Olyan váratlanul tört ki a vulkán Izlandon, hogy a szakértőket is meglepte

Április után ismét megnyílt a földfelszín Izlandon, a Reykjanes-félszigeten lévő népszerű turistaközpont, a Kék Lagúna közelében. Habár 2021 márciusa óta itt ez a tizenkettedik vulkánkitörés, a szerdai esemény még a szakembereket is meglepte. Két kilométer hosszúságban hasadt fel a földfelszín és kezdődött lávafüggöny-kitörés helyi idő szerint 3 óra 53 perckor. Szerencsére a vulkánmegfigyelés még mindig napi 24 órában történik, így a szakemberek éjfél körül észlelték a közelgő vulkáni működés jeleit, és még idejében evakuálni tudták a térséget. A vulkánkitörés jelenleg nem jelent közvetlen veszélyt, azonban nagyon jelentős a vulkáni gázkibocsátás (kén-dioxid, kén-hidrogén, valamint szén-dioxid), ami komoly problémát okoz többek között a nemzetközi reptérnek is helyet adó Keflavíkban és környékén.

Az izlandi Reykjanes-félszigetet hosszú évszázadokig elkerülték a pusztító vulkánkitörések, nyolcszáz éven keresztül nyugalom volt e területen, és talán ennek is köszönhető, hogy Izland délnyugati részén él a szigetország népességének nagy része. A nyugalom 2021-ben szakadt meg, amikor a Fagradalsfjall területen kezdődött egy közel fél éven keresztül tartó vulkánkitörés. Két ismétlés után, 2023 végén aztán új területen folytatódtak a kitörések, amik már nagyobb veszélyt jelentettek, mivel Svartsengi közelében van az ország egyik legnagyobb turisztikai bevételét hozó Kék Lagúna, mellette pedig a több tízezer embert energiával és meleg vízzel ellátó geotermális erőmű.

A kezdeti erős földrengések szó szerint felszabdalták a békés, 3800 lakosú halászfalu, Grindavík települését, ami gyakorlatilag lakhatatlanná vált. Az úgynevezett Sundhnúkur hasadékzónában 2023 decemberében jutott először felszínre magma, a mostani sorrendben már a kilencedik ezen a területen. Egyelőre nagyobb kárt nem okozott a vulkáni működés, azonban ehhez az kellett, hogy több méter magas földsáncokat húzzanak Grindavík, valamint a Kék Lagúna és a Svartsengi erőmű köré. Mindez több mint egymilliárd euróba került már, nem véletlen, hogy ahogy csak lehet, újra és újra megnyitják a Kék Lagúnát a turistáknak. Kedd éjjel kétszázan tartózkodtak a szállodákban, őket az előzetes jeleket észlelve sikerült időben elszállítani.

A vulkánkitörés váratlan volt abból a szempontból, hogy a felszínemelkedési adatok és a magmafelhalmozódási mennyiség modellszámításai alapján inkább kora őszre várták az újabb vulkáni működést. Azonban tapasztaljuk, hogy mennyire bonyolult feladat a természet folyamatainak pontos megértése, azok jövőbeli előrejelzése. A magma nyomása a vártnál hamarabb feltörte a felső, két-három kilométer vastag földkéreg kőzettestét, és felszínre jutott. Az ilyen kitöréseknek nagyon rövid előjelük van, olykor nem több mint fél óra, de azért ez is sokat jelent. Óriási kihívás a vulkanológusoknak, hogy egy ilyen esetben, amikor látszólag nyugalom van, amikor az előrejelzések későbbre teszik a lehetséges vulkáni működést, akkor is figyeljék és értelmezzék a beérkező jeleket (a földrengéseket és a felszínemelkedést), és ezek alapján döntést hozzanak.

A kedd teljes nyugalomban telt, és csak éjfélkor érkeztek az első földrengések, amik aztán egyre nagyobb számban pattantak ki. Hozzá kell tenni, hogy ezek kis erősségű rengések voltak, amiket csak a kitelepített érzékeny műszerekkel lehetett detektálni. Éjjel 1 óra körül a felszínemelkedési adatok is már azt jelezték, hogy magma nyomulhat fel. Mindezek alapján hozták meg az éjjeli döntést, hogy gyorsan ki kell telepíteni az embereket a Kék Lagúna szállodáiból és Grindavíkból. A kitörés pedig 4 óra előtt meg is indult. Van tehát lehetőség ilyenkor is az előrejelzésre, amihez azonban kellenek az érzékeny műszerek, a megfelelő tudással rendelkező szakemberek, akik éjjel is szolgálatot teljesítenek, hosszú hónapok nyugalma után is résen vannak, és észlelik a váratlanul induló vulkánkitörés előjeleit. Tudnak gyors döntést hozni a kitelepítésről és cselekszenek, együttműködve a polgári védelemmel.

Egyelőre nem tudni, hogy milyen hosszú lesz a vulkáni működés: az áprilisihoz hasonló rövid idejű vagy a tavaly augusztusi intenzív kitöréshez hasonló. A kitörés kezdeti intenzitása nem túl nagy, másodpercenként 600-700 köbméter (korábban ez az érték elérte a másodpercenként 2000-3000 köbméteres értéket is) magma tört a felszínre a két kilométer hosszan megnyíló hasadékból. A hasadék helyzete egyelőre azt jelzi, hogy közvetlen veszély nincs Grindavíkra és a Kék Lagúnára, de a helyzet akár gyorsan is változhat.

A láva nagy része keleti irányba terül szét. Az időjárási viszonyok viszont nem annyira kedvezőek. A vulkáni gázok erős szmogot okoznak, ami a Reykjanes-félsziget nyugati részét érinti. Ide nemcsak a gázok jutnak el, hanem a szél vulkáni kőzetüvegdarabkákat, többek között a Pele hajának avagy a helyiek által boszorkányhajnak nevezett, vékony kőzetüveg szálakat is hoz, amik szintén veszélyt jelentenek a légzőszervekre. A területen az iskolákat, nyári táborokat bezárták, és javasolják a lakosoknak, hogy lehetőleg ne tartózkodjanak a szabadban.

A vulkánkitörést, annak eseményeit folyamatosan követjük a Tűzhányó Blog Facebook-csoportban.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport tagja, a Tűzhányó Blog Facebook-csoport vezetője.