Mentőásatások során sosem tártak fel még akkora római városrészt, mint amekkorát idén Gyulafehérvár tervezett busztermináljának helyén. A félhektárnyi terület Colonia Aurelia Apulensis része volt, és ha megfelelően konzerválják, Pompejihez vagy Epheszoszhoz mérhető múzeum is válhat belőle a vezető régész szerint. Az önkormányzat egyelőre fontolgatja, hogyan aknázhatná ki a lelőhely turisztikai potenciálját úgy, hogy közben buszpályaudvara is legyen.
A Maros partján, Gyulafehérvár Marospartos nevű városrészében uniós forrásokból terveztek buszpályaudvart létesíteni, és az ezt megelőző régészeti ásatások során tárták fel az 5000 négyzetméteres területet a gyulafehérvári Egyesülés (Unirii) Múzeumának régészei. A terület Colonia Aurelia Apulensis részét képezte, amely a XIII. Gemina légió erődje körül a 2–3. században kiépült egyik civil település volt. A Marcus Aurelius császárról elnevezett város a Chrysopolis, azaz az arany városa titulust is megkapta, ami a gazdasági virágzását jelezte.
„Ez Dacia leggazdagabb római városa, és ez a felfedezés azért is nagyon fontos, mert ezek a romok jó állapotban vannak, és minden probléma nélkül felvehetők az UNESCO világörökségi listájára. […] Ez egy egyedülálló lehetőség arra, hogy Dacia területén egy római város nagy részét a helyszínen megőrizzék a látogatók számára” – mondta az Antena3-nak Radu Ota régész.
2025 folyamán a területen 14 utat és teret, a Római Birodalom különböző időszakaiból származó városi épületeket, egy 28 négyzetméteres, piskóta alakú kerámialapokból készült padlóburkolat-részletet tártak fel. Találtak egy Jupiter képével díszített, bronzból és ólomból készült kocsialkatrészt, Dacia területén először, és két, ritkaságnak számító, egészben fennmaradt, istenekre utaló feliratot is. Az egyik azért különleges, mert a „Iuppiter Optimus Maximus” (Jupiter, a legjobb és a legnagyobb) felirat általában rövidítve jelenik meg, itt azonban ki van írva. A másik pedig egy kilenc soros felirattal ellátott fogadalmi oltár, amelyet Aurelius Acvilinus, a mai Torda környékén állomásozó V. Macedonica légió altisztje állított a „halhatatlan isteneknek”. Aurelius Acvilinus feladatai közé tartozott a kémkedés, a halálbüntetések végrehajtása, de üzeneteket is közvetített a provincia kormányzója és a római császár között, mesélte róla az Alba24.ro videójában Radu Ota.
A régész szerint nem túlzás a feltárt területet Pompejihez hasonlítani, mert ilyen jó állapotban megmaradt leleteket valóban csak az olyan híres régészeti lelőhelyeken lehetett eddig látni, mint Pompeji vagy Epheszosz. „A gyulafehérvári múzeum első igazgatója, Cserni Béla, a természettudományok doktora és régész, maga is azt mondta, hogy Apulum Dacia provincia Pompejie” – idézte a kutatót az Antena3. Cserni Béla volt az, aki az 1910-es években a mostani ásatástól nem messze római házakat tárt fel, leletei már akkor kiterjedt városra utaltak, írja róla T. Szabó Csaba régész. A szakmabeliek tehát tisztában voltak azzal, hogy a buszterminál milyen értékes régészeti lelőhelyre épülne.
A régészeti kutatást 2026-ban folytatják. Az ásatás vezetője szerint mindenképpen indokolt lenne régészeti parkot létrehozni itt a kulturális minisztérium bevonásával. Az egyelőre kérdés, hogy a város vezetősége hogyan kezeli a több mint 9 millió eurós buszterminál tervét. Az Alba24.ro október végén úgy értesült, hogy fontolgatják egy olyan emeletes buszterminál kialakítását, amelynek az alagsorában megtekinthetőek lennének a feltárt romok. Novemberben Gabriel Pleșa polgármester arról is beszélt az Alba Iulia Info szerint, hogy számolnak azzal is, ha ez a terv nem sikerül. „Vissza nem térítendő támogatást fogunk igénybe venni, hogy ott egy szabadtéri múzeumot építsünk, ami új turisztikai látványosság lesz. Ezt szeretnénk tenni, ha nem tudjuk megépíteni a buszterminált. Mindenesetre megvárjuk, mit mondanak a régészek, és hogy meg tudjuk-e őrizni a lelőhely legfontosabb részeit úgy, hogy azok látogathatók legyenek, de a buszparkolót is megépítsük. […] Ha nem, akkor van egy B tervünk, amely szerint a buszparkolót máshol építjük meg” – mondta.
Gyulafehérvár, azaz az ókori Apulum a római Dacia egyik legjelentősebb politikai, gazdasági és kulturális központja volt a 106 és 271 közötti időszakban, a helytartó székhelyeként működött. A katonai erőd a római határvédelmi vonal, a limes részeként UNESCO-védettség alatt áll. Az, hogy a város területén sok a római kori lelet, nem meglepő, az annál inkább, hogy egy közintézmény nem számol ezzel, amikor munkálatokat kezdeményez: 2023-ban országos felháborodást váltott ki, hogy a temető terjeszkedési munkálatai közben római szarkofágot tört szét a markológép.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!