A Románia faunájából 70 éve eltűnt fakó keselyűt (Gyps fulvus) telepítik vissza a Fogarasi-havasokba – számol be a Conservation Carpathia Alapítvány. A fakó keselyűk visszatelepítése több szakaszban történik majd. Az első példányokat Spanyolországból hozzák majd Romániába a Vulture Conservation Foundation (VCF) támogatásával, amely az egyik legtapasztaltabb keselyűk védelmével és visszatelepítésével foglalkozó szervezet Európában.
Ha minden a tervek szerint alakul, az első madarak a következő hónapokban érkezhetnek Romániába, majd hat hónapos akklimatizációs időszakot töltenek egy speciálisan kialakított röptetőben az Argeș megyei Rucăr térségében. Az akklimatizáció után fokozatosan engedik szabadon őket. Az első behozott fakó keselyűk fiatal egyedek lesznek.
A fakó keselyűk a 20. század közepén tűntek el az országból elsősorban a közvetlen üldözés (vadászták, pusztították) miatt, mert károsnak tartották, de a különböző mérgezések, valamint a tojásaik gyűjtése is hozzájárult a romániai kihalásához. A faj fontos szerepet játszik a természet tisztításában: az elhullott állatok tetemének elfogyasztásával megelőzi a betegségek terjedését, és visszajuttatja a tápanyagokat az ökoszisztémába. Külön hangsúlyozzák, hogy
a faj nem jelent veszélyt sem az emberekre, sem a háziállatokra, mivel kizárólag dögöt fogyaszt.
A fakó keselyűnek hatalmas az elterjedési területe: a legmagasabb hegységek és a sűrű erdőségek kivételével Közép-Ázsiától és India északi részétől kezdve a Közel-Keleten át a Földközi-tenger medencéjéig számos helyen találkozhatunk vele. Európában a Pireneusi-félszigeten és a Balkánon gyakori, de északabbra (például a Kárpátokban) is előfordul. A faj elnevezése onnan ered, hogy a kifejlett állatok tollazata világos árnyalatú. Alapvetően barna, kivéve a fekete farok- és evezőtollakat, illetve a szürkés-krémszínű gallért és a hasonló színű, nyakat és fejet sűrűn borító pehelytollakat. A tojó és a hím szinte teljesen egyformák. A fakó keselyű hatalmas termetű madár: szárnyfesztávolsága 240–280 centiméter között mozog, testhossza 95–105 centiméter, farokhossza 24–29 centiméter, testtömege pedig 6–11 kilogramm.
A faj kisebb kolóniákban él. Nappal aktív, ekkor keresi a levegőben körözve táplálékát. Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre, amelyeken kolóniája tagjaival is hajlandó megosztozni. Erős csőrével a legellenállóbb szöveteket is képes feltépni. A dögöknek kizárólag a csontjait képtelen elfogyasztani.
Románia az utolsó olyan tagállam, ahol valaha mind a négy európai keselyűfaj (a fakó keselyűn kívül a barátkeselyű, szakállas saskeselyű és dögkeselyű) költött, de még nem vett részt ilyen jellegű visszatelepítési programban.
Az Argeș megyei állategészségügyi igazgatósággal, valamint Lerești, Rucăr és Valea Mare Pravăț községekkel partnerségben, az ING Bank támogatásával megvalósuló projektről a Conservation Carpathia azt írja, hogy ezzel jelentős lépést tesznek a Fogarasi-havasok biodiverzitásának helyreállítása felé. A kezdeményezést egyébként a Milvus Csoport is támogatja.
Az alapítvány a visszatelepítés mellett Keselyűház („Casa Vulturului”) néven új látogatóközpontot is épít Valea Mare Pravăț településen. Ez a központ a már meglévő Hódház (Casa Castorului, Rucăr településen) és Bölényház (Casa Zimbrului, Lerești település) mellett tovább bővíti a Fogarasi-havasok bemutatóhelyeinek hálózatát.
A Conservation Carpathia Alapítvány szerint, ha sikeres lesz a fakó keselyűk visszatelepítése, akkor tervezik a barátkeselyű (Aegypius monachus) és a szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus) visszatelepítésének előkészítését is.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!