A magyar levélszavazás rendszerét bírálja Románia legnagyobb aktivista szervezete

Ne manipulálják az erdélyi szavazatokat a magyarországi választásokon címmel indított petíciót a legnagyobb és legismertebb romániai civil közösség, a Declic. A több mint egymillió tagot számláló, online kampányairól ismert civil szervezet a román hatóságok közvetlen beavatkozását kéri az április 12-i országgyűlési választások kapcsán, arra hivatkozva, hogy a levélszavazás jelenlegi rendszere szerintük sérülékeny és nem kellően átlátható.

A petíció időzítése nem véletlen: éppen március 18-án zárult le a levélszavazásra való regisztráció, a legfrissebb adatok szerint pedig Romániában több mint 300 ezer választó szerepel a külhoni névjegyzékben, miközben a szavazási csomagok kiküldése már megkezdődött.

A civil aktivisták, akik levelüket Oana Țoiu külügyminiszternek is elküldték, azt kérik, hogy a román külügy és választási hatóság vizsgálja meg a levélszavazás lebonyolítását, különösen a szavazatok begyűjtésének és továbbításának gyakorlatát. A Declic szerint a választóknak külső befolyástól mentesen kellene szavazniuk, és a szavazatukat is saját maguknak kellene visszajuttatniuk, nem pedig begyűjtési akciók keretében leadniuk. A gyakorlatban ugyanis sok esetben nem a választó viszi el a borítékot a konzulátusra vagy adja fel postán, hanem helyi hálózatokon keresztül – például az Eurotrans Alapítvány munkatársai vagy önkéntesei – gyűjtik össze a már kitöltött szavazólapokat, és juttatják el azokat egyben a választási irodához.

A Declic szerint ez a rendszer több kockázatot is felvet: nem átlátható, hogy mi történik a borítékokkal a begyűjtés és a leadás között, és az sem ellenőrizhető, hogy a szavazás valóban teljesen befolyásmentesen történt. Emellett kifogásolják, hogy a szavazási csomagokat nem ajánlott küldeményként kézbesítik, és felvetik, hogy a névjegyzékekben elhunyt személyek is szerepelhetnek.

Azt is problémásnak tartják, hogy politikailag elkötelezett szervezetek vesznek részt a folyamatban. Itt kimondottan az Eurotrans Alapítványra gondolnak, ugyanis a szervezetet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) működteti, Kelemen Hunor kabinetfőnöke, Nagy Zoltán Levente az elnöke, és tevékenysége kimondottan a kettős állampolgársági ügyintézésre, a szavazáshoz való regisztrálásra és a levélszavazatok begyűjtésére összpontosul. Az alapítvány 2025-ben egymilliárd forintos támogatást kapott a Bethlen Gábor Alaptól.

A petíció egyik érve a 2022-es választások tapasztalata: akkor Marosvásárhely közelében kidobott, és részben elégetett levélszavazatokat találtak, amelyről a Transtelex is beszámolt. A Declic szerint ez az eset jól mutatja, hogy a rendszerben valós kockázatok vannak, és ezek kezelésére jelenleg nincs megnyugtató garancia.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez köthető hálózatokon keresztül zajló választási folyamat bírálata illeszkedik a Declic korábbi megszólalásaihoz is, amelyekben a szervezet kritizálta az RMDSZ és a magyar kormány kapcsolatát. Egy nemrég közzétett videóban azt tették szóvá, hogy az RMDSZ a külhoni magyarok lojalitását politikai erőforrásként használja, és ezzel a magyar kormány felé igazolja saját szerepét, miközben jelentős támogatások áramlanak az általa irányított vagy hozzá köthető intézményekhez. A Bethlen Gábor Alap 2025-ben több mint 34 milliárd forintot juttatott Erdélybe, amelyből az RMDSZ-hez köthető szervezetek – köztük az Eurotrans Alapítvány is – milliárdos támogatásban részesültek.

A Declic az elmúlt években több nagy hatású kampányt is szervezett Romániában. Részt vettek a verespataki aranybánya-projekt elleni mozgalomban, amely végül hozzájárult ahhoz, hogy a térség az UNESCO világörökség része lett, szerepet játszottak a 2015-ös Colectiv-tragédia utáni korrupcióellenes tüntetésekben, és aktívan mozgósítottak a jogállamiságot érintő 2017–2018-as tiltakozások idején is. Az erdőirtások elleni kampányaik nyomán egy országos erdőfigyelő rendszer is elindult.

A 2022-es levélszavazási botránykor a Marosvásárhely mellett talált, részben elégetett szavazólapok ügyében a Declic az elsők között tett feljelentést és követelt vizsgálatot. A mostani petícióban is azt hangsúlyozza a szervezet, hogy Románia területén nem maradhat ellenőrizetlen egy másik ország választási folyamata, különösen akkor, ha abban több százezer választó érintett.

A Declic mostani fellépése nemcsak amiatt fontos mert felhangosítja a vitát arról, hogy mennyire átlátható és politikailag mennyire befolyásolt a levélszavazás rendszere, hanem azt is tematizálja ezáltal, hogy milyen politikai harcok zajlanak a romániai magyar közösség mozgósítása és képviselete körül.

A Telex és a Political Capital elemzőintézet nemrég vitasorozatot indított a magyar választási rendszer anomáliáiról, köztük a távszavazás problémájáról. A sorozat cikkei itt olvashatók:

• László Róbert: Csak akkor lesz fair távszavazás Magyarországon, ha lesz rá akarat
• Unger Anna: Miért nem szavazhat minden magyar ugyanúgy?
• Döbrentey Dániel: Levélszavazással szüntethető meg a különbségtétel a külföldön élő és a határon túli magyarok között
• Naszódi Márton: A Mikulás és a megbízható online szavazórendszer – jó lenne, de egyik sem létezik
• Bódi Mátyás: Nem levélszavazatot, több szavazóhelyiséget kér a nyugati magyarság!