Többet fizetne Románia az amerikai katonai jelenlétért, hogy Trump ne vonjon ki újabb csapatokat

Románia és a NATO keleti szárnyának több más országa is kész lenne nagyobb részt vállalni a területén állomásozó amerikai katonák és katonai bázisok költségeiből, hogy ezzel is eltántorítsák a Trump-adminisztrációt az európai csapatlétszám további csökkentésétől – írja a román sajtó a Bloomberg értesülései alapján.

Az amerikai kormány jelenleg felülvizsgálja az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét, a folyamat várhatóan decemberig tart. A Bloomberg forrásai szerint több szövetséges is attól tart, hogy ennek végén Washington jelentősen csökkentheti az Európában állomásozó katonák és haditechnikai eszközök számát.

A keleti tagállamok ezért azt szeretnék jelezni Washingtonnak, hogy továbbra is minél több amerikai katonát akarnak fogadni, és ennek érdekében hajlandók lennének nagyobb részt átvállalni az állomásoztatás költségeiből. A kérdés a NATO augusztus 27-i brüsszeli egyeztetésén is napirendre kerülhet, amelyen Elbridge Colby, az amerikai védelmi minisztérium szakpolitikai államtitkár-helyettese is részt vesz.

Romániának különösen érzékeny a kérdés. Az amerikai erők elsősorban a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légibázison, a deveselui rakétavédelmi bázison, valamint az aranyosgyéresi katonai repülőtéren vannak jelen. Az Egyesült Államok korábban már mintegy ezer katonát kivont Romániából, miközben az orosz–ukrán háború intenzitása nem csökken, és Romániában is egyre szaporodnak a határsértő drónincidensek.

A román elnöki hivatal is igyekszik meggyőzni Washingtont a jelenlegi katonai jelenlét fenntartásáról, Marius Lazurcă elnöki tanácsadó három héttel ezelőtt az Egyesült Államokban tárgyalt, ahol egyebek mellett amellett érvelt, hogy ne csökkentsék tovább a Romániában állomásozó amerikai erőket.

A Bloomberg birtokába került, augusztusban kiküldött amerikai kérdőívben Washington többek között arra is kíváncsi, hogy az egyes országok nyilvánosan támogatták-e Donald Trump külpolitikáját, milyen korlátozásokat szabnak az amerikai katonai bázisok használatára, illetve költenek-e amerikai hadiipari vállalatok termékeire. A válaszokat augusztus 28-ig várják.

A Bloomberg szerint a kérdőív több európai tagállamot is meglepett. Egyes szövetségesek úgy értelmezik, hogy Washington a katonai védelemért cserébe már nemcsak nagyobb anyagi hozzájárulást, hanem bizonyos fokú politikai igazodást is elvárhat.

A feszültséget tovább növeli, hogy több nagy európai NATO-tag nem volt hajlandó bekapcsolódni az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújába. A Bloomberg szerint az európai kormányok most közös válaszon dolgoznak, miközben igyekeznek elkerülni egy újabb konfliktust Trumppal.

Oana Lungescu, a RUSI brit védelmi kutatóintézet munkatársa és a NATO korábbi szóvivője szerint önmagában nem szokatlan, hogy a szövetségesek az amerikai csapatok állomásoztatásáról vagy fegyvervásárlásokról alkudoznak. A mostani tárgyalások azonban a korábbiaknál jóval nyíltabbak és konfliktusosabbak.

Az Egyesült Államok jelenleg a rotációktól és a hadgyakorlatoktól függően 80–100 ezer katonát állomásoztat Európában, több mint harmadukat Németországban. A keleti NATO-tagállamokban ennél kisebb erők vannak: a balti államokban néhány száz, Lengyelországban és Romániában pedig több ezer amerikai katona teljesít szolgálatot.

A Trump-adminisztráció eredetileg az amerikai haderő teljes globális elhelyezkedését akarta felülvizsgálni, ezt azonban a szövetségesek egy ideig már elvetett tervnek hitték. A Bloomberg szerint a vizsgálat most Európára koncentrálva indult újra, és decemberre derülhet ki, mekkora amerikai katonai jelenléttel számolhat a kontinens a következő időszakban.