Egész Európában belassulhat a Facebook és az Instagram, ha nem jut dűlőre egymással a Meta és a Deutsche Telekom

Egy üzleti vita újabb állomásaként a Meta kedden megszüntette a direkt adatcsere-kapcsolatot Európa legnagyobb távközlési cégével, a Deutsche Telekommal. Ennek pedig komoly következménye lehet az átlagos európai internethasználónál is. Például belassul a Facebook, vagy nem tölt be az Instagram, használhatatlanná válik a WhatsApp. A Hwsw.hu cikke alapján összefoglaljuk, mi vezetett eddig.

A Meta szerdán adott ki egy közleményt, amelyben bejelentette, hogy megszüntette a direkt összeköttetést (direkt peering kapcsolat) saját hálózata és a Deutsche Telekom (DTAG) hálózata között. A Meta azzal vádolja a német céget, hogy túl sok pénzt kér a nagy internetes tartalomszolgáltatóktól azért, hogy azok tartalmaikat a hálózati forgalomelosztás szempontjából optimális úton, direkt peeringen keresztül juttassák el az internetszolgáltató ügyfeleihez. Mark Zuckerberg cége azt állítja, a DTAG ezzel sérti a netsemlegesség intézményét, ami szerint minden internetelőfizetőnek joga van ugyanabban a minőségben elérnie minden szolgáltatást és applikációt.

Az adatáramlás azért nem szűnt meg a két cég között, a Meta most egy tranzitszolgáltatón keresztül kapcsolódik a DTAG-éhoz, de ez lassabb kapcsolatot eredményezhet, és a tranzitszolgáltató esetleges hibája miatt az adatcsere meg is szűnhet.

A Meta jogelődje, a Facebook 14 évvel ezelőtt kötött szerződést a DTAG-vel, hogy az évente több millió euróért korlátlan sávszélességű direkt összeköttetést biztosítson a német multi saját hálózatával, azaz ügyfeleivel. A Meta tíz év után viszont díjcsökkentést akart, de a DTAG nem akart belemenni a 40 százalékos csökkentésbe, csak 16 százalékosra tett ajánlatot. 2021 márciusában a Meta felmondta a megállapodást, de a DTAG fenntartotta a kapcsolatot. A német cég abban bízott, hogy hamarosan úgyis megállapodnak, és a felhasználóik érdekeire is hivatkozott. A Meta rendre megkapta a számlákat a peeringért, de azokat nem fizette ki, mert úgy látta, semmi előnye nincs a szolgáltatásból. A DTAG ezután beperelte a Metát, és győzött is. A bíróság szerint a Meta ráutaló magatartást tett azzal, hogy tovább használta a direkt peering linket. Ezért nagyjából húszmillió eurót kellett volna fizetnie.

Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem témát kutató professzora szerint most az a két legfontosabb kérdés, hogy DTAG hagyja-e, hogy addig torlódjanak az adatok tranzitszolgáltató hálózatán a Meta irányából érkező adatok, hogy azt már a felhasználók is érzékeljék, illetve hogy a német szabályozó hatóság közbelépne-e a netsemlegesség megsértésére hivatkozva. Schweick úgy látja, a netezők alapjoga is sérülhet, ha nem férnek hozzá minden tartalomhoz korlátozások nélkül, azonos minőségben.

Az ügy akár Magyarországon is éreztetheti a hatását, mert a Magyar Telekom ügyfelei is, az anyacég hálózatán érik el a legtöbb nemzetközi szolgáltatást.

A DTAG egyik alelnöke, Wolfgang Kopf úgy látja, hogy vége van azoknak az időknek, amikor több ezer hálózat cserélt egyenlő arányban, kölcsönösen és ingyenesen adatot egymással. Ennek a legfőbb oka az, hogy a tartalomszolgáltatók adatforgalma a sokszorosára nőtt, ez pedig az infrastruktúra-tulajdonosokat is egyre több extra beruházásra kényszeríti, ez pedig egyre nehezebben gazdálkodják ki. A megoldást egy új iparági szabályozás jelenthetné, amely a tartalomszolgáltatókat hozzájárulás fizetésére kötelezné az üzemeltetésben.