Tizenkét év alatt 60 milliárd eurót küldtek haza a külföldön dolgozó román vendégmunkások

A Román Nemzeti Bank adatai szerint a külföldön élő román állampolgárok 2013 és 2025 első fele között összesen nagyjából 60 milliárd eurót utaltak át Romániába. Az országból kiáramló munkaerő súlyos gazdasági és demográfiai következményekkel jár, ugyanakkor az elnéptelenedésnek van egy közvetett gazdasági hatása is: a külföldön dolgozók által hazautalt pénzek hozzájárulnak a belföldi jövedelmek fenntartásához. Ezek az ország gazdaságában meghatározó szerepet játszanak: összegük több mint kétszerese annak a forrásnak, amit Románia eredetileg az uniós helyreállítási terv keretében elérhetett.

Miközben az aktív korú lakosság csökkenése drámai mértékű, gazdasági szempontból ezeknek a hazaküldött pénzeknek is köszönhető, hogy a Romániában maradók – különösen az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, az otthon hagyott gyerekek, munkanélküli családtagok – képesek a mindennapi megélhetést biztosítani ebből.

A jegybank elemzése szerint ezek a beáramló összegek az elmúlt évtizedben összességében stabilnak bizonyultak, még gazdasági bizonytalanságok idején is, ugyanakkor 2025-ben már lassulás látszik, mivel a beérkező pénzek növekedése megtorpant, miközben a Romániából külföldre irányuló utalások gyorsabban nőnek. 2024-ben például körülbelül 6,7 milliárd euró érkezett az országba, ami a román gazdaság teljesítményének közel 2 százalékát tette ki, 2023-ban ez elérte a 2,8 százalékot is, míg az országból kifelé irányuló átutalások értéke meghaladta az 1–1,3 milliárd eurót.

A legtöbb pénz jelenleg Nagy-Britanniából és Németországból érkezik, és bár az Egyesült Királyságban élő románok száma kisebb, mint az Olaszországban vagy Spanyolországban élőké, az onnan küldött összegek mára nagyobbak. Ennek oka elsősorban az, hogy ezekben az országokban magasabbak az átlagbérek, és a román munkavállalók nagyobb arányban dolgoznak jobban fizetett, képzettebb munkakörökben.

Ezzel párhuzamosan Románia egyre inkább kétirányú pénzmozgás részévé válik, mivel a belső munkaerőhiány miatt nő a külföldi munkavállalók száma, akik szintén pénzt utalnak haza saját országaikba. Ez a folyamat az elmúlt öt évben felgyorsult: míg 2019-ben néhány százmillió euró hagyta el Romániát ilyen formában, addig 2024-re ez az összeg a többszörösére nőtt. A gyakran emlegetett ázsiai irányú pénzkiáramlás ugyanakkor továbbra sem domináns, mivel a teljes összeg kevesebb mint tizede jut ázsiai országokba, és ezek közül is főként Nepál szerepel a statisztikák élén.

Gazdasági szempontból ezek a pénzáramlások érzékelhetően javítják Románia külső egyensúlyát, vagyis csökkentik azt az összeget, amelyet az országnak külső forrásból kell finanszíroznia, és hozzájárulnak a nemzeti valuta stabilitásához is. Ugyanakkor fontos határ, hogy a beérkező pénzek jelentős része a mindennapi kiadásokra megy el, így csak korlátozott mértékben jelenik meg megtakarításként vagy helyi beruházások formájában, miközben közvetve növeli az importot is.

A jegybank értékelése szerint ezek a pénzmozgások nem helyettesítik az állami gazdaságpolitikát, és nem képesek ellensúlyozni azt a munkaerő-veszteséget, amelyet a tömeges kivándorlás okozott az elmúlt másfél évtizedben. Rövid és középtávon továbbra is fontos szerepet töltenek be a gazdaság finanszírozásában, hosszabb távon viszont várható, hogy a beáramló összegek súlya fokozatosan csökken, ahogy a külföldön élő fiatalabb generációk egyre kevésbé kapcsolódnak a romániai gazdasághoz.