A járvány csúcsán az embereket védték, ma már környezeti kockázatot jelentenek a maszkok

248

„Míg a koronavírus-járvány során a maszkok nélkülözhetetlenek voltak, hogy megóvjanak minket, nem mehetünk el szó nélkül a környezeti örökségük mellett”

– mondta az Interesting Engineering szerint Anna Bogush, a Coventry Egyetem kutatója, aki arról publikált tanulmányt, hogy az egyszer használatos maszkok milyen környezeti károkat okozhatnak.

A járvány alatt sok millió eldobott maszk került szemétlerakókba, de rengeteg csak el lett dobálva, így a vizekben is jelen vannak, és lebomlás közben mindenhol mikroműanyagokat és mérgező anyagokat eregetnek magukból. A Coventry Egyetem kutatásából kiderült, hogy még a fel nem használt maszkok is szennyező anyagokat engednek ki magukból, ha vízbe kerülnek, így újabb aggályok merültek fel az egyszer használatos védőeszközökkel szemben.

A kutatás során maszkokat ultratiszta vízbe helyezték, és 24 órán át hagyták őket ázni. Ezután leszűrték a vizet, hogy megnézzék, mi oldódott bele. Anélkül, hogy bárki használta volna a maszkokat, mérhető mennyiségű mikroműanyagot és vegyi anyagot engedtek ki magukból.

A szűrős maszkok jelentősen szennyezőbbek voltak, mint a hagyományos orvosi maszkok, háromszor-négyszer több mikroműanyag ázott ki belőlük. Ezek az anyagok nagyon, nagyon lassan bomlanak le, így még évtizedekig szennyezhetik a környezetet. Például amint bekerülnek a vízi táplálékláncba, nemcsak a helyi ökoszisztéma kerül veszélybe, hanem az emberek is.

A vegyi szennyezés is jelentős, többek között biszfenol is oldódott ki a maszkokból. Ez egy adalékanyag, amit gyakran használnak a műanyaggyártásban. A vegyület megzavarhatja a hormonháztartást és káros a vízi élőlényekre is, így kifejezetten veszélyes, ha valahogy eljut az ivóvíz-hálózatba.

A kutatók szerint az eredményeik alapján érdemes lenne a társadalomnak átgondolnia, hogy és milyen eldobhatós maszkokat használ. Nem a hatásosságukat vonták kétségbe, hanem leginkább arra világítottak rá, ahogy eldobáltuk őket: a járvány csúcsán havi 129 milliárd maszkot használtak fel világszerte, és ennek egy jelentős részét csak eldobták, így ezek sok helyen a mai napig csak szemétként szennyezik a földet. Szakértők szerint a legfontosabb az lenne, hogy kifejlesszünk többször használatos, lebomló anyagokból álló alternatívákat, valamint az, hogy tájékoztatni kéne az embereket az egyszer használatos védőfelszerelések veszélyeiről.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!