Tényleg egy magyar herceget kaszaboltak le a Margit-szigeten

Tényleg egy magyar herceget kaszaboltak le a Margit-szigeten
Macsói Béla herceg koponyája a margit-szigeti 13. századi domonkos rendi kolostor sekrestyéjében 1915-ben került elő – Fotó: Hajdú Tamás et al. / Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Intézet

457

Most DNS-vizsgálat is megerősítette, amit a történészek eddig csak sejtettek: a Margit-szigeten található kolostor sekrestyéjének 1915-ös feltárásakor valóban a brutálisan meggyilkolt Béla macsói herceg maradványait találták meg a régészek – derül ki egy, az ELTE kutatói által vezetett nemzetközi csapat tanulmányából.

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) blogja szerint a maradványokat 1915 tavaszán találták meg régészek, a padozat terazzo kockái alatt. 1,5 méterrel mélyebben még két ember csontjait pihentek. Béla herceg csontjait Bartucz Lajos antropológus vizsgálta meg és azonosította be, de tudományos publikációt nem készített az eredményeiről. Az MTTM cikkében több kép is látható a 2018-ban újra előkerült csontokról, amiket addig egy papírdobozban tároltak.

A macsói hercegség III. Béla déli terjeszkedése során született meg határvédelmi céllal. Eleinte hercegek, majd Béla macsói herceg irányította, halála után pedig bánok igazgatták. Béla herceg maga is Árpád-házi leszármazott volt: apja III. Ratiszláv kijevi nagyfejedelem, anyja pedig IV. Béla lánya, Anna volt. Valamikor 1245 körül születhetett, de haláláról többet lehet tudni: 1272-ben gyilkolták meg, miután árulással vádolták meg.

„Ily alkalommal történt, hogy a királyi udvar kegyében álló Németujvári Henrik az ifjú macsói herczeget Bélát a király ellen forralt árulás vádjával illette, s az erre következett heves szóvita közben kardot rántva úgy összevagdalta, hogy teste darabjait testvére Margit s unokahúga Erzsébet apáczák alig birták összeszedni, kit is aztán nagy siralom közt temettek el az ottani monostorban”

írta Szabó Károly 19. századi történész korabeli leírások alapján.

Bartucz kora 20. századi vizsgálata során arra jutott, hogy 23 kardvágás érte a herceget, és valószínűleg nem párviadal áldozata lett, hanem legalább hárman támadták meg. Az orrcsontokat levágták, a jobb karját a könyök alatt, a bal karját pedig teljesen összevagdalták, és ez utóbbi ugyan nem vált le, de cafatokban lóghatott.

Az MTTM kutatói 2018-ban azt írták, hogy a férfi 22-24 éves lehetett, és ugyan a koponya eltűnt, egy gipszmásolatot meg tudtak vizsgálni. Sok vágásnyomot találtak a másolaton, a fejtetőn, az orrcsonton és a szemüreg csontos peremén is, így elképzelhető, hogy a herceg mindkét szemét kiszúrták, és az orrát is levágták. Akkor a kutatók azt írták, hogy valószínűleg először gerincen szúrták Bélát, ami megbénította a lábait, és csak karjaival védekezett, de többen, több irányból kaszabolták.

A most megjelent tanulmány szerint egy kicsit máshogy nézhetett ki a gyilkosság, bár semmivel sem volt szelídebb: kilenc sérülés érte az arcát és a fejét, 17 pedig a teste többi részét. Hogy kiderítsék, ezek hogy keletkeztek, egy csontvázmodellt hasonlóan összevagdostak.

Ez alapján két vagy három támadó lehetett, akik szembeálltak vele, és oldalról közre fogták. Béla a karjait használta, hogy elhárítsa a csapásokat, de egy idő után összeesett, és beverte a fejét. Ennek ellenére a bal lábával tovább küzdött, amíg valaki át nem szúrta a gerincét, amitől lebénult. Ezek után a támadók újabb sérüléseket okoztak a fején és arcán. Ezek egyenként is halálosak lehettek, de az sem kizárt, hogy a herceg elvérzett.

Szénizotópos kormeghatározás alapján a 13. század közepe felé történhetett a halál, de újabb vizsgálatok más érdekességekre is rámutattak. Például a fogkő alapján rendkívül fényűző étrendje volt a csont gazdájának, amiben főtt búzadara és búzakenyér is fontos szerepet kapott. A DNS-vizsgálat megerősítette, hogy III. Béla negyedik generációs leszármazottjáról van szó, akinek kelet-mediterrán és skandináv gyökerei is vannak – ami mind passzol Béla herceghez. Az eredmények alapján sötét, göndör haja, sötét bőre és világosbarna szeme lehetett.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!