Erdélyi és partiumi Tisza Szigetek képviselőit kérdeztük, mit gondolnak az RMDSZ korábbi politikájáról

Erdélyben és Partiumban a választások előtt is voltak szimpatizánsai a Tisza Pártnak, és ezt mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy az információs blokád ellenére, bár a Fidesz dominanciája megmaradt Erdélyben, a Tisza Párt 10% feletti eredményt ért el, vagyis a határon túli magyar közösség egy része is nyitottá vált a politikai váltásra.

A Tisza Szigetek erdélyi megalapítása azonban a kezdetekben nem volt akadálytalan, a párt köré szerveződő mozgalomba kevesen vállalták a nyilvános belépést, és helyi Tisza Szigetek alapítói, a sepsiszentgyörgyi Kátai István és a nagyváradi Szeghalmi Örs folyamatos ellenszélben dolgoztak. Őket kerestük meg, hogy megkérdezzük, miként látják a választások után a helyzetet. Abban mindenki egyetért, hogy az Orbán-rendszer határokon átnyúló korrupciójának felelősei bíróságon kell feleljenek, de már azt is érzékelik, hogy az eredményhirdetés után bizonyos RMDSZ-es politikusok kezdenek változtatni a diskurzuson. Az első erdélyi Tisza Sziget alapítója, Kátai István például meglepetéssel tapasztalta, hogy milyen meleg fogadtatásban részesül Székelyudvarhelyen.

„Az RMDSZ-ben sem mindenki ördögtől való. A vezetőség nagyot hibázott, de például Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere a Közösségi Párbeszéd Tábor szervezőit, a Változás Erdélyért Egyesületet, engem csapatostól nagyon szívélyesen fogadott a választás vasárnapja után” – magyarázta Kátai, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója, amikor arról kérdeztem, hogyan kommentálja, hogy az RMDSZ teljes mellszélességgel a Fidesz mögé állt be a kampányban. Kátai szerint megállapodtak a székelyudvarhelyi polgármesterrel abban, hogy neki polgármesterként az a feladata, hogy a városért tegyen. „Innentől kezdve azt gondolom, el kell gondolkodnia Kelemen Hunornak is, hogy ő vitte bele a szövetséget a simlibe, és voltak, akik csendben tiltakoztak, nem álltak bele ennyire a kampányba, vagy levonja Kelemen Hunor a konzekvenciát, és azonnal lemond” – fűzte még hozzá.

Kátai István az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítójaként gyakorlatilag a párt köré épülő közösség egyik arca. Ő volt az egyik, aki a választás előtt néhány nappal Sepsiszentgyörgyön csendes megmozdulást szervezett, és ahogy ő fogalmazott, „nem mondhatnám, hogy szívélyes volt a fogadtatás”.

Elmondása szerint néhány nap leforgása alatt sokat változott a helyzet, míg a választások előtt Sepsiszentgyörgyön még hazaárulózták és mindenféle szitkokat szórtak rá, addig egy héttel később, Székelyudvarhelyre visszatérve ennek már nyomát sem tapasztalta. „Udvarhely polgármestere nyitottként és európéerként ült le velem szembe, viccesen megjegyezve, hogy szívesen lát és érezzem magam otthon, mert a saját szülővárosomban nem ezt látta” – magyarázta nevetve Kátai.

„Magyar Péternek, mint Magyarország leendő miniszterelnökének nemcsak udvariasság, hanem kötelessége elfogadni, ha Kelemen Hunor találkozót kér, mert azt szeretnénk a mozgalomban is, hogy az árkok legyenek betemetve.

Az kettőjükre tartozik, hogy mit beszélnek meg, és hogyan számol el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azokkal az elköltött, eltékozolt magyar adófizetői milliárdokkal. És nyilván, ha megalakul az elszámoltató hivatal és megkezdi a működését, akkor mivel az urak kettős állampolgárok, elindulhat egy kivizsgálás. Addig nincs semmi látnivaló, de ha nem tudnak elszámolni, akkor ugyanott a helyük, ahol a magyarországi tolvaj és korrupt politikusoknak. Ebben viszont a bíróságok dolga dönteni”

– magyarázta. Kátai szerint ugyanakkor az már bizonyítható, hogy Kelemen Hunor és hozzá közel álló RMDSZ-es politikusok választási csalást követtek el, befolyásolták a szavazókat és gyűjtötték a szavazatokat. „Ezt százszázalékosan tudom állítani” – jelentette ki Kátai. Közben az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget egy másik alapítója, Györke Zoltán feljelentést is tett az ügyben, arra Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője úgy reagált, hogy törvényesen jártak el, és állnak elébe minden ellenőrzésnek.

Azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ most azzal igyekszik tisztázni magát, és azt hangoztatja, hogy az erdélyi magyarok többségének az álláspontját képviselték, Kátai csak annyit jegyzett meg, hogy a szavazók 90 százaléka még nem jelenti az erdélyi magyarság többségét, csak „egy lényeges kisebbség szavazott a Fideszre”, ahogy az elmúlt 15 évben Magyarországon is.

Szerinte a Tisza győzelme után egyre többen szedik össze a bátorságukat, és vállalják fel a szimpátiájukat a párttal. Ezért is adta át csütörtökön az általa alapított sziget kapcsolattartói feladatait a sepsiszentgyörgyi Kovács Istvánnak, mert „most már nem félnek kiállni a nyilvánosság elé”. Szerinte már eddig is többen segítették a szervezet munkáját. Elmondása szerint Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig, Szatmártól Brassóig és Gyergyóig mindenhonnan vannak olyan szimpatizánsaik, akik segítették a változást, és most folytatják azt a közösségépítő munkát, amit tavaly áprilisban ő elkezdett. Állítása szerint egyházi személyek, tanárok, zenészek és egyszerű kétkezi munkások egyaránt vannak köztük.

Ennek egyik eredménye a Változás Erdélyért Egyesület bejegyzése, ami a Közösségi Párbeszéd tábort fogja szervezni. „A fő feladata az lesz, hogy az árkokat betemessük és újra méltóan tudjunk együtt ünnepelni” – magyarázta Kátai, aki szerint ő már igyekszik elfelejteni a múltat.

„Benne vagyok a párt egyik önkéntes szakértői csoportjában, és azokat a véleményeket, amiket különböző értelmiségiekkel közösen megfogalmaztunk, eljuttattam a Tisza Pártnak. Ezek javaslattételek, problémahalmazok, amit a párt szakértői megkaptak és elolvasnak. Az ő dolguk lesz megítélni ezeket az anyagokat, mi nagyon fogunk örülni, hogyha valami a javaslatainkból megjelenik az új kormány programjában”

– magyarázta Kátai arra a kérdésünkre, hogy az általa alapított Tisza Sziget milyen hatással, ráhatással lehet a párt külhoni magyarokkal kapcsolatos politikájára. Szerinte egyértelmű javaslatot tettek a külhoni magyarok támogatásával kapcsolatban. „Nem lehet megspórolni azt a munkát, hogy Partiumtól Székelyföldig, Bánságtól Csángóföldig, mindenhol, ahol magyarok élnek fel kell térképezni az igényeket. Ne egy szűk elitista csoport verbúválódjon össze, és kezdje kitalálni, hogy mire van igénye Sepsiszentgyörgynek vagy éppen Torockónak. Régiókra lebontva kell dönteni arról, hogy ki milyen támogatásokat kap” – tette hozzá. Hisz abban, amit Magyar Péter is sokszor elmondott, és azt szeretné, hogy ne Budapestről mondják meg, mire van szüksége az erdélyi magyaroknak, hanem ők fogalmazzák meg.

Hasonlóan gondolkodik a nagyváradi Ady Tisza Sziget vezetője, Nyíri Attila is, aki szerint már a kezdetektől látszott, hogy a Tisza körül nem egyszerű politikai mozgás, hanem rendszerváltó igény formálódik, és ez az igény Erdélyben is jelen van. Úgy fogalmazott, hogy miközben Magyarországon már megtörtént a váltás, most az erdélyi közösségen a sor, hogy a korrupciós ügyek felszámolása után tiszta lappal induljon és új közösségi alapokra építkezzen.

Nyíri szerint a választások után még erősebben látszik, mennyire mélyen hatott a propaganda: több erdélyi városban is azt tapasztalja, hogy sokan a félelem miatt zárkóznak el a változástól, amit részben a közmédia hatásaival, részben a helyi RMDSZ-politika által kialakított narratívákkal magyaráz. Éppen ezért szerinte lenne igény arra, hogy a Tisza közösségei személyesen is megszólítsák az embereket, „megmutassák a párt arcát”, és erősítsék a bizalmat a változásban.

Azt is hangsúlyozta, hogy a mostani időszakot nem lezárásként, hanem kezdetként látja: szerinte az eddigi jelenlét csak az alapozás volt, a valódi munka most következik, amelynek középpontjában a párbeszéd és a hiteles képviselet áll.

A Nagyvárad Tisza Sziget alapítója, Szeghalmi Örs szerint is elkerülhetetlen, hogy elszámoljon az RMDSZ és a hozzá köthető alapítványok a magyarországi támogatásokkal.

„A Tisza egyik legfontosabb vállalása, és támogatóinak egyik leglényegesebb reménye pontosan az, hogy az új hatalom nem csupán átveszi a régi struktúrákat, és azokat működteti tovább, hanem minél mélyebben megtisztítja és megreformálja azokat. Ennek természetesen és szükségszerűen ki kell terjednie a határon túlra is, hiszen korábban a Fidesz is kiterjesztette a maga maffiáját a határon túlra, ezért bőven van rendeznivaló”

– magyarázta Szeghalmi. Ő kevésbé volt békülékeny az RMDSZ-szel kapcsolatban. Szerinte Orbánék a határokon túl is igyekezett klientúrát kialakítani, ennek volt része többek között a gazdasági hatalom megkaparintása, politikai szervezetek alakítása, illetve a létezők „megvásárlása”.

„Ennek elemeként teljesen megszerezte az RMDSZ-t, és azt saját, vagyis a Fidesz kinyújtott karjaként használta a romániai politikában. Az RMDSZ pedig teljesen szervilis módon, gyakorlatilag a Fidesz itteni irodahálózatává és fixerévé is vált. Ez lényegében azt is jelenti, hogy teljes struktúráját Orbánék szolgálatába állította, és rendelkezésére bocsátotta, cserébe a gyanúsan vándorló közpénzek egy részéért. Nem lehet meg nem történtté tenni mindezt” – fogalmazott. Szerinte az RMDSZ csúcsvezetésének leváltása sem lenne elég, a pártfegyelmet tartó helyi vezetők „valamiféle számonkérése” is szükséges lenne.

„Nagyon egészségtelen lenne – és a rendszerváltó Tisza érdekeivel is ellentétes, nem beszélve a romániai magyar közösség érdekeiről –, ha netán ismét elmaradna az RMDSZ megtisztulása. Márpedig ezt a megtisztulást belülről nem sikerült elérni évtizedek alatt sem, még a romániai magyar közösség nyomására sem. Most egyedül a Tisza az az aktor, amelynek eszközei is vannak ahhoz, hogy – ha kell – kikényszerítse az alaposabb megtisztulást” – fogalmazott. Szerinte ugyanakkor az is reális forgatókönyv, hogy látványos bukások nélküli lesz az átmenet.

„Ez minden hatalomváltásnál benne van a pakliban. Ugyanakkor remélem, hogy nem ez fog történni” – tette hozzá.

Szerinte már régebben is felmerült, hogy a Tisza hatalomra kerülése esetén át fogja alakítani a határon túli közösségek számára juttatott támogatások rendszerét úgy, hogy azok közvetlenül a közösségekhez jussanak, és ne magánszereplőknél végezze a pénzek nagyobb része. Szerinte ez kiemelkedően fontos is lenne. „Önmagában viszont nem elég. Ha megmarad ugyanaz a vezetés (a csúcsvezetésen túl is), ugyanazokban a struktúrákban, akkor ugyanúgy, ugyanazokkal a reflexekkel működhet tovább, és akár pénznyelőként funkcionálhat, alkalmazkodva az új szabályokhoz” – mondta.

Szeghalmi szerint ugyanakkor esetükben nem merül fel, hogy különösebb hatása lenne a Tisza politikájára, nem is ezért alakultak, hanem a hatalomváltásban segédkező közösségekként. Szerinte a Tisza Szigetek annyiban alakíthatják a párt politikáját, amennyiben meghallgatásra találnak a hangjaik, például az ilyen megszólalásaik.

Mindeközben Kelemen Hunor már egyeztetett telefonon Magyar Péterrel, és jövő hétre személyes találkozót is leegyeztettek, miután az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa egyhangú felhatalmazást adott számára a tárgyalásra. Erre reagálva az RMDSZ vezetésének lemondását, az új magyar kormánnyal való tárgyalást megelőző nyilvános konzultáció kéri a Pluralizmus Erdélyben kezdeményező csoport, amelynek petícióját bárki aláírhatja.