Románia beszáll az Ukrajnát segítő fegyverprogramba, Magyarország továbbra is kimarad

Románia is csatlakozik ahhoz az Egyesült Államok által elindított fegyverbeszerzési mechanizmushoz, amelynek lényege röviden az, hogy európai szövetségesek pénzéből vásárolnak amerikai fegyvereket Ukrajnának. A bukaresti külügyminisztérium szerdai bejelentése szerint az ország 50 millió eurót különít el erre a célra az idei költségvetésből, mégpedig úgy, hogy ez nem lépi túl az állami kiadási plafont.

A program neve PURL, vagyis Prioritized Ukraine Requirements List, amit magyarra nagyjából Ukrajna kiemelt igényeinek listájaként lehetne lefordítani. A megállapodást július 14-én írta alá a NATO és az Egyesült Államok, és most Románia ezzel a lépéssel beállt azok közé az európai országok közé, amelyek már korábban is jelezték, hogy hajlandók pénzt tenni Ukrajna katonai támogatásába ezen a csatornán keresztül. A bukaresti kormány szerint a PURL nemcsak Ukrajna védelmi képességeit erősíti, hanem a térség biztonságát is, és illeszkedik mind a NATO-tagságból fakadó kötelezettségekhez, mind az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerséghez.

A PURL tulajdonképpen leváltotta az Egyesült Államok korábbi, közvetlen kormányzati fegyversegélyeit. Az új amerikai adminisztráció világossá tette, hogy továbbra is hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, de azt szeretné, ha ezek költségeit a partnerek fizetnék ki. A politikai arcát a programnak a NATO új főtitkára, Mark Rutte, valamint az amerikai elnök, Donald Trump adta.

A működés elég egyszerű: első lépésként Ukrajna katonai és védelmi vezetése összegyűjti, hogy a következő időszakban mi hiányzik a legjobban a fronton, milyen légvédelmi rakétából mennyi fogy, hol kell lőszerutánpótlás, milyen fegyverrendszerekből van azonnali hiány, és mi az, ami pár hónapon belül kritikus lesz. A lista ezután felkerül a NATO katonai döntéshozatali vonalára. Itt katonai tervezők nézik végig, hogy az igények összhangban vannak-e a harctéri helyzettel, reálisan indokoltak-e, és ami fontos: összeilleszthetők-e a NATO és az amerikai raktárkészletekkel. Magyarán: olyasmit kér-e Ukrajna, amit ténylegesen gyorsan le lehet szállítani. A következő lépcső az amerikai oldal. Az Egyesült Államok védelmi apparátusa, elsősorban a United States Department of Defense, megnézi, hogy az adott fegyverek rendelkezésre állnak-e, kivonhatók-e úgy a készletekből, hogy az ne sértse az amerikai hadsereg saját igényeit, illetve jogilag és technikailag exportálhatók-e Ukrajnába.

Csak ezután áll össze a végleges, zöld lámpás lista, ami már nem elméleti, hanem konkrétan megvásárolható tételeket tartalmaz. Ezt nevezik ténylegesen PURL-listának. Amikor ez megvan, jönnek képbe az európai országok. A csatlakozó NATO-tagállamok és partnerek pénzt utalnak egy külön, erre a célra létrehozott NATO-alapba. Fontos, hogy nem ők döntik el, pontosan mit vesznek, hanem a már jóváhagyott listából finanszíroznak. Így nincs alkudozás arról, hogy inkább erre adnék pénzt, arra nem, hanem minden befizetés ugyanazt a közös csomagot erősíti.

A beszerzés ezután az amerikai féllel fut végig, gyakran úgy, hogy a fegyverek már eleve Európában vannak, amerikai raktárakban vagy bázisokon. Ez az oka annak, hogy a PURL gyorsabb, mint a korábbi segélyezési formák: nem kell legyártani mindent, nem kell áthajóztatni az Atlanti-óceánon, hanem sok esetben heteken belül mozgásba kerül a szállítmány.

A program elindításakor a kitűzött cél az volt, hogy 2025 végéig összesen 5 milliárd dollár folyjon be a számlára, és ez majdnem össze is jött: december közepéig már több mint 4 milliárd dollárnyi felajánlást regisztráltak. A tervek szerint havi szinten nagyjából 1 milliárd dollár értékű támogatást tudnak így Ukrajnába irányítani.

Eddig közel húsz ország csatlakozott a PURL-hoz, köztük Németország, a skandináv és a balti államok, Hollandia, Belgium, Lengyelország, és most, december 31-én Románia is az említett 50 millió euróval.

Van azonban két NATO-tagállam, amely következetesen kívül marad: Magyarország és Szlovákia. A magyar kormány álláspontja szerint a PURL nem a békét szolgálja, hanem a háború elhúzódását. Orbán Viktor és Szijjártó Péter többször is arról beszéltek, hogy Budapest nem hajlandó részt venni Ukrajna fegyverkezésének finanszírozásában, mert szerintük ez ideológiailag és biztonságpolitikailag is szembemegy a magyar érdekekkel.

A magyar kormány kommunikációjában visszatérő elem, hogy a fegyverszállítások helyett közvetlen amerikai–orosz béketárgyalásokra lenne szükség, és hogy az ilyen programok valójában az amerikai hadiipar profitját növelik európai pénzből. Ennek jegyében Magyarország nemcsak a PURL-ból marad ki, hanem az Európai Unióban is rendszeresen blokkol vagy lassít hasonló, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagokat.