Bármelyik percben elkezdődhet az évtized vulkánkitörése Izlandon

Az izlandi Reykjanes-félszigeten ismétlődő magmafelnyomulások a földkéregben és már három lávaöntő kitörés is jelzi, hogy 800 év nyugalom után újra egy vulkáni működésben aktívabb időszak következik, ami évekig, évtizedekig is eltarthat. Ez nem meglepő, hiszen a terület az egymástól távolodó Észak-Amerikai- és az Eurázsiai kőzetelemez határán, a Közép-Atlanti-hátságon fekszik. Ez a Reykjanes-félsziget csücskén lép be Izland szigetére és egy transzform vető zóna mentén tolódik el keleti irányba, majd a történelmileg is fontos Thingvellir zónában halad tovább, és folytatódik a Krafla területen, ahol 1975 és 1984 között volt egy mostanihoz hasonló intenzív vulkáni időszak. Mondhatni, a jelenlegi állapot teljesen törvényszerű a földtani, lemeztektonikai helyzetet alapul véve. Azonban a kőzetlemez távolodása, a kapcsolódó vulkáni működés nem folyamatos, ez epizodikusan zajlik, itt a Reykjanes térségben több száz éves nyugalmi időszakokkal elválasztva.

Most október 27-én kezdődtek olyan jelek, amelyek arra utaltak, hogy ismét magma nyomul fel a földkéregben (erről néhány napja részletesen írtunk itt a Telexen). Ezen a területen, a Kék Lagúna melletti Thorbjörn hegy közelében 2019 vége óta ez az ötödik ilyen esemény. Négy alkalommal ehhez nem társult vulkáni működés, most azonban minden jel arra mutat, hogy a magma felszínre fog törni. Péntek délután 6 órától kezdve több mint 500 földrengés történt a dél-izlandi Grindavik településtől északkeletre húzódóan, ebből 14 haladta meg a 4-es magnitúdó erősséget és volt egy 5,1 magnitúdójú rengés is köztük, ami ritkának számít Izlandon. A földmozgások jelentős felszínelmozdulásokat okoztak az utakon és károk keletkeztek épületekben is. A földrengéseket az 50 kilométerre fekvő fővárosban, Reykjavíkban is érezni lehetett. A Kék Lagúnát néhány napja már lezárták, az ehhez közeli létesítmények személyzetének rögtön el kellett hagyni a területet.

Az ismétlődő földrengéseknek már felszíni jelei is voltak. A Grindavikhoz vezető úton jelentős felszín elmozdulások történtek, feltört az aszfaltút, ami miatt le kellett zárni. A kitelepített GPS állomások között jelentős horizontális elmozdulásokat mértek, aminek mértéke meghaladta az 1,2 métert. Ez több mint tízszerese annak, mint amit a 2021-es Fagradalsfjall kitörés előtt mértek.

A földrengések epicentrumai, amelyek a Kék Lagúnától keletre, a Sundhnjúkagígar hasadékzóna mentén sorakoztak, egyre inkább délnyugat felé tolódnak Grindavik település felé. A polgári védelem este a legmagasabb vészhelyzetet hirdette ki és éjszaka kitelepítették a 3500 lakosú települést. Az 1973-as Heimaey vulkánkitörés óta ez az első alkalom Izlandon, hogy ki kell telepíteni lakosokat egy vulkánkitörés vagy közelgő vulkánkitörés miatt.

Az óvintézkedések jogosak, a vészhelyzet egyre erősödik. Az izlandi vulkanológusok a megfigyelt jelekből, adatokból arra következtetnek, hogy nagy mennyiségű magma nyomul fel és ez 4-5 kilométer mélységben oldalirányban terjed szét egy délnyugat-északkelet irányú zóna mentén, a félsziget egyik transzform hasadékzónája alatt. A bazaltos magma a felszín alatt, egyre inkább délnyugat irányban terjed miközben óriási nyomást fejt ki a felső néhány kilométer vastag földkéreg kőzettestre. A földmozgások jelentősen gyengítik ezt a zónát, ami előkészítheti a magma gyors felszínre jutását és vulkánműködés kezdődhet, mondhatjuk, bármikor. A modellszámítások szerint jóval nagyobb magmatömeg nyomul a földkéregbe, mint az előző három, Fagradalsfjall közeli vulkánkitörés során, azaz a szakemberek egy nagyobb vulkáni működést várnak.

Ha a magma felszínre tör és vulkánkitörés kezdődik, mit várhatunk? A vulkanológiai ismeretek ebben is segítenek. A kitörés jellege, amennyiben az szárazföldön történik, alapvetően lávaöntéses lesz, amihez járulhatnak lávaszökőkút-kitörések, különösen az elején. A nagy kérdés persze az, hogy hol nyílik meg a föld. A legnagyobb esély erre a Sundhnjúkagígar hasadékzónában van, ami annyiban optimális hely lehet, hogy a vulkáni működés közvetlenül nem veszélyezteti sem a Kék Lagúnát, sem Grindavikot. Jelentősebb lávaöntés esetén azonban ez a helyzet változhat, és van pár ennél rosszabb forgatókönyv is. Az egyik szerint a hasadékzóna délnyugati részén jön fel a magma, Grindavik településen. Ez esetben a 2018-as hawaii Nagy-szigeten, valamint a 2021-ben La Palma szigetén zajló vulkánkitörés után, újra házak között törhet fel a magma. Ennél még rosszabb ha a magma a partvonaltól délnyugatra jut a felszínre az Atlanti-óceán vize alatt. Ekkor heves robbanásos kitörések történhetnek, amelynek vulkáni hamuanyaga nagyobb területet veszélyeztethet.

Jelenleg, szombat kora délután, továbbra is erős földrengésraj zajlik a területen, a következő órák, napok döntőek lesznek abban, hogy kezdődik-e vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, és ha igen, milyen módon. Utoljára 2014-15-ben volt jelentős lávaöntő kitörés a sziget belsejében, lakatlan területen. A Holuhraun kitörés 1,5 köbkilométer mennyiségű lávát produkált, a kapcsolódó kén-dioxid gázkiáramlás komoly gondot okozott még a távoli településeken, többek között Reykjavíkban is. Most az izlandi vulkanológus szakemberek, együttműködve a polgári védelem munkatársaival napi 24 órában követik az eseményeket és hoznak döntéseket, amelyekkel védhetik a lakosokat. Az izlandi magyar közösség is biztonságban van, példaértékűen segítve egymást. Az eseményekről, fejleményekről a Tűzhányó blog közösségi oldala ad magyar nyelven folyamatos tájékoztatást.

(A szerző vulkanológus, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető; ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport)