30 milliárd forint megy a magyar űriparra
2021-ben jelentette be Szijjártó Péter, hogy magyar űrhajóst küldünk a világűrbe, nem sokkal később pedig magyar kormány elfogadott egy 99 millió dolláros (nagyjából 30 milliárd forintos) űripari fejlesztési programot. Ennek csak egy szelete a HUNOR projekt (Hungarian to Orbit), ami a a NASA egyik partnerével, az amerikai Axiom Space-szel együtt valósul meg.
Az, hogy Farkas Bertalan után 45 évvel újra lesz magyar űrhajós, a magyar űrprogramnak csak egy nagyon kicsi szelete, a fő fókusza inkább az, hogy Magyarország is részt vegyen a szakértők által űripar 2.0-nak nevezett ökoszisztémában. Ahogy ugyanis elkészültek az első olyan eszközök, amikkel arányaiban megfizethető áron lehet fellőni műholdakat és embereket a világűrbe, az ipar berobbant, és egyre többen akarnak belőle egy-egy szeletet. Így Magyarország is.
„Látszanak a célok, a világ milliárdosai szeretik a rakétákat. Kemény időszak áll előttünk, amiből nem szabad kimaradni, hanem az élére kell állni – mondta tavaly az I. Magyar Űrkongresszuson Fábián Gergely, aki akkor még a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára volt.
Magyarország 2015 óta tagja az Európai Űrügynökségnek. Míg 2024-ben a magyar ESA-hozzájárulás 9 milliárd forint volt, a visszatérülési arány egyelőre elmarad, vagyis nem forgat vissza a beölt pénz annyit a gazdaságba, mint amennyi elvész belőle. A magyar űrstratégia egyik célja az, hogy ezen változtasson. Teszi ezt például azzal, hogy olyan projekteket nevel ki, mint a 4iG és a REMRED műholdgyár együttműködése.
Korábban bejelentették ugyanis, hogy HUSAT néven saját műholdprogram lesz Magyarországon: egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc, alacsony Föld körüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, pályára állítani és üzemeltetni. Ez a legnagyobb, magánkezdeményezésben és -finanszírozásban megvalósuló műholdprogram Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban is.
A magyar űriparról szóló cikkünket itt tudja elolvasni.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!