Covid-tagadás, nanocsipes üdítők és uniós összeesküvések: az álhírekből lett szuverenista mozgalom Romániában

Az elmúlt években Romániában egyre erősebbé vált egy olyan párhuzamos médiavilág, ami saját hírcsatornákat, YouTube-oldalakat és Facebook-csoportokat működtet a valódi igazság nevében. Ezek az alternatív hálózatok apokaliptikus hangvételű hírekkel, összeesküvés-elméletekkel, EU-ellenes és Kreml-barát narratívákkal bombázzák a közönséget, gyakran dák mitológiát vagy vallásos szimbólumokat keverve a politikai üzenetek közé. A kulturális témákban – mint az LMBTQ-jogok vagy a szexuális nevelés – sokszor amerikai és brit szélsőséges médiumok hamis narratíváit veszik át, amit román kontextusba csomagolnak.

Az EU DisinfoLab novemberi jelentése szerint a dezinformáció legfőbb motorjává a szuverenista mozgalom vált, ami a nacionalizmust, a populizmust és a konteós gondolkodást egyesíti. Tagjai között újságírók, influenszerek, papok és politikusok is vannak. Az általuk támogatott pártok – gondoljunk az AUR-ra vagy az SOS Romániára – a 2024-es választásokon a parlamenti helyek egyharmadát szerezték meg, ami jól mutatja, hogy az online térben épített alternatív narratívák politikai erővé váltak.

Romániának nincsenek erős történelmi vagy kulturális kapcsolatai Oroszországgal, a Kreml-propaganda mégis hatékonyan terjed: régi, rendszerváltás előtti reflexeket éleszt újra, és helyi szócsöveken – politikusokon, civil szervezeteken, vallási és kulturális szereplőkön – keresztül jut el a közönséghez. A 2024-es elnökválasztási botrány ennek látványos példája volt: a választásokat végül orosz befolyás és illegális kampányfinanszírozás miattérvénytelenítették, ezután pedig oroszbarát és Franciaország-ellenes narratívák lepték el a közösségi médiát.

Nemrég az Inscop is készített felmérést az összeesküvés-elméletek témájában, és elég elgondolkodtató következtetésekre jutottak. Például az eredmények szerint az emberek több mint 60 százaléka úgy gondolja, az ország döntéseit titkos külső hatalmak irányítják, de sokan abban is hisznek, hogy a modern technológiákat, az 5G-t és a mesterséges intelligenciát a lakosság manipulálására használják.

Amikor a politika és az álhírek kéz a kézben járnak

Az EU Disinfolab jelentésének szerzői szerint a 2024–2025-ös romániai elnökválasztások körüli események talán minden korábbinál élesebben mutatták meg, milyen könnyen keveredik a politika a dezinformációval. A választásokat ugyanis az alkotmánybíróság két nappal a második forduló előtt érvénytelenítette arra hivatkozva, hogy a legesélyesebb jelölt, Călin Georgescu kampánya nem egészen volt a törvényeknek megfelelő, és súlyos szabálytalanságokat találtak. A döntés után az ország hetekre a politikai káosz és a párhuzamos valóságok állapotába süllyedt: a közösségi médiát elárasztották a „puccsról”, „külföldi beavatkozásról” és „hazaárulásról” szóló posztok.

Călin Georgescu neve nem volt ismeretlen a közéletben. Bár magát „független” jelöltként mutatta be, valójában már a kilencvenes évek óta a politikai színtéren mozgott, és korábban az AUR nacionalista párthoz is kötődött – emlékeztet az EU DisinfoLab jelentése. És mégis úgy épült fel a kampánya, mintha egy új hang jelent volna meg a politikában. A közösségi platformokon, különösen a TikTokon, hirtelen több ezer Georgescu-párti fiók aktivizálódott, amik egyszerre szórták a hazafias üzeneteket, és népszerűsítették az összeesküvés-elméleteket. A kampányt mesterséges intelligenciával generált videók és automatizált tartalmak is erősítették, és gyakorlatilag ez volt az első alkalom, amikor Romániában ilyen mértékű „mikrocélzást” és szociális mérnökséget alkalmaztak egy választási kampányban.

A jelölt maga is gyakran táplálta a konspirációkat, a Ce a zis Georgescu? (Mit mondott Georgescu?) oldal pedig kifejezetten ennek van szentelve: a politikus állításait fact-checkelik, ellenőrzik. Rengeteg műsorba és podcastba meghívták, hogy adjon interjút, ezekben többek között olyanokat mondott, hogy

a Covid-19 nem létezik, a holdraszállás megrendezett, a klímaváltozás pedig globális csalás. Egyik beszédében azt mondta: „az egyetlen tudomány Jézus Krisztus”. Egy másikban pedig, hogy a Pepsi nanocsipeket tartalmaz, a Gáza név a gázból ered, Lucian Blaga pedig be van tiltva, holott a költő művei a romániai tananyag részei, és az arcképe szerepel a kétszáz lejes bankjegyen is. Georgescu emellett rendszeresen dicsérte Putyint, miközben az EU-t „új Oszmán Birodalomnak” nevezte, és azt állította, Romániának nincs szüksége uniós pénzekre, mert „van Istene”.

A dezinformációs gépezet a választások első fordulója után is gőzerővel működött. Új narratíva született: ha Elena Lasconi, az USR jelöltje nyer, Romániát „elárasztják a melegek”, és az ország belép a háborúba Ukrajna oldalán. Ezeket az üzeneteket nemcsak áloldalak és influenszerek, hanem sok esetben családtagok is továbbították egymásnak. A Lasconi-ellenes propaganda közben „Soros-bábként” és a „mélyállam” embereként igyekezett beállítani az USR jelöltjét, aki „a nyugati nagykövetségek érdekeit szolgálja”.

Amikor az alkotmánybíróság december 6-án bejelentette az első forduló érvénytelenítését, a puccsnarratíva pillanatok alatt elöntötte az online teret. A közösségi médiában sokan az Egyesült Államoktól vártak segítséget, míg mások – például Diana Șoșoacă – épp azzal vádolták Washingtont, hogy „a háttérből irányítja az EU-t”, és ők szervezték meg a puccsot. Az EU és Ursula von der Leyen neve ekkor vált a román dezinformációs tér egyik legforróbb hívószavává. Az új választásokig, vagyis 2025 májusáig a #turul2înapoi (második fordulót vissza) hashtag lett a szuverenista oldalak mottója.

A következő kampány sem telt békében: a közbeszédet ekkor is álhírek, összeesküvés-elméletek és karaktergyilkosságok uralták. Nicușor Dan, Bukarest akkori főpolgármestere függetlenként indult, Elena Lasconi pedig az USR belső konfliktusainak középpontjába került. Az AUR eközben amerikai mintát követve kezdte terjeszteni a választásicsalás-narratívát, miszerint George Simion csak akkor veszíthet, ha a rendszer elcsalja a választást. Amikor Dan végül 53,6 százalékkal megnyerte a második fordulót, a reakció kiszámítható volt: a közösségi médiát elárasztották a francia beavatkozásról, illegitim kormányról és globális összeesküvésről szóló posztok.

Covid miatt halt meg valakid? Tessék, kétezer euró!

A járvány idején az álhírek már majdnem annyira veszélyesek tudtak lenni, mint maga a vírus. 2020 tavaszán kezdett terjedni egy különösen kitartó összeesküvés-elmélet: állítólag a kórházak pénzt ajánlottak a halottak hozzátartozóinak, ha a hivatalos iratokban a Covid szerepel a halál okaként. Az elején a történet csak Facebook-posztokban lehetett látni, de a sztorit nemsokára átvette a România TV, és egy obskúrus szervezet, az Organized Crime Harm Reduction (OCHR) is.

Állításuk szerint három bukaresti kórházban akár 2 000 eurót is kínáltak egy-egy haláleset „helyes” bejegyzéséért.

A vádakat soha semmi nem támasztotta alá. Nem voltak konkrét nevek, kórházak, dokumentumok, csak a már ismerős „egy ismerősöm ismerőse mondta” típusú történetek. Mégis a pletyka hónapokig életben maradt, mivel ügyesen rájátszott az emberek bizalmatlanságára és a járvány miatt kialakult félelemre. Későbbkiderült, hogy az említett szervezet korábban főleg Liviu Dragnea ügyeivel foglalkozott – a PSD volt vezetőjével, akit korrupciós ügyek miatt ítéltek el –, így a történet politikai színezetet is kapott.

Soros és a láthatatlan ellenség

Ha van név, ami egy évtizede biztosan visszatér a román dezinformációs kampányokban, az Soros Györgyé. A szuverenista narratívákban ő a mindent irányító háttérember, aki újságírókat, pártokat és civil szervezeteket fizet azért, hogy a globalista agendát érvényesítse. 2024 végén, a választási válság idején egy online feketelista is megjelent azokról, akiket Soros ügynökeinek tartottak. Ezen a listán magyar értelmiségiek is voltak,ebben a cikkünkben beszéltünk többükkel is. Többen halálos fenyegetéseket is kaptak.

A Soros-ellenes narratíva gyökerei azonban régebbre nyúlnak vissza. 2017-ben, amikor a PSD – Liviu Dragnea vezetésével – az igazságszolgáltatás gyengítésére készült, több százezren vonultak az utcára tiltakozni. A kormánypárti sajtó ekkor találta ki, hogy a tüntetők „Soros pénzén” vannak ott – sőt egyes műsorok azt is kiszámolták, mennyit kapnak: 100 lejt a felnőttek, 50-et a gyerekek és 30-at a kutyák. A történet ugyan abszurd volt, de gyorsan mémmé vált: a közösségi médiát ellepték a képek, amelyeken kutyák Soros fizetésével pózoltak.

A legnépszerűbb álhírek: háború, gyarmatosítás és veszélyes vakcinák

Az egyik legkitartóbb dezinformációs narratíva Romániában a háborútól való félelemre épít. Már a 2022-es orosz invázió után elindultak azok a híresztelések, amelyek szerint „a románokat Ukrajnába küldik harcolni”, és ezek különösen a 2024-es választások idején erősödtek fel. A szuverenista politikusok azt hangoztatták: ha a globalisták kerülnek hatalomra, ők háborúba sodorják az országot. A közösségi médiában ehhez illusztrációként gyakran használtak katonai felvonulásokról készült képeket azzal a hamis felirattal, hogy „a csapatok már úton vannak Ukrajnába”. Más bejegyzések állítólagos mozgósítási parancsokat terjesztettek, mintha a védelmi minisztérium titokban toborozná a fiatalokat.

Bár ezeket a híreket számtalanszor megcáfolták, még mindig széles körben elterjedtek, olyannyira, hogy egyes felhasználók már arról beszéltek, „inkább Oroszországért harcolnának, mint Ukrajnáért”.

A másik domináns narratíva azt hirdeti, hogy Románia „az EU és a Nyugat gyarmata”. Az interneten keringő üzenetek szerint Brüsszel ellopja az ország erőforrásait, elpusztítja a nemzeti identitást és a kereszténységet, miközben globalista ideológiát kényszerít rá a társadalomra. Az ilyen üzenetek gyakran keverednek gazdasági elégedetlenséggel és vallási motívumokkal: az EU „meg akarja ölni a kisgazdákat”, „rá akarja kényszeríteni a rovarfogyasztást”, vagy „be akarja zárni a bányákat a klímapolitika nevében”. Franciaország, különösen Emmanuel Macron, kiemelt célpont: a közösségi médiában terjedt például, hogy „a franciák ellopják a Vidraru-tó vizét és aranyát”.

A Covid idején született „plandémia”-elméletek új szintre emelték a bizalmatlanságot. Az összeesküvés-hívők szerint a világjárványt „a globális elit” indította, hogy elérje a népességcsökkentést, és a vakcinák „veszélyes kísérleti szérumok”, amelyekkel az embereket becsippelik. Egyes influenszerek még azt is állították, hogy „minden hirtelen halál” a vakcinák miatt történik. A narratíva máig él: sok román úgy véli, „nem lehetett az egész teljesen hazugság”.

A negyedik gyakori üzenet Ukrajnát állítja be ellenségként, mert ellopta Bukovina és Besszarábia egyes részeit, illetve elnyomja a román kisebbséget. Ezek az üzenetek a háború előtt is elő-előtörtek, de 2022 után új erőre kaptak – főként a Bystroe-csatorna körüli vita, illetve néhány ortodox püspök oroszbarát kijelentései után. Több szuverenista politikus, például Diana Șoșoacă, azt is terjesztette, hogy „az ukrán gyerekek négyszer annyi támogatást kapnak, mint a románok”.

A román kormány jogi és intézményi szinten is próbál reagálni a dezinformációra, de a lépések gyakran késnek, homályosak, vagy politikai motiváció van mögöttük. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) és a távközlési hatóság (ANCOM) időnként fellép a hamis tartalmak ellen, de a civil szervezetek szerint tevékenységük vagy túl gyenge, vagy túlzottan beavatkozó. Egy 2025-ös vizsgálat még azt is kimutatta, hogy a „dezinformáció elleni szoftver”, amire a hatóságok hivatkoztak, valójában nem is létezik.