Luca Niculescut, a Románia OECD-csatlakozásáért felelős külügyi államtitkárt kérte kormányalakításra az államfő

Miután ismét konzultált a parlamenti pártokkal, az egyik esélyesnek tartott pártfüggetlen jelöltet, Luca Niculescu külügyi államtitkárt kérte fel hétfő este kormányalakításra a román államfő. Nicușor Dan ezt azzal indokolta, hogy azt az embert választotta, akinek a legnagyobb esélye van arra, hogy parlamenti többséget alakítson ki maga körül.
Az 55 éves Luca Niculescu az utóbbi négy évben Románia OECD-csatlakozását koordinálta külügyi államtitkárként. Eredetileg újságíró, diplomáciai pályája előtt az RFI Románia főszerkesztőjeként dolgozott, és több jelentős francia sajtóorgánum romániai tudósítója is volt. 2016–2022 között Románia párizsi nagyköveteként dolgozott. A neve már szeptemberben is felmerült lehetséges miniszterelnökként, és most is ott volt az esélyesnek tartott jelöltek között. Sosem volt egyik párt tagja sem, éppen ezért kérdéses, hogy milyen támogatottsága lesz a politikai alakulatok részéről.
Hétfő este Nicușor Dan úgy mutatta be Niculescut, mint aki ismeri a román államot, és segíthet abban a szintugrásban, amit az OECD-csatlakozás jelenthet az országnak. Azt is közölte, hogy Niculescu dönti majd el, hogy szakértői vagy politikai kormányt alakít. Kiemelte, hogy a személye garancia arra, hogy Románia megőrzi Nyugat-barát irányultságát.
A bejelentéskor jelen volt a kijelölt miniszterelnök is, aki azt mondta, csodát nem ígér, de azt igen, hogy felelősen kezeli majd a közpénzt és felgyorsítja a reformokat. Niculescu arról is beszélt, hogy Romániának hidakra van szüksége, azt kell most előtérbe helyezni, ami egyesíti az embereket, és nem azt, ami elválasztja őket.
A kormány beiktatásához 233 szavazat szükséges. Egyelőre nem látszik, hogy Luca Niculescunak sikerül-e többséget gyűjtenie maga mögé, vagy úgy jár, mint az első jelölt, Eugen Tomac, aki egyik parlamenti pártnak sem tagja és végül vissza is lépett a szavazás előtt.
Eddig egyedül a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közölte, hogy ők biztosan nem támogatják Luca Niculescu kormányát, ami nem meglepő, hiszen ők már a konzultációk előtt közölték, hogy előrehozott választásokat szeretnének és semmilyen kormányt nem szavaznak meg addig, amíg Călin Georgescut nem engedik ki a börtönből és nem szolgáltatnak neki igazságot. Georgescut, a volt államfőjelöltet múlt héten csalás gyanújával vették őrizetbe harminc napra, támogatói szerint igazságtalanul.
A PNL közölte, hogy a kormányprogram ismeretében dönt majd Niculescu támogatásáról, az RMDSZ szóvivője pedig kompetens embernek nevezte a kijelölt miniszterelnököt, akivel mindenképp tárgyalni fognak. Hasonlóan nyilatkozott a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) is, Dominic Fritz pártelnök azonban ismét kiemelte, hogy olyan kormányt, amelynek a PSD része, nem támogatnak.
A PSD elnöke, Sorin Grindeanu, aki maga is bejelentkezett a miniszterelnöki pozícióra, csalódottan állapította meg, hogy az államfő „ismét nem vette figyelembe”, hogy a választásokat a szociáldemokraták nyerték meg, és közölte, hogy „elemzik” Dan döntését.
A PNL, az USR és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltjének bukása után a Szociáldemokrata Párt (PSD) látszólag abban reménykedett, hogy az RMDSZ-szel sikerül szövetkezniük a többség kialakításához, de az RMDSZ hétfőn közölte, hogy nem kormányozna a PSD-vel, legfeljebb ellenzékből támogatná, de csak akkor, ha ezt a liberálisok is megteszik, legalább részben.
Kelemen Hunor a hétfői konzultációk után ismét elmondta, hogy nem tartja jó megoldásnak az előrehozott választásokat, mert az nem segítene a helyzet megoldásában. Ehelyett az RMDSZ elnöke szerint az államfőnek újabb miniszterelnököt kellene kijelölnie akkor, ha a negyedik javaslata sem megy át a parlamenten, hogy „ezzel párbeszédre késztesse a pártokat”.
Romániának május eleje óta ügyvivő kormánya van, miután a parlament megszavazta a PSD és az AUR bizalmatlansági indítványát a Bolojan-kormány ellen. Az első kormányfőjelölt, Eugen Tomac támogatás híján visszalépett, ezután Nicușor Dan a liberális Adrian Veșteát kérte fel kormányalakításra, de anélkül, hogy egyeztetett volna a párt elnökével, Ilie Bolojannal, amivel jelentős belső harcot indított el a PNL-ben. Veștea kabinetjét június 22-én leszavazta a parlament: a szükséges 233 helyett mindössze 189 támogató voksot kapott. A nyár meddő tárgyalásokkal telt el, szeptember közepén pedig Siegfried Mureșan liberális EP-képviselőt, a PNL, az USR és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltjét kérte fel kormányalakításra az államfő, de ahogy az várható volt, ő sem kapott elég szavazatot a parlamentben, és egyre komolyabban merült fel az előrehozott választások lehetősége is, amit azonban az államfő egyelőre határozottan elutasít.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom