Felhasadt a földfelszín, és spricceltek ki az izzó lávacafatok: újabb vulkánkitörés Izlandon

Izlandon a Sundhnúkur hasadékzóna továbbra is aktív, bár több szakember tavasszal úgy vélte, hogy nyár közepén befejeződhetnek a vulkánkitörések. Augusztus 22-én este azonban – hosszú várakozás után – elindult az idei ötödik, a hasadékzónában pedig az egymást követő hatodik vulkánkitörési fázis a Reykjanes-félszigeten, Grindavík halászváros közelében.

Minden eddiginél több magma halmozódott fel a Svartsengi geotermikus erőmű és a Kék Lagúna térsége alatt 4–5 kilométer mélyen. A felszínemelkedés mértékéből számolva jóval több mint 20 millió köbméter magma érkezett a sekély mélységű magmatározóba az előző kitörés kezdete, azaz május 29. óta. A most már több mint fél éve tartó magmafelnyomulás áthevítette a földkéreg kőzeteit, amelyek így nagyobb nyomásnak is ellent tudtak állni, és ezért hosszabb idő kellett, hogy a magma feltörje a felette lévő kőzettestet. Egészen augusztus 22. csütörtök estéig, amikor – ahogy azt az izlandi vulkanológus és geofizikus szakemberek előre jelezték – nagyon rövid előjelek után ismét felhasadt a földfelszín és spricceltek ki az izzó lávacafatok. Nem több mint 20 perc – ennyi előjele volt a kitörésnek.

Az Izlandi Meteorológiai Intézet (IMO) szakemberei ekkor észlelték a Svartsengi körül lévő fúrólyukakban a feszültség erőteljes növekedését és ekkor indult el egy erős földrengésraj, ami egyértelműen mutatta, hogy elindult a felszín alatt a magma és közel a vulkánkitörés. Megszólaltak a szirénák, kimentek az SMS üzenetek Grindavíkba és a Kék Lagúna területén, ami azt jelentette, hogy nagyon gyorsan el kellett hagyni a területet. Az utóbbi helyen mintegy 1300 ember tartózkodott és 40-45 perc alatt mindenki elhagyta a helyszínt. Szerencsére most is zökkenőmentesen ment az evakuálás és nem történt semmi baj.

A vulkánkitörés lefolyása a korábbi koreográfiát követte. A felszín a korábbi kitörések helyén, a Stóra-Skógfell előterében hasadt fel, bár sokan tartottak attól, hogy ez akár Grindavíkban is bekövetkezhet. A repedés gyorsan haladt északi irányba, és rövidesen közel 7 kilométer hosszúságban emelkedett több helyen 100 métert is meghaladó magasságba a lávafüggöny.

A káprázatos látvány a keflaviki repteret és Reykjavíkot összekötő autóútról is követhető volt. A folyamat hasonló, de minden kitörésben vannak újdonságok. Most az újdonság az, hogy a vulkánkitörés északi irányba terjedt, olyan területre, ahol eddig nem volt lávafolyam. Sőt, a kezdeti hasadékvulkáni kitörés után itt maradt a kitörés központi, mintegy 2 kilométeres szakasza. Helyenként a feltörő magma vízzel keveredett és a heves robbanásos reakció következményeként barna és fehér vulkáni hamu és gőzfelhő emelkedett a magasba. Szerencsére azonban ez nem befolyásolja a légi közlekedést, ami továbbra is zavartalan.

A vulkáni működés olyan helyen zajlik, hogy egyelőre nincs veszélyben a közeli infrastruktúra, sem Grindavík település. Ez annyira felbátorította a Kék Lagúna üzemeltetőit, hogy nem egészen 24 órával a vulkánkitörés megindulása után bejelentették, hogy megnyitják a turistalátványosságot, és várják ismét a fürdőzőket. A láva északi irányba terjed, az uralkodó szélmozgás pedig déli irányba viszi a vulkáni gázokkal szennyezett levegőt.

A Reykjanes-félszigeten 2021-ben mintegy 800 év szünet után kezdődött vulkáni működés. Az első három kitörés a Fagradalsfjall területen zajlott, dombok között, védett helyen. Ezek a kitörések több százezer látogatót vonzottak. Tavaly októbertől azonban a vulkáni működés helyszíne nyugatra húzódott, az utoljára 2300 éve aktív Sundhnúkur zónába, amelynek a végén helyezkedett el a 3600 lakosú Grindavík halászfalu.

A települést tavaly novemberben kellett kitelepíteni, amikor repedések sokasága nyílt fel a házak között. Az első vulkánkitörés aztán december 18-án történt, ezt követte a január 14-i és a február 8-i kitörés, amelyek mind 1-2 naposak voltak csupán. A következő két kitörés (március 16., május 29.) már jóval nagyobb intenzitással indult és több hétig tartott.

Hasonló intenzitással kezdődött az augusztus 22-i vulkáni működés is. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy meddig fog tartani, veszélyezteti-e a közeli infrastruktúrát, esetleg fog-e újabb repedés felnyílni. Az IMO szakemberei napi 24 órában monitorozzák a kitörést és hoznak döntéseket arról, hogy szükséges-e bármilyen további védelmi intézkedés. Az Izlandi Egyetem vulkanológusai már rögtön vettek mintát a friss lávából, hogy elemzéseikkel segítsék az előrejelzést, feltárják milyen magma jutott a felszínre. A kitörés helyszíne most is zárva van, turisták nem közelíthetik meg. A vulkánkitörés azonban messziről is látszik, az eget vörösre festik a lávaszökőkutak és lávafolyamok.

A vulkáni történet tehát folytatódik, és ez vélhetően így lesz a következő években és évtizedekben is. A korábbi kitörési időszakok vulkanológiai elemzései ugyanis azt jelzik, hogy a hosszú szunnyadási időszak után évtizedeken keresztül következnek be a vulkánkitörések, és ez a mostaninál nagyobb területet is érinthet.

Dr. Harangi Szabolcs az MTA levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport