„A jóistennek és Orbán Viktornak köszönöm!” – ökocentrumot avattak a Szent Anna-tó mellett

Ünnepélyes keretek között adták át a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp közelében felépült látogató- és tudásközpontot. Az avatón röpködtek a köszönetek Orbán Viktornak és a magyar kormánynak, miközben az ökocentrum mögé álló szervezet ügyvezetője azt állítja: politikai közbenjárás nem volt a projekt mögött. Az 500 milliós beruházás egy Rogán Antal felügyelete alá tartozó turisztikai ügynökségen keresztül valósult meg.

A Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpont egy 1963-ban emelt menedékház falai között kelt életre, fél évszázados hiányt pótolva a térségben. Az épület átadása az első jelentős turisztikai beruházás a helyszínen az úthálózat évtizedekkel ezelőtti kiépítése óta.

Az épületet azonban nem bontották le, hanem beépítették az új struktúrába: a 820 négyzetméteres létesítmény alagsorában vetítőterem és étkező kapott helyet, a földszinten kiállítótér és információs pult várja a látogatókat, az emeleten pedig irodák és kutatói szobák rendezkedtek be. A Csomád-vulkán háromdimenziós makettje, geológiai pannók és egy 24 perces dokumentumfilm meséli el a tó és a tőzegláp történetét. A beruházáshoz felújított parkoló, a Mohos-tőzeglápot bejáró új pallórendszer, egy interaktív gyerekpark és a kráterperemeket összekötő ösvényhálózat is tartozik. A projektet a Magyar Turisztikai Ügynökség közvetítésével a magyar kormány finanszírozta, közel 500 millió forintból.

Az ökocentrum tudásközpontjának leglátványosabb eleme, a látogatókat fogadó monumentális vulkánmakett maga is önálló projektként valósult meg: az előkészítéssel együtt közel egy évig készült, amiből a kivitelezés négy-öt hónapot vett igénybe. A terepasztal a Csomád-hegységet ábrázolja a Tusnádi-szorostól a hegygerincig, a mély völgyektől egészen a krátertóig. A négy-öt négyzetméter alapterületű, szállíthatóság végett négy darabból álló alkotás faalapra, precíziós térképek alapján rétegezett polisztirolból épült fel. A négyzetméterenként nagyjából ezer euróba kerülő installáció a Maketo Kft. szakértelmét és Kovács Áron tervezőmérnök munkáját dicséri.

Az ökocentrum előzetes bejelentkezés alapján már látogatható, a nyári szezonban tervezik a rendszeres fogadást. Hogy mikor és milyen jegyárakkal nyit ki teljesen, azt egyelőre nem tudni.

„A jóistennek és Orbán Viktornak köszönöm!”

Az avatóünnepség hangulata azonban nehezen volt elválasztható a magyarországi választási kampánytól, amelynek levélszavazati határideje ugyanekkor zajlott. A megjelenteket Szakács-Czont Márton, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke köszöntötte, aki a jóisten után mindjárt Orbán Viktornak mondott köszönetet: „Meg szeretném köszönni elsősorban a jóistennek, hogy igazítja az útjainkat. Köszönöm Orbán Viktornak és a magyar kormánynak, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül ötleteinket felkarolta” – mondta az elnök. Őt Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes követte a pódiumon, aki a Transtelex újságírójára kacsintva szintén megköszönte Orbán Viktor és a magyar kormány támogatását, hozzátéve: nélkülük nemcsak az ökocentrum, de a székelyföldi infrastruktúra jelentős része sem valósulhatott volna meg. Varga Ferenc, Magyarország csíkszeredai konzulja szintén felszólalt, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke személyes emlékeket osztott meg, Korodi Szabolcs fő tervező pedig az építészeti elismerésekről számolt be: az ökocentrum az országos építészeti biennále négy legjobb turisztikai fejlesztése közé került.

Az ünnepségen tehát megjelent Hargita megye szenátora és egyben Románia RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese, Kovászna megye tanácselnöke, a csíkszeredai polgármester és számos székelyföldi RMDSZ-es elöljáró, illetve a magyar kormány konzulja is, miközben az avatott intézmény mögött álló Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője, Dósa Elek Levente azt mondta a Transtelexnek: a projektnek semmi köze az RMDSZ-hez vagy a Fideszhez, és politikai közbenjárás nem történt.

„Nincs politikai beágyazódásunk sem RMDSZ, se Fidesz oldalon. Nem volt semmiféle ilyen vonal. Ezt nagyon határozottan ki tudom jelenteni” – mondta Dósa Elek Levente. Elmondása szerint az egyesület saját szakállára kereste meg a Magyar Turisztikai Ügynökséget egy szándéklevéllel, miután európai pályázatokon kétszer is elbuktak, és helyi szinten sem sikerült forrást szerezni a 2013 óta konkrét elképzelésekké váló terveikhez. Míg végül a magyarországi turisztikai ügynökség előmegvalósíthatósági és megvalósíthatósági tanulmányokon szűrte át a projektet, ami sikeresnek bizonyult, így 2022-ben elkezdődhetett az építkezés.

„A Magyar Turisztikai Ügynökséggel úgy kerültünk kapcsolatba, hogy hallottuk, a magyar kormánynak van nyitottsága ilyen dolgokra, és kvázi egy hirtelen ötlettől vezérelve írtunk egy szándéklevelet a turisztikai ügynökségnek: hogy nekünk van egy ilyen álmunk” – mondta Dósa Elek Levente.

Arra a kérdésre azonban, hogy véletlen egybeesés-e, hogy egy Orbán Viktornak megköszönt, közel 500 millió forintos állami beruházást (ami 2021-es árfolyamon kb. 1,42 millió eurónak felelt meg) épp a magyarországi választás kampányidőszakában avatnak fel, Dósa Elek Levente úgy válaszolt: az időpont nem politikai döntés volt, hanem a pályázat lezárásának és a hatósági átadásnak a logikájából következett. A hivatalos avatóra március derekán már sor került, ami még nem tartalmazta a tűzvédelmi engedélyt. De ezt is hamarosan rendezik. „Zárt körű rendezvényt akartunk, a sajtót meg se kellett volna hívni, de nekünk ez ünnep” – tette hozzá.

Azt, hogy a pénz milyen csatornán érkezett, a Válasz Online már 2021-ben megírta: a Pro Szent Anna Egyesület a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának kedvezményezettjei között a 74. helyen szerepelt, közel 500 millió forinttal. Ez ugyanaz az ügynökség, amelyet Guller Zoltán vezet, Rogán Antal propagandaminiszter felügyel, és amely – ahogy a lap megírta – Orbán Ráhel tanácsaira is nyitott volt. A program keretében az igénylők fél százalékának jutott a rendelkezésre álló 300 milliárd forint bő kétharmada, és a nyertesek között jellemzően Fidesz-közeli szervezetek szerepelnek.

Dósa Elek Levente minderre azt mondta: „Semmilyen közünk nincs azokhoz.” Majd hozzátette: kényelmetlenül érzi magát, amikor a projekt politikai kontextusba helyeződik. „Próbálod eltolni egy olyan irányba a dolgot, ami részemről, részünkről nem áll” – mondta az ügyvezető, és hangsúlyozta: az egyesület elve az, hogy amennyire lehetséges, apolitikus szerepet játszik. „Mit fogadunk? Románt, magyart, angolt, németet, katolikust, ortodoxot, RMDSZ-est, fideszest” – sorolta. Azt elismerte, hogy a helyi RMDSZ-es vezetők szép számban jelentek meg, de szerinte ez nem politikai elköteleződés, hanem annak tudható be, hogy számos kérdésben velük dolgoznak együtt.

Az egyesület, ami változást hozott a tó életében

A Pro Szent Anna Egyesületet 2012-ben alapították, és közel másfél évtizede végzi a terület kezelését, a fürdőzéstilalomtól a belépőjegyek bevezetéséig. Utóbbi évek óta jelentős változások történtek a tó körül, hiszen a tó állapotának romlása miatt a fürdőzést tiltották be, a természeti értékek védelme érdekében pedig a Szent Anna-tóhoz való autós lejutás is felszámolódott, de a belépődíjak is változtak.

Mindez felháborodást is vált ki a látogatók egy részéből, pedig az árazás logikája egyszerű: jelenleg egységesen 50 lejt (3800 forint) kell fizetni autónként a parkolóban, függetlenül attól, hogy hányan ülnek a kocsiban. Ebben benne van az idegenvezetés, a mosdóhasználat, az időseknek és mozgássérülteknek szóló kisbuszos szállítás a tóhoz, a 65 év felettiek, a várandós anyák és az öt év alatti gyerekek ingyenes juttatása. Csónakázni fél órára 35 lejért (2670 forint), tutajozni 50 lejért (3800 forint) lehet.

Ez az ár azonban hamarosan ismét megváltozik. Dósa Elek Levente elmondta, hogy átállnak a személyenkénti jegyrendszerre, tehát nem az autó fizet, hanem minden látogató külön. „Látogatói jegy lesz. Ennek van technikai és árazási háttere, személyzeti kérelme, ezt már hatodszor állapítjuk meg és rúgjuk fel” – mondta az ügyvezető, jelezve, hogy a váltás nem egyszerű logisztikai feladat. A jegy pontos ára egyelőre nincs meghatározva, és Dósa Elek Levente nem is ígért olcsóbb megoldást: a gazdasági helyzet, az infláció és az áfaemelés mind az árak emelkedése felé mutat. „Jelenleg visszaesésre számolunk. Ami helyzet kialakult most, különösképpen a világszíntéren, az nekünk is gondot jelent. Egyik legjelentősebb költségünk az üzemanyag, bármennyire paradoxonnak hangzik” – fogalmazott.

Kontextusként érdemes tudni: az előző gondnokság idején az akkori belépős rendszer de facto szintén 50 lej körül jött ki látogatónként, ha összeadtuk a tóhoz való lejutás, a mosdóhasználat és a tőzegláp díját. Azóta hat-hét év telt el, a forint és a lej értéke is romlott, így a jelenlegi autós belépő reálértékben valójában alacsonyabb, mint ami korábban volt. Az egyesület szerint tehát nem drágítottak, csupán az inflációt nem követték le teljesen.

A Szent Anna-tó egyébként Európa egyik legritkább vulkanikus képződménye: a Csomád-hegység ikerkráterében ülő, 950 méter magasságban fekvő tó kizárólag esővízből és a kráterperemből beszivárgó vízből táplálkozik. Éppen ezért különösen törékeny: az öntisztulásra alig képes, az elmúlt évtizedekben felhalmozódott benne a szennyezés, 2010 óta a vize zöldre váltott az algásodás miatt, úszni 2018 óta tilos benne. A tó mélysége és területe is folyamatosan csökken a feltöltődés miatt, az ezüstkárász megjelenése pedig tovább nehezíti az élőhely megőrzését. A látogatók száma tavaly húsz százalékkal esett vissza. „Már májusban elkezdett villogni a piros lámpa. Júliusban és augusztusban viszonylag jó volt a látogatottság, de éves tekintetben húsz százalékkal alacsonyabb” – nyilatkozta korábban Dósa Elek Levente, aki szerint ebben szerepet játszott a parajdi bányakatasztrófa, az ország gazdasági helyzete és az üdülési jegyek csökkentése is. Az egyetlen jó hírnek nevezte, hogy a tavalyi szezonban jóval több magyarországi turista érkezett, nélkülük a számok még gyengébbek lettek volna.