Regionális MI-központtá szeretne válni Románia, de ehhez még pár atomreaktort is fel kellene építenie

Az utóbbi időben többször is felbukkant egy több mint százezer MI-processzorral rendelkező dél-romániai „gigagyár” terve a sajtóban és Bogdan Ivan energiaügyi miniszter nyilatkozataiban, aki a Román Közszolgálati Televízióban például arról számolt be, hogy az amerikai elnök fia, Eric Trump el volt ragadtatva a stratégiai jelentőségű projekttől, amikor a davosi világgazdasági fórumon bemutatta neki, és nem kizárt, hogy az általa vezetett Trump Organization befektet majd az országban. De mit „termel” egy MI-gyár, és mit lehet eddig tudni a romániai gigagyárról?

Az MI-gyár mesterségesintelligencia-modelleket fejleszt, tanít és tesztel, tulajdonképpen egy olyan, nagy teljesítményű számítógép-hálózat, amely a kutatók, az ipar és a pénzügyi szereplők összekapcsolásával segíti a mesterséges intelligencia alkalmazását a legkülönbözőbb területeken.

Európa igyekszik felpörgetni a kapacitásait a mesterséges intelligencia területén, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz és Kínához. Az Európai Bizottság az utóbbi években különböző támogatásokkal kiterjesztette az EuroHPC JU nevű hálózatát, amely jelenleg 19 MI-gyárból és 13 hozzájuk társuló további MI-kapacitásból, úgynevezett „antennából” áll. Közben sok magánprojekt is fut, az Nvidia például 20 MI-gyárat fejlesztene Európában. Az Európai Bizottság az InvestAI programban további 20 milliárd eurónyi közpénzt fordítana öt MI-gigagyár fejlesztésére, és magánbefektetők bevonásával összesen 200 milliárd eurót mozgatna meg erre a célra. December elején már aláírtak egy memorandumot az Európai Fejlesztési Bankkal és az Európai Beruházási Alappal a támogatásról. Erre a programra pályázna Románia.

A gazdasági minisztérium már 2025 nyarán bejelentette a Black Sea AI Gigafactory tervét, majd november végén a kormány memorandumot fogadott el, amelynek értelmében az energiaügyi és a pénzügyminisztérium vezeti a projektet. Amint azt a projekt neve is sugallja,

a cél az, hogy a hazai energiaforrások és a csúcstechnológia ötvözésével Romániát regionális központtá tegyék a mesterséges intelligencia területén, ugyanis innen a fekete-tengeri országokat, Ukrajnát és Törökországot, sőt a Moldovai Köztársaságot és Szerbiát is kiszolgálnák.

A több mint százezer MI-processzorral bíró gigagyárat két szakaszban alakítanák ki 2028 végéig, az egyik részét a Konstanca megyei Cernavodán, a másodikat a Dâmbovița megyei Doiceștin, a már létező és a még ezután épített nukleáris erőművek közelében. A mesterséges intelligencia ugyanis falja az áramot. A terv szerint a gigagyár energiaellátását egy legfeljebb 1500 megawatt teljesítményű energiamix biztosítja.

A szándéknyilatkozatban megemlítik, hogy Romániában folyamatban van a nukleáris energiatermelési kapacitás bővítése a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkjának korszerűsítésével, valamint két új reaktorblokk építésével, illetve a Doiceștire tervezett kis moduláris reaktor (SMR) beüzemelésével. Ahogy a Profit.ro felhívta rá a figyelmet, ha Csernavodán megépítik a 3-as és a 4-es reaktorblokkot, amelyeknek összesen 1400 megawatt lesz a teljesítménye, illetve beüzemelik a 462 megawatt kapacitású doicești reaktort, akkor az 1862 megawatt új nukleáris energia 80 százalékát az MI-gigagyár használná el.

A Black Sea AI Gigafactory megépítése ötmilliárd euróba kerül, az EU-s forrásokra szóló pályázatot várhatóan 2026 tavaszán hirdetik meg, és Románia 15 másik tagállamból származó, összesen 76 gigagyárprojekttel versenyezne. A novemberi szándéknyilatkozat szerint a román kormány akkor sem mond le a tervről, ha a projektjüket nem támogatja az EU – egyrészt megpróbálnak más európai uniós forrásokat is bevonni, másrészt befektetőket felhajtani különböző nemzetközi pénzintézetek támogatásával.

Románia egyébként már rajta van az EuroHPC JU térképén egy másik mesterségesintelligencia-projekttel, amelynek kolozsvári vonatkozása is van.

A RO AI Factoryt 2025 őszén vonták be a hálózatba csehországi, litvániai, hollandiai, lengyelországi és spanyolországi projektek mellett, amelyek összesen 500 millió eurós uniós támogatást kaptak.

A RO AI Factory konzorcium országos koordinátora az Országos Informatikai Kutatási és Fejlesztési Intézet (ICI Bukarest), partnerei pedig a bukaresti és a kolozsvári műszaki egyetem, kutatóintézetek és különböző iparági szereplők, egyesületek. A szuperszámítógépet az ICI bukaresti székhelyén helyezik el, és 2027 végére már működőképes lesz – mondta a Datacenter-forum.ro-n megjelent interjúban Adrian Victor Vevera, az intézet vezérigazgatója. A több mint öt exaflops teljesítményű rendszert 50 millió eurós beruházásból megvásárolják, és az első öt évben az üzemeltetés költségeit is ebből állják. Felhasználói lehetnek egyetemek, kutatóintézetek, startupok, kis- és közepes vállalkozások, technológiai cégek vagy közintézmények is, amelyek felhívások alapján, projektek benyújtásával vagy bérleti rendszerben férhetnek hozzá a szolgáltatáshoz.

Arról, hogy stratégiai partnerként részt vesz a RO AI Factory projektben, októberben a Kolozsvári Műszaki Egyetem is közleményt adott ki. Emlékeztettek rá, hogy 2026 elején adják át az egyetem új kutatóintézetét, az AIRI – Artificial Intelligence Research Institute-ot. A több mint 105 millió lejes beruházásból készülő intézet az egyetem Hajnal negyedi campusán épül, kivitelezője a KÉSZ Románia (a magyar KÉSZ Csoport tagja) és az SDC Proiectből álló társulás. Ez az az épület, amelynek a homlokzata homorú, hogy helyet adjon a Tordai út sarkán levő egykori rádióadónak és az egykori iparmúzeum Pákey Lajos tervezte kapujának.

Vannak viszont olyan hangok is, amelyek fenntartásokkal kezelik a romániai MI-fejlesztéseket. Az Adevărulnak nyilatkozó szakértők például arra figyelmeztetnek, hogy

Romániának jelenleg nincs elég energiakapacitása az MI-gyárak ellátására, és a megnövekedő igény miatt rövid időn belül importra szorulna, amit a fogyasztók éreznének meg a számláikon.

A Black Sea AI Gigafactory potenciális energiaforrásaiként említett nukleáris reaktoroknak még csak ezután kellene megépülniük: a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkjának korszerűsítése legalább 2030-ig tart, a két új reaktorblokk átadását 2031–2032-re becsülik. A doicești moduláris reaktorhoz pedig egyelőre még befektetőket keresnek.

Már Bulgária is építi a saját MI-gyárát EU-s támogatással. Az EuroHPC JU-hálózatnak Magyarország is tagja, nem MI-gyárral, hanem egy antennával, amely a németországi Jülich Szuperszámítógépes Központban működő szuperszámítógéphez kapcsolódik. Erre 2025 októberében nyert támogatást a HUN-REN SZTAKI vezette HunAIFA konzorcium, amelynek a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Neumann Technológiai Platform is tagja. A magyarországi mesterségesintelligencia-kapacitás ugyanakkor a Debreceni Egyetemen, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség szuperszámítógép-központjában működő, 6 petaflops teljesítményű Komondorra is támaszkodik, amelyet háromnegyed részben kutatók, 20-25 százalékban vállalkozások használhatnak.