hozták létre?

Erdélyi főurak leszármazottai, régi magyarországi kapcsolatokkal

Az egyesület honlapján lévő alapítói névsor már önmagában is izgalmas: a hat alapító között ott van Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember, Ugron Zsolna író, Szebeni Zsuzsa színháztörténész, Farkas Adrienne rádiós újságíró, Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány vezetője, valamint a 2022-ben elhunyt Sipos Pünkösti László festőművész is. Ráadásul a társaság két tagja, Molnár-Bánffy Kata és Ugron Zsolna rokonok is és mindketten az erdélyi arisztokrácia leszármazottai.

Molnár-Bánffy Kata apai ágon a Bánffy, anyai ágon az Ugron családhoz tartozik. Apai nagyapja báró Bánffy Dániel volt, aki 1940 és 1944 között Magyarország földművelésügyi minisztereként dolgozott, édesapja pedig Bánffy Miklós, aki 1991 és 2006 között Leányvár polgármestere volt. A családi kapcsolatokról Kata testvére, Bánffy Farkas is beszélt egy korábbi interjúban, amelyből az is kiderül, hogy édesapjuk a nevét keresztapjáról, az Erdélyi történet szerzőjéről, gróf Bánffy Miklósról kapta. Molnár-Bánffy Kata pályája a családi örökség megőrzésénél jóval szélesebb területet ölel fel: az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott kommunikációs tanácsadóként és Orbán Viktor szövegírójaként, később pedig a Molhoz került, ahol szponzorációs területen is tevékenykedett. Ma már vállalkozóként dolgozik, övé a Képmás című katolikus családi lap, illetve a Salt Consulting nevű pr-cég, amelyre még visszatérünk.

Rokona, Ugron Zsolna a régi székely Ugron családból származik, és az Úrilányok Erdélyben című regényével vált ismertté, amelyben az erdélyi arisztokrácia világa, a főúri hagyományok és a régi családi birtokok története is megelevenedik. Az írónő korábban a zabolai Mikes-kastély egyik örökösének, Gregor Roy-Chowdhurynek volt a felesége, és ő is részt vett a visszaszerzett birtok felújításában és a köré épülő turisztikai vállalkozás működtetésében. A kastély fejlesztése a magyarországi sajtó figyelmét is felkeltette, főleg miután az Átlátszó 2017-ben megírta, hogy a birtok címén működő Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány 481,8 millió forintot kapott a Bethlen Gábor Alaptól. Egyébként Ugron Zsolna könyvbemutatóin Lévai Anikó is többször megjelent, ráadásul ajánlót is írt az írónő első regényéhez, a zabolai kastélyban tett látogatásáról pedig az Átlátszónak is beszélt.

A Carola elnöke, Szebeni Zsuzsa a kutatói munkáján keresztül került közel az erdélyi főúri hagyatékok világához. A színháztörténész korábban Budapesten, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársaként dolgozott, ahol Bánffy Miklós életművével is foglalkozott, és a gróf emlékét ápoló kulturális kezdeményezésekben is részt vett. Néhány évvel később a magyar kulturális diplomáciában kapott megbízást: 2016 végén átvette a magyar állam sepsiszentgyörgyi kulturális intézetének vezetését, amely ma a Liszt Intézet hálózatához tartozik. Ezen a területen végzett munkáját 2026-ban a magyar köztársasági elnök állami kitüntetéssel ismerte el.

A Liszt Intézetek egyébként a magyar állam külföldön működő kulturális diplomáciai hálózatához tartoznak, a külképviseletek részeként feladatuk a magyar kultúra bemutatása és Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak építése. Szebeni így egyszerre vezeti a magyar állam egyik erdélyi kulturális intézményét és a Carola Egyesületet, a két szerepkör pedig több közös rendezvény szervezésében is összeér.

Szebeni neve idén nyáron a marosvécsi Helikon-centenárium körüli kalamajkában is előkerült: a százéves Erdélyi Helikon megünneplésére szervezett rendezvényen eredetileg huszonhat kortárs erdélyi író vett volna részt, de visszaléptek, miután kiderült, hogy a programban a szélsőséges és kirekesztő kijelentései miatt korábban sokat bírált Takaró Mihály irodalomtörténész is előadást tartana. A szervezők végül törölték Takaró előadását, de az írók így sem változtattak döntésükön, emiatt pedig több bejelentett programot és beszélgetést is le kellett fújni. A rendezvény főszervezője a Szebeni által vezetett Liszt Intézet és a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület volt.

A Carola Egyesület indulásánál még alapítóként emlegették Lévai Anikót

Az eddig bemutatott kapcsolatok a Carola történetének kezdetén is visszaköszönnek: a kolozsvári Házsongárdi temetőben 2015 augusztusában avatták fel báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola felújított síremlékét, amely addigra szinte teljesen belesüllyedt a földbe. A Bánffy Miklós múzsájaként ismert bárónő a 20. század eleji erdélyi kulturális élet egyik meghatározó alakja volt, akinek az emlékét egy kisebb társaság szerette volna megőrizni. A Kolozsvári Magyar Napokon tartott síravatón Lévai Anikó is beszédet mondott, az akkori tudósításokban pedig a Carola Egyesület alapító tagjaként említették meg. Szebeni Zsuzsa akkor arról beszélt, hogy a síremléket Lévai segítségével, magánadományokból és a helyi örökségvédő szervezetek közreműködésével sikerült helyreállítani, majd a kezdeményezésből hamarosan egyesület született, amely Szilvássy Carola nevét vette fel, és az erdélyi magyar kulturális örökség megőrzését tűzte ki célul.

Csakhogy ha ma felkeressük a Carola honlapját, a hat alapító között hiába keressük Lévai Anikó nevét, mert a névsorban nem szerepel. Az egyesület megalakulásának dátumaként 2015. szeptember 22-ét jelölik meg, így a síravatóról szóló augusztusi tudósítások még a hivatalos alapítás előtt születtek, ami magyarázhatja az eltérő megnevezéseket. De Lévaira évekkel később is hivatkoztak – ezek szerint tévesen – az egyesület alapítótagjaként, amikor 2022 novemberében Kolozsváron bemutatták a Szilvássy Carola életéről készült dokumentumfilmet.

A korábbi sajtóbeszámolók állításaival szemben az egyesület nekünk is azt írta, hogy Lévai Anikó soha nem volt a tagja vagy alapítója, és hivatalos munkakapcsolatban sem állt velük.

A rendezvényeiken való részvételét megtiszteltetésnek tartják, de arra nem adtak magyarázatot, miért említették Lévait több tudósításban is tévesen egyesületi tagként. Arra is rákérdeztünk, hogy közreműködött-e valamilyen formában a V-Hídtól érkezett támogatások megszerzésében, de erre nem kaptunk külön választ.

Egy festőművész öröksége dobta meg a Carola Egyesület vagyonát

A Carola pénzügyi adatait böngészve nehéz volt nem észre venni egy nagy kiugrást: az In Balanță romániai pénzügyi adatbázisában elérhető összesítés szerint az egyesület 2022-ben nagyjából 73 ezer lej bevételt tudhatott magáénak, de 2023-ban már több mint 5,17 millió lejt. Ez több mint hetvenszeres különbséget jelent egyetlen év alatt, ráadásul a következő évben ismét jóval kisebb bevétel szerepelt a kimutatásban, az egyesület eszközállományának értéke mégis megközelítette a 4,91 millió lejt. Kíváncsiak voltunk, mi áll a nagy változás mögött, ezért erre is rákérdeztünk.

Az egyesület kifejtette, hogy mindez az egyik alapítójukhoz, Sipos Pünkösti László festőművészhez köthető: a 2022-ben elhunyt művész végrendeletében a Carolára hagyta a vagyonát, amely a szervezet szerint értékes ingóságokat és ingatlanokat is tartalmaz. A vagyoni helyzetükben látható nagy változásokat ezzel az örökséggel magyarázták, amelynek megőrzése azóta az egyik legfontosabb feladatukká vált.

Ezt egy részletes felsorolással is alátámasztották: kifejtették, hogy két kiállítást szerveztek, háromnyelvű művészeti katalógust és több ismeretterjesztő kiadványt készítettek, két dokumentumfilmben dolgozták fel Sipos László életét, valamint sepsiszentgyörgyi képzőművészeti diákoknak is tartottak műhelyfoglalkozást. Az örökséghez kapcsolódik a 2026 márciusában megnyílt Kolozsvári Magyar Szalon is, ahol elsőként Sipos László munkáit állították ki. A Szabadság beszámolója szerint a szervezet a festmények leltározása mellett a művész felvinci műtermének megőrzésével és felújításával is foglalkozik.

A Szerencsejáték ötmilliója és az ügyvezető igazgató saját cége

Visszatérve az anyagiakra, Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalata korántsem az első magyarországi támogatója volt a Carolának. Az egyesület megalakulása után egy évvel a magyar állami Szerencsejáték Zrt. 2016-os hivatalos támogatási listáján már kicsivel több mint 5 millió forintos adomány szerepelt a szervezet neve mellett. A pénzre az Mfor is felfigyelt, és Lévai Anikóhoz kapcsolódó civil szervezetként mutatta be a Carolát ugyanarra a tudósításra hivatkozva, amelyet mi is megtaláltunk. A támogatás felhasználásáról az egyesület saját dokumentumaiból annyi derül ki, hogy a Szerencsejáték a Hátrahagyottak emlékezete című kiállítás egyik anyagi támogatója volt, de arról már nincsenek részletek, hogy az ötmillió forintból mennyi jutott erre a tárlatra, és költöttek-e belőle másra is.

A magyarországi támogatók sora azóta újabb szereplőkkel bővült: a Carola 2024-es szakmai beszámolójában például a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium, azaz a Lázár János vezette tárca is felbukkan a Bánffy Miklós és Kós Károly világa című vándorkiállítás és a hozzá kapcsolódó emlékkötet támogatójaként.

A támogatások felhasználását vizsgálva egy másik érdekességbe is belefutottunk: az egyesület egyik nagyobb vállalkozása a Szilvássy Carola életét bemutató, A maga természete szerint és szabadon című történelmi dokumentumfilm volt, amelyet 2022-ben mutattak be. A produkciót a Carola honlapja szerint a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Nemzetpolitikai Államtitkárság is támogatta, az alkotók között pedig az egyesület alapítóit találjuk: Molnár-Bánffy Kata producerként, Ugron Zsolna forgatókönyvíróként, Szebeni Zsuzsa pedig a film egyik alkotójaként vett részt a munkában.

Csakhogy a produkcióban Molnár-Bánffy saját cége is felbukkant, így arra is kíváncsiak voltunk, hogyan működik egy ilyen megbízás házon belül.

A Carola megerősítette, hogy a film produkciós munkáival a Salt Communications Kft.-t bízták meg, amelynek tulajdonos-ügyvezetője Molnár-Bánffy Kata. A médiapartnerek között a Képmás Kiadó is szerepelt, amely szintén az ő érdekeltségébe tartozik, de az egyesület hozzátette: a külső cégekkel kötött szerződéseket minden esetben közgyűlési határozattal hagyják jóvá, és a dokumentumfilm esetében is így jártak el. Azt most sem árulták el, mennyit fizettek a Salt Communicationsnek a munkáért, illetve járt-e bármilyen díjazás a Képmásnak a közreműködésért.

A válaszukban azt is hangsúlyozták, hogy az egyesületi tagoknak nem fizetnek munkabért, az elnök és az ügyvezető igazgató egyaránt önkéntesként dolgozik, de ez önmagában még nem mond semmit a külső cégeknek fizetett megbízási díjakról. És ha már díjakról van szó: a 2018-as tevékenységi beszámolójukban azt írják, hogy a Carola Egyesület megbízásából és támogatásával két cikk jelent meg a Képmás magazinban, de a megjelenések költségét ott sem tüntették fel.

Megint ott lyukadunk ki, hogy a V-Híd két, látszólag egészen más célokkal működő szervezetet támogatott több tízmillió forinttal, de bármelyik irányból indulunk el, előbb-utóbb ugyanazokba a nevekbe botlunk, így az egész történetben van valami furcsa körkörösség.

Elvégre Molnár-Bánffy Kata a Carola ügyvezető igazgatója, de emellett a Média a Családért Alapítvány kuratóriumában is helyet kapott, és még 2025-ben is kuratóriumi tagként hivatkoztak rá. A Carola dokumentumfilmjének elkészítésében Molnár-Bánffy Kata saját kommunikációs cége is részt vett, a médiapartnerek között pedig a hozzá kötődő Képmás Kiadó szerepelt. Innen már könnyen eljutunk a Média a Családért Alapítványhoz is, amely a saját bemutatkozása szerint a Képmás magazin kiadását támogatja, és a laphoz kapcsolódó rendezvényeket is szervezi. A kapcsolat ráadásul személyi szinten is megvan: Molnár-Bánffy Kata a Média a Családért Alapítvány kuratóriumában is helyet kapott, az alapítvány médiadíját pedig hosszú ideje Lévai Anikó fővédnökségével osztják ki. Így aztán bármelyik irányból indulunk el, újra meg újra ugyanazokhoz az emberekhez és szervezetekhez jutunk vissza: hol egy egyesület vezetőjeként, hol kuratóriumi tagként, hol egy kulturális produkció üzleti partnereként találkozunk velük.

Hasonló párhuzamosságokat Szebeni Zsuzsa esetében is találunk, akinek a Carola Egyesület elnökeként és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetőjeként végzett munkája számos kulturális programban egybeolvad. A két szervezet már a Hátrahagyottak emlékezete című vándorkiállítást is közösen kezdeményezte, később pedig a Kós András életművét bemutató kiállításon és a 2026-os Erdélyi Helikon-centenáriumi tárlaton is együtt dolgozott, utóbbi rendezvényen a Carola támogatóként van feltüntetve, Szebeni Zsuzsa pedig kurátorként.

A Szilvássy Carola-film 2023-as bemutatóján ráadásul még több korábban említett szereplő ér össze: a szervezők között találjuk a Szebeni által vezetett sepsiszentgyörgyi Liszt Intézetet, a Carola Egyesületet és a Salt Communicationst, a támogatók között pedig a Molt és a Média a Családért Alapítványt, amelyek ismét visszavezetnek Molnár-Bánffy Katához.

Ezek a kapcsolatok önmagukban nem bizonyítják, hogy a támogatásokról összehangoltan döntöttek, vagy hogy a V-Híd pénze Molnár-Bánffy vállalkozásához került volna, hiszen ehhez a megbízások és kifizetések részleteit is ismernünk kellene, amelyekről az egyesület már jóval szűkszavúbban nyilatkozott. Azt például elmagyarázták, hogy a külső cégekkel kötött szerződéseket minden esetben a közgyűlés hagyja jóvá, és megerősítették, hogy a Salt Communications esetében is betartották ezt az eljárást. De amikor arra kérdeztünk rá, hogy mennyiért dolgozott az ügyvezető igazgató saját vállalkozása a Carola dokumentumfilmjén, konkrét összeget már nem írtak.