Egyes kutyák akkor is tanulnak új szavakat, ha a gazdáik nem közvetlenül hozzájuk beszélnek

Egyes, kivételes képességű kutyák képesek új szavakat elsajátítani anélkül, hogy közvetlenül tanítanák őket, elég, ha figyelik és hallják gazdáik beszélgetését – derült ki egy Science folyóiratban megjelent tanulmányból. A magyar közreműködéssel készült kutatás szerint a kutyák egy szűk, különösen tehetséges csoportja a közvetlen megszólításból és a kihallgatott beszédből egyaránt sikeresen sajátít el új tárgyneveket.

Bár a legtöbb kutya gond nélkül megtanulja az olyan parancsszavakat, mint az „ül” vagy a „fekszik”, a tárgyak megnevezésének megértése csak keveseknek megy. A Gifted Word Learner (GWL, azaz tehetséges szótanuló) kutyák viszont játék közben, szinte észrevétlenül, akár száznál is több játék nevét elsajátítják.

Az ELTE Etológiai Tanszékének honlapján azt írták, a kisgyerekek többféle módon tanulnak új szavakat, például akkor is elsajátítanak kifejezéseket, amikor a felnőttek beszélgetését hallgatják. Ehhez képesnek kell lenniük követni a beszélők tekintetét és figyelmét, felismerni a kommunikációs jeleket, valamint kiszűrni a lényeget a folyamatos beszédfolyamból. Sokáig nem volt ismert, hogy a tehetséges szótanuló kutyák akkor is képesek-e megtanulni új tárgyneveket, ha nem közvetlenül hozzájuk szólnak.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a kihallgatott beszédből való szótanulást lehetővé tevő szociokognitív folyamatok nem kizárólag emberre jellemzőek” – mondta a vezető kutató, Dr. Shany Dror, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetemek munkatársa. Szerinte megfelelő körülmények között egyes kutyák viselkedése feltűnően hasonlít a kisgyerekekéhez.

A kutatócsoport az első kísérletben tíz szótanuló tehetséges kutyát vizsgált két helyzetben. Az egyikben a gazdák két új játékot mutattak a kutyáknak, és játék közben többször is megnevezték azokat, a másikban viszont a kutyák kívülállóként figyelték, ahogy gazdáik egy másik emberrel beszélgetnek az új játékokról, anélkül hogy közvetlenül hozzájuk szóltak volna.

A kutyák mindkét helyzetben összesen mindössze nyolc percig hallották az új játékok nevét, több rövid alkalomra elosztva. Az új szavak elsajátításának teszteléséhez a kutatók az új játékokat egy másik szobába helyezték, majd a gazdák név szerint kérték meg a kutyákat, hogy hozzák oda nekik a megfelelő tárgyat.

Az eredmények szerint mindkét helyzetben tízből hét kutya megtanulta az új neveket.

A második kísérletben pedig a gazdák először megmutatták a kutyáknak az új játékokat, majd egy vödörbe tették azokat, és csak akkor nevezték meg, amikor az állatok már nem láthatták a tárgyakat. Ez időbeli szétválasztást hozott létre a tárgy látványa és a neve hallása között, a tehetséges kutyák többsége mégis sikeresen elsajátította az új neveket.

„Ezek a kutyák kivételes lehetőséget nyújtanak annak feltárására, hogy milyen kognitív képességek tették lehetővé az ember számára a nyelv kialakulását” – mondta Miklósi Ádám professzor, a kutatócsoport vezetője. Azt viszont hozzátette, nem állítják, hogy minden kutya így tanul.

A tanulmány szerint a kihallgatott beszédből tanulás képessége általános, fajok között megosztott szociokognitív mechanizmusokon alapulhat, nem pedig kizárólag az emberi nyelvhez kötődik. Ugyanakkor a tehetséges szótanuló kutyák ritkaságnak számítanak, és figyelemre méltó képességeik valószínűleg az egyéni adottságok és a különleges élethelyzetek kombinációjából származnak.