A romániai átlagnál jóval nagyobb az iskolai lemorzsolódás a magyar nyelvű oktatási rendszerben, ebben a jelenségben pedig még mindig az egyik fontos tényező a román nyelv oktatásának sikertelensége 5–8. osztályban, derül ki az Oktatási Monitorból, amit a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet múlt heti konferenciáján mutattak be Kolozsváron.
A felmérés a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry 2024 május-júliusi adatfelvétele alapján készült, amit a Tom Lantos Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet anyagi támogatása tett lehetővé. A vizsgálat keretében Kiss Tamás és Toró Tibor szociológusok a magyar nyelvű oktatási helyszíneket kérdezték le, emellett felhasználták a tanügyminisztérium létszámokra és vizsgaeredményekre vonatkozó adatait.
A tanulmány szerint 2019-hez képest most arányaiban többen tanulnak Romániában magyar nyelven és több az önálló magyar nyelvű intézmény is, emellett a törvény is kedvez a kisebbségi jogoknak, a kisebbség oktatáshoz való egyenlő hozzáférésével és a marginalizáció megelőzésével mégis vannak még gondok.
Barna Gergő modellszámításai szerint a tanulmányaikat a 2009/2010-es évben kezdő (és 2022-ben befejező) korosztályból a nyolcadik osztály végére a magyarul tanulóknak már csak 85 százaléka volt a rendszerben, míg az országos átlag 93 százalék, ugyanezen a ponton pedig a tanulmányaikat 2012/2013-ban kezdő (és 2025-ben befejező) korosztálynál a magyarul tanulóknak 86 százaléka volt a rendszerben az országos 91 százalékhoz képest.
A 2009/2010-es előkészítő osztályosok közül az országos 67 százalékkal szemben a magyar diákok csupán 50 százaléka jut el a 12. osztály végéig és 48 százalékkal szemben csupán 35 százalék érettségizik sikeresen. Ugyanezek az arányok a 2012/2013-as előkészítősöknél 68 és 53, illetve 51 és 41 százalék.
Az Oktatási Monitor következtetései szerint az iskolai lemorzsolódás összefügg:
az oktatási rendszer erős osztályalapú szelektivitásával, és elsősorban a roma diákokat érinti;
azzal, hogy a magyar diákok az országosnál nagyobb arányban (a 2024/2025-ös tanévben a 9. osztályos román nyelven tanulók között 20, a magyar nyelven tanulók között 28 százalék volt ez az arány) választják a szakiskolákat, ahol nincs érettségi, tehát más munkaerőpiaci pozíciót jelent;
a magyar tanulók gyengébb képességvizsga- és érettségieredményeivel, ami elsősorban a román nyelv és irodalom vizsgák eredményeivel függ össze.
Az Oktatási Monitor korábban már bemutatott roma jelenléttel kapcsolatos adatai alapján négy kategóriába osztották a magyar tannyelvű oktatási helyszíneket, és egyértelmű, hogy az iskolai lemorzsolódás az iskolákban tapasztalható roma jelenléttel egyenesen arányos. Ez jelzi, hogy a magyar oktatás az országos átlagnál sikertelenebb a romák integrációjában, emelte ki Kiss Tamás.
Az 5-8. osztályos lemorzsolódás és a nyolcadik osztály végi képességvizsga eredményei a roma jelenlét szerint oktatási-helyszín típusok szerint (2024-ben végzett évfolyam) – Forrás: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet / Bálványos Intézet / Transylvania Inquiry
Az érettséginél bejött a speciális román tanterv, a képességvizsgánál nem
A jelentésből az is kiderül, hogy a magyarul tanuló diákok rosszabbul teljesítenek a 8. osztály utáni képességvizsgán az országos átlagnál, sőt, nem csak kevesebben írják meg közülük az 5-ös átlagot, illetve minden tantárgyból az 5-öst, hanem kevesebben is iratkoznak be és kevesebben is jelennek meg a vizsgán. Magyar nyelv és irodalomból ugyan jobban teljesítenek, mint a románok az anyanyelvükből, de matematikából, főként pedig román nyelv és irodalomból az országos átlagnál jelentősen gyengébben teljesítenek.
Bár a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak román nyelvből és irodalomból, az eredmények nem mutatnak látványos javulást. Ezzel szemben az érettségin már 2025-ben, amikor először vizsgáztak azok, akik speciális tanterv szerint tanulták a román nyelvet, jelentős áttörés mutatkozik, hívta fel a figyelmet Kiss Tamás.
2025 az első év, amikor a magyar nyelven tanuló, végzett 12-esek közül arányaiban többen érettségiznek le, mint a román nyelven tanuló társaik. „Szinte beérik a román nyelv és irodalom tekintetében a románokat, és az is látszik, hogy mi volt korábban az oka a nagyon nagy lemaradásnak, egyértelműen a román nyelv és irodalom, mert a románokhoz képest az anyanyelvben valamivel felülteljesítettek és szintén felülteljesítettek a kötelező tantárgy, illetve a választható tantárgy vonatkozásában” – mondta Kiss Tamás.
A szociológus emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyar oktatási rendszert külön reprezentatív almintán felmérő PISA-teszt azt mutatta ki, hogy a magyarul tanuló diákok jobban teljesítettek a PISA-teszten, mint a romániai átlag, de ez a pozitív tendencia összefügg azzal, hogy a teszt a 15 éveseket méri, akik közül akkorra már sokan lemorzsolódtak az oktatási rendszerből, nagyobb arányban, mint az országos átlag. A lemorzsolódás pedig a család státusától függően szelektíven valósul meg, ezért a PISA-teszten mért magyar diákok gazdasági, társadalmi és kulturális státusa magasabb, mint az országos átlag, hívja fel a figyelmet a jelentés.
„Arról nem feledkezhetünk meg, hogy a lemorzsolódás tekintetében a romániai magyar nyelvű oktatás nagyobb mértékben termeli az egyenlőtlenséget, mint az amúgy is nagyon egyenlőtlen romániai rendszer” – mondta Kiss Tamás. A PISA-felmérés eredményei és az oktatási rendszer egyenlőtlenségei közötti összefüggésekről korábban is írtunk.
A képességvizsga eredmények tantárgyanként Romániában és a magyarul tanuló diákok esetében 2017-2024, tantárgyak szerint – Forrás: NemzetiKisebbségkutató Intézet / Bálványos Intézet / Transylvania Inquiry
Az Oktatási Monitor eredményeiről kerekasztal-beszélgetést is szerveztek Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke és Szabó Ödön, RMDSZ-es parlamenti képviselő részvételével.
Ferencz-Salamon Alpár szerint a román nyelv tanulásának nagy a tétje, szerinte az iskolai eredmények akkor javulnak majd fenntarthatóan, amikor „a román nyelvet is úgy tudjuk oktatni, hogy a diáknak abban sikerélménye legyen, hogy azzal, amit megtanul, boldogul az iskolában és az iskolán kívüli életben is”.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a lemorzsolódás alakulását az oktatási környezet, vagyis az iskola hangulata, fizikai környezete, nevelési értékrendje is befolyásolja, és ennek alaposabb vizsgálatára lenne szükség a megfelelő intézkedések megállapításához. Hozzátette, hogy a korai iskolaelhagyás megfékezésére indított eddigi programokat jellemzően uniós forrásokból finanszírozták, ami csak alkalmi és nem biztosít hosszú távú fenntarthatóságot.
A pedagógusszövetség alelnöke szerint a képességvizsga eredményeinek javítása érdekében az 5-8. osztályos román tananyaggal is kezdeni kellene valamit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pedagógusokat nem készítették fel időben a megváltozott módszertan alkalmazására. „Tavaly volt erre egy nagy workshop, most meg
az 5-8-as tananyaggal kellene valamit kezdeni, hogy az jobban passzoljon a sikeresebben kalibrált elemi, illetve középiskolai román tananyaggal és dinamikusan alkalmazható mind a tömbmagyar, mind a szórvány nyelvi környezetben”
– mondta.
Szabó Ödön elismerte, hogy a romák szegregációjával foglalkozni kell, mert több olyan oktatási intézmény van, ahol „papíron vagy nem, de elviszik a gyermekeket nyolcadik osztályig, de onnan már nincs kit továbbvinni, mert nincsenek meg a képességeik, hogy akár szakiskolai rendszerben is továbbjussanak”.
A parlamenti képviselő kitért arra is, hogy a magyar oktatási hálózatban nagyobb a vidéki oktatási helyszínek aránya, ezért a magyar gyerekek oktatási intézményhez való hozzáférését a fizikai távolság is meghatározhatja.
„Ha azt nézzük, hogy arányaiban jóval több a vidéki magyar oktatási helyszín és van egy lemorzsolódás, akkor ez a fizikai távolság is problémát jelent egy adott rétegnél, ezért a magyar oktatásnál a szállítási támogatás sokkal fontosabb, mint a román oktatásnál”
– mondta, hozzátéve, hogy egy másik iskolai támogatás, a meleg ebéd program is arányaiban kevesebb magyar tannyelvű oktatási intézményhez jutott el.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolai lemorzsolódás jelenségéhez hozzátartozik az is, hogy a vegyes házasságban született gyermekek jelentős részét az elemi osztályok után átíratják román tannyelvű iskolába, illetve hogy van olyan szórványvidék, ahol a szülőknek csak kis része vállalja be, hogy a távolabbi, de magyar iskolába járassa a gyermekét. A határ menti településekre jellemző az is, hogy magyarországi középiskolákba íratják a gyermekeket, akik így nyolcadik osztály után eltűnnek a romániai rendszerből.
Emellett Szabó Ödön szerint az is jellemző, hogy
„a vegyes tannyelvű intézmények rendszerében a szűkülő diáklétszámok kapcsán a magyar tagozatot előszeretettel használják arra, hogy a román osztályok egy részét megmentsék”.
A képviselő a Nagyváradi Művészeti Líceum példáját hozta fel, ahol volt olyan év, hogy a román osztályok egyharmada magyar diákokból állt, mert oda irányították őket. „A magyarok úgyis megmentik a saját osztályaikat, a létszám alatti osztályaikat is meg tudják menteni, adjatok már nekünk is egy-két gyermeket” – idézte Szabó Ödön a jelenség mögött álló filozófiát, ami szerint az önálló magyar intézmények fontosságát igazolja.
A gyenge képességvizsga-eredmények Mihályfalvi Katalin szerint összefüggésben állhatnak azzal is, hogy pont kamaszokat vizsgáztatnak. „Lehet, hogy el kell gondolkodni azon, hogy biztos jó, hogy 14 éves korban vizsgáztatjuk a gyermekeinket?” – tette fel a kérdést, bár a vizsga időpontja nem erdélyi magyar specifikum, ahogy erre Kiss Tamás is felhívta a figyelmet.
Kallós Zoltán a roma diákok lemorzsolódásával kapcsolatban felvetette, hogy ez bizonyos régiókban a tradícióból fakad. „Vannak olyan régiók, ahol például a lányokat bizonyos kor után nem fogják iskolába engedni, akkor se, hogyha a fejünk tetejére állunk” – mondta. Hangsúlyozta az iskolai tanácsadók, felzárkóztató pedagógusok fontosságát, mivel a roma gyermekek az átlagnál kisebb arányban járnak óvodába. Az államtitkár szerint azonban ezekből a szakemberekből nagy a hiány, sokan pedig átképzés során kerül ebbe a pozícióba, mert „már unja” a tanítást vagy nem talál elég órát.
Az, hogy a magyar diákok nagyobb arányban kerülnek érettségit nem biztosító szakiskolába, Kallós szerint a román nyelvtanulás gyenge eredményeivel is összefüggésben van, sokan nem bíznak abban, hogy le tudnának érettségizni. „Szatmáron például, ha elmész egy építkezés mellett, akkor ott a munkások magyarul beszélnek, az építésvezető, a mérnök és más vezetők meg románok. Tehát ez nekünk egy óriási probléma, és szerintem itt a román nyelvoktatással és a román nyelv elsajátításával tudunk ezen javítani” – mondta az államtitkár. Hozzátette azonban, hogy „olyan látványos javulást, mint az érettségi terén, a képességvizsga terén nem biztos, hogy el fogunk tudni érni”.
Az egyértelmű, hogy a szakiskolai helyek akkor telnek meg, amikor gyengébbek a képességvizsga eredményei, mondta még Kallós Zoltán, amire reagálva Ferencz-Salamon Alpár felvetette a pályaorientáció kérdését, amit szerinte már 8. osztály előtt el kellene kezdeni, amíg ugyanis nem lesz tudatosabb a továbbtanulás és csak a vizsgaeredmények alapján dől el, hogy ki mit választ, addig nem lesz javulás.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
