Hogyan lett Ceaușescu TikTok-sztár?

Az idei costinești-i Beach, Please fesztiválon tinédzserek egy csoportja egy adott pillanatban azt kezdte skandálni, hogy „Ceaușescu, Ceaușescu!”. Harmincöt év távlatából ennek a nosztalgiaérzésnek az intenzitása nehezen értelmezhető, ezeknek a fiataloknak semmi közük az előző rendszerhez, még csak meg sem születtek, amikor 1989 decemberében a diktátort kivégezték, most mégis az ő nevét kezdték el skandálni.

„Dezinformációs hullámok, hazugságok és durva manipulációk terjedtek minden információs csatornán keresztül, de különösen a közösségi médiában. Megfigyelhető egy társadalmat destabilizáló és sebezhetővé tevő kampány, amelyet sem az állam, sem a társadalom, sem a közszféra, sem a civil szféra nem ellenzett vagy kezelt megfelelően” – értelmezte a helyzetet Remus Ştefureac szociológus.

Az általa koordinált, a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet megbízásából végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a romániai lakosság közel kétharmada úgy gondolja, Nicolae Ceauşescu jó vezető volt. A kutató szerint ez egy olyan jelenség, amely megingatja a társadalom stabilitását, mert hamis alapokra építi a közös emlékezetet. Ráadásul az állam, a közintézmények, a média és a civil szervezetek sem tettek eleget azért, hogy megfékezzék vagy kijavítsák a félretájékoztatást. Így ezek a narratívák akadálytalanul terjedtek.

Az említett intézet munkatársa, Didona Goanță most azt elemezte, milyen összehangolt és szisztematikus manipulációs kampány vezetett oda, hogy egy romániai könnyűzenei fesztivál fiataljai az egykori diktátort éltetik, és az ország lakosságának kétharmada ma is jó vezetőnek tartja őt. Kutatásainak az eredményeit a múlt héten tette közzé.

Ceaușescu adósságmentesen hagyta hátra az országot; országot épített; Románia független és szuverén volt; Románia Európa magtáraként működött.

Ilyen üzenetek jelennek meg a TikTokon a #nicolaeceausescu hashtag alatt, több ezer klipben. Az egyik videóban egy Ceaușescuéhoz hasonló hang arról beszél, hogy „a függetlenség fontos kérdés Románia számára”. Egy másikban azt állítja, hogy „Romániának már nincs külső adóssága, és valóban független mind gazdaságilag, mind politikailag”.

Didona Goanță akkor kezdett bele a TikTok-fiókok elemzésébe, amikor szembesült az intézet által megrendelt felmérés eredményeivel. Úgy látja, a 65 év felettiek esetében még érthető a nosztalgia, hiszen fiatalok voltak a rendszer idején. Azt viszont ez nem magyarázza, hogy miért jelennek meg ugyanazok a pozitív mítoszok a fiatalok körében is. „Egyszerűen online támadják őket ezekkel az anyagokkal” – nyilatkozta Goanță a Szabad Európa romániai kiadásának.

Az elemzés készítője megjegyezte, hogy nem pontos statisztikát szeretett volna készíteni a jelenségről, amelynek hatását valójában csak az állam tudná „mérni”. Ő inkább kvalitatív jellegű kutatást végzett. Egy átfogó kép kialakítása volt a célja, a trendek kiemelése és egy olyan jelenség megvilágítása, amely bár nehezen számszerűsíthető pontosan, egyre súlyosabb társadalmi következményekkel jár. Az elemzést inkább vitaindítónak szánta arról, hogy mennyire szükséges olyan digitális és történelmi oktatás, amely segít felismerni és leküzdeni a propagandát, valamint segíti az intézményeket abban, hogy hatékonyabban lépjenek fel a manipuláció ellen.

Goanță mindössze 200, nagy láthatósági csúcsot elérő bejegyzést elemzett, amelyek összesen 130 millió megtekintést hoztak. „Ezek a számok nemcsak a lenyűgöző nézettséget tükrözik, hanem nagyon nagy számú TikTok-felhasználó ideológiailag veszélyes üzeneteknek való intenzív és folyamatos kitettségét is” – írja az elemzésben. Szerinte ha csak ez a 200 konkrét bejegyzés létezne a TikTokon, már az is sürgős beavatkozást igényelne a káros hatások ellensúlyozására, de a valóság ennél komorabb. Sokkal több hasonló tartalmú bejegyzést osztottak meg, becslések szerint a számuk több tízezerre tehető,

„ami szisztematikus, jól koordinált stratégiára és kiterjedt mobilizációra utal ezeknek az üzeneteknek a terjesztése érdekében”.

Az elemzés szerint a stratégia célja egy alternatív valóság létrehozása, ahol a totalitárius eszmék és a hozzájuk kapcsolódó nosztalgia igazoltnak, természetesnek vagy akár kívánatosnak tűnik. A totalitárius gondolatokat szeretnék általa normalizálni és elfogadottá tenni. A szerző szerint fontos lenne, hogy a hatóságok felmérjék a helyzet súlyosságát és határozott, koordinált intézkedéseket hozzanak a propaganda-terjesztő hálózatok monitorozására, megszüntetésére és ellensúlyozására, még mielőtt visszafordíthatatlan károk keletkeznének.

Az elemzés két fő típusát azonosította a totalitárius nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő oldalaknak.

• Egyrészt voltak azok a fiókok, amelyeket a TikTok romániai jelenlétének korai éveiben hoztak létre. A szerző szerint ezek kezdetben azt a célt szolgálták, hogy bizalmat és lojalitást keltsenek a felhasználókban. Ekkor jellemzően olyan tartalmakat tettek közzé, amelyek érzelmeket váltanak ki a felhasználókból, például cuki állatokról, cicákról és kutyákról. Ezzel a módszerrel az oldalak köré szilárd közösség alakult ki. Később ezek az oldalak a már meglévő közösségnek „kommunista témájú propagandatartalmakat” kezdtek terjeszteni. A korábban kialakított bizalmi kapcsolatot használták fel a propagandisztikus üzenetek bevezetésére. Ez a módszer lehetővé tette a hitelesség átirányítását a kezdeti érzelmi tartalomról az ideológiai tartalomra. Ezek a valódi felhasználók által létrehozott profilok kisebb arányt jelentettek a mintában.
• A többséget troll- és botoldalak alkották. A trolloldalak jellemzően valódinak tűnnek (valódi személyek is állhatnak mögöttük), és a tartalommal való interakciót erősítik (lájkolás, hozzászólás, megosztás), hogy módosítsák a platformok algoritmusait és azt a benyomást keltsék, mintha nagyszámú valós felhasználó támogatná az üzeneteket. A botok ezzel szemben automatizált oldalak, amelyek nagy mennyiségű bejegyzést generálnak egymás után. Ezeket a fiókokat 2021 vége felé aktiválták egy koordinált befolyásolási és manipulációs stratégia részeként a TikTokon. Ellentétben az előző típusokkal, ezek a fiókok azonnal propagandát osztottak meg, és nem építettek korábbi hitelességet. Tevékenységük 2024 végén érte el a csúcspontját, majd lassabb ütemben folytatódott, fenntartva a folyamatos jelenlétet.

Az elemzés szerint a propagandatartalmak többféle manipulációs technikát alkalmaztak. Egyrészt látszólagos semlegességet vettek fel. „Nicolae Ceaușescu alakját és az általa kiépített rezsim eredményeit népszerűsítő bejegyzések többsége kifinomult hangnemet használ, és arra ösztönzi a közönséget, hogy saját következtetéseket vonjon le. Gyakran hangzanak el olyan mondatok, mint: Nézze meg ezt a videót, és vonja le saját következtetéseit!” – írja a tanulmány. A szerző szerint ezzel azt a benyomást keltik, hogy a néző saját véleményt formál, miközben a vizuális elemek és finom üzenetek irányítják a percepciót.

Másrészt a bejegyzések a kortárs életstílushoz jól illeszkedő vizuális és hangelemeket használnak, „hogy a propagandaüzenetek hozzáférhetőek és vonzóak legyenek a fiatal közönség számára”. Ezzel pozitív asszociációkat szeretnének kelteni a közvetített tartalommal kapcsolatban. „A propagandaüzenetek így coolnak és a jelenlegi életstílustól nem idegennek tűnnek” – írják az elemzésben.

Didona Goanță szerint a bejegyzésekben észlelt legelterjedtebb narratívák:

• Nicolae Ceaușescu hazafias karakterként és hiteles vezetőként való ábrázolása. Az ebben a kategóriában található bejegyzések Nicolae Ceaușescut beszédein keresztül hazafias vezetőként, a hazáját szerető és igazi vezetőként mutatják be, aki mindig ura a helyzetnek, és világos elképzelésekkel rendelkezik a nemzet sorsáról.
• A Ceaușescu-rezsim vívmányainak bemutatása. Ez a narratíva olyan bejegyzéseket tartalmaz, amelyek kiemelik az államszocializmus időszakának gazdasági eredményeit, mint például: modern gyárak, rekordidő alatt épült blokkok, hatalmas export.
• Az ország külföldi adósságának törlesztése és annak összefüggése Románia jelenlegi helyzetével. Egy másik gyakran tárgyalt téma, hogy a Ceaușescu-rezsimnek sikerült visszafizetnie az ország külföldi adósságát. Ezeket az eredményeket rendszerint szembeállítják az ország jelenlegi pénzügyi helyzetével, amikor Romániát jelentősen eladósodott országként mutatják be.
• A függetlenség és a nemzeti szuverenitás eszméjének népszerűsítése. Az ebbe a kategóriába tartozó bejegyzések egy független és szuverén Románia képét erősítik, ami Ceaușescu vezetésének az eredménye.
• Ceaușescu fantazmagorikus terveinek bemutatása, állítólagos kivégzésének oka. Ebbe a kategóriába főleg olyan bejegyzések tartoznak, amelyek a diktátor állítólagos – látványos és futurisztikus – fejlesztési terveiről számolnak be.

Corneliu Bjola, az Oxfordi Egyetem professzora is véleményezte a begyűjtött adatokat. Azt hangsúlyozta, hogy az ilyen posztok nagyban befolyásolhatják a 13-35 év közötti fiatalokat, akik számára a TikTok jelenti az elsődleges információforrást. „Részletesebb elemzésre van szükség, de úgy tűnik, ez egy összehangolt művelet, amely a TikTok-ot használja vektorként, hogy a fiatalabb generáció felé terelje az autoriter narratívákat” – tette még hozzá.

Alexandra Cernian, a bukaresti Műszaki Egyetem docense és digitalizációs tanácsadó a Szabad Európa megkeresésére azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok vannak leginkább kitéve TikToknak, mert onnan szerzik az információikat és a kulturális referenciáikat, ráadásul emlékeik sincsenek az adott időszakról. „A sorban állás, a hideg vagy a félelem élménye nélkül Ceaușescu gondosan stilizált képei retro, kulturális termékként funkcionálnak, nem pedig egy elnyomó rezsim emlékeztetőjeként. A történelmi kontextus hiánya sebezhetővé teszi őket” – tette hozzá Alexandra Cernian.

Alexandra Cernian azt is hozzátette, a TikToknak vannak belső szabályai a dezinformáció és manipuláció ellen, de az ehhez hasonló nosztalgikus tartalom – közvetlen uszítás nélkül – szürke zónában marad. „A platform nehezen avatkozik be az olyan esetekben, amelyek nem sértik meg kifejezetten a szabályzatot, még akkor sem, ha a társadalmi hatás káros” – tette hozzá.

A Szabad Európa egyébként megkereste a TikTokot is, hogy kikérje a véleményét a Ceaușescut és rezsimjét népszerűsítő videók terjedésről, de nem kaptak rá választ. Ugyanakkor idézik a Łukasz Gabler, a TikTok közép- és kelet-európai vezetőjének a korábbi interjúját, amelyben azt mondta, hogy állandó harcot folytatnak ezekkel „a rosszindulatú szereplőkkel, trollhálózatokkal és botokkal.” Állítása szerint a TikTok „óriási erőfeszítést tesz azért, hogy a platform mindenki számára biztonságos legyen, és olyan hely maradjon, ahol az emberek érdekes, inspiráló, de szórakoztató tartalmakat találhatnak.”

Az elemzés szerzője szerint egy átfogó tanulmányra lenne szükség annak megállapítására (többek között adatelemzést és hasonlókat használva), hogy feltárják, hogy kik a propaganda aktív szereplői, illetve kik a passzív fogyasztói, illetve utóbbiak mennyire azonosulnak a tartalommal. Szerinte elengedhetetlen lenne a fiatalok körében is felméréseket végezni, hogy mennyire internalizálták a propaganda tartalmakat, mennyire befolyásolta a történelemről és valóságról alkotott felfogásukat. Szerinte a 130 milliós megtekintés azt mutatja, hogy sokan találkoztak ezzel a tartalommal, főleg a fiatalok.

A kutatóintézet egyébként már májusban hivatalos kérelmet nyújtott be az Országos Audiovizuális Tanácshoz, hogy tegyen lépéseket azoknak a közösségi médiás fiókoknak a hálózatával szemben, amelyeket a „kommunista rezsim iránti nosztalgikus narratívák” népszerűsítésére használnak. Didona Goanță szerint az oldalak azóta is léteznek és továbbra is aktívak a platformokon, „ami komoly kérdéseket vet fel az ellenintézkedések hatékonyságával és az ilyen jelenségek digitális környezetben történő kezelésének módjával kapcsolatban”.