97 éves korában meghalt James Watson, aki 1953-ban Francis Crick oldalán megtette a modern genetikát megalapozó legfontosabb felfedezést azzal, hogy elsőként írta le a DNS kettősspirál-szerkezetét. A hírt a fia is megerősítette, a New York Timesnak azt mondta, a tudós egy Long Island-i hospice-ban halt meg.
Watsonnak elévülhetetlen érdemei vannak a biotechnológiai forradalomban és a genetika felemelkedésében. Arról, hogy pontosan hogyan jutott el Crick és Watson oda, hogy 1953. április 25-én közzétették tanulmányukat a DNS-szerkezetéről, a 70. évfordulón ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen. Watson a korszakalkotó felfedezése után is aktív maradt, egyebek mellett az emberi genom feltérképezésére létrehozott Humángenom-projektet is vezette, és írt egy sikeres önéletrajzot is.
A munkásságát azonban beárnyékolta, hogy a kétezres években viszont egy rasszista megnyilvánulásával derékba törte a karrierjét, és bár emiatt bocsánatot kért, egy 2019-es dokumentumfilmben ismét arra utalgatott, hogy szerinte a rasszok és az intelligencia összefüggnek, és a feketék azért teljesítenek rosszabbul az IQ-teszteken, mert ez kódolva van a génjeikben. Az ugyanakkor így is egyértelmű, hogy az általa és Crick által elért eredmények hatásai máig érezhetőek, többek közt emiatt sikerült három éve teljesen feltérképezni az emberi génállományt.
Rád is szükségünk van, hogy szállítani tudjuk a legfontosabb erdélyi témákat!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatom!