Karikó Katalin kapta meg az élettani-orvosi Nobelt

Legfontosabb

2023. október 2. – 12:46

Karikó Katalin kapta meg az élettani-orvosi Nobelt
Karikó Katalin a Telexnek adott interjúján 2021. május 3-án – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kutatótársával, az amerikai Drew Weissmannel megosztva Karikó Katalinnak ítélte a Svéd Királyi Akadémia a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat a mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette. A nyolcvanas évek óta Amerikában kutató, munkahelyein korábban többször ellehetetlenített, kutatási témájához azonban mindvégig ragaszkodó magyar kutató ezzel hivatalosan is beírta magát a tudománytörténetbe. Karikó Katalin Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját, egyben ő az első Nobel-díjas magyar nő.

Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítélték Stockholmban a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat. Az indoklás szerint a szolnoki születésű mikrobiológus és kutatótársa kulcsszerepet játszott az új típusú, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében, az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben, és új utakat nyitott a jövő orvostudománya előtt. Ez Magyarország harmadik olyan pillanata, amikor magyar állampolgár kapja meg a világ legrangosabb díját: 1937-ben Szent-Györgyi Albert élettani-orvostudományi, 2002-ben pedig Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott. Hozzájuk csatlakozik most Karikó Katalin, akinek nevét az elmúlt néhány évben az egész világon megismerték.

A Svéd Királyi Akadémia bejelentése Karikó győzelméről itt nézhető vissza videón:

A Nobel Bizottság titkára, Thomas Perlmann azt mondta, mindkét kutatóval tudott telefonon beszélni a bejelentés előtt. Karikót és Weismannt is elöntötték az érzelmek, nagyon boldogan fogadták a díjat. Karikó a beszélgetésben felidézte, hogy drámai pillanatok is voltak a kutatói pályáján, az egyik ilyen az volt, amikor 2013-ban az Egyesült Államokból Németországba települtek át.

Rickard Sandberg, a Nobel-díj orvosi bizottságának tagja azt mondta, hogy több mint 13 milliárd mRNS-alapú vakcinát adtak már be, ez több millió ember életét mentette meg, vagy csökkentette a súlyos lefolyású betegség esélyét, amivel a társadalmak működőképességét is fenntartották.

„Az idei Nobel-díj elismerése az alapvető tudományos felfedezésüknek, amely alapjaiban változtatta meg az mRNS és az immunrendszer közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket” – mondta Sandberg.

Már korábban is sokan Karikó díjazását várták

Karikó nevét néhány évvel ezelőtt még itthon sem ismerték sokan a szűk szakmáján kívül, 2021-re azonban globális ikon lett, aki azóta sorban kapta a nevesebbnél nevesebb tudományos díjakat. Köztük egy sor olyat is, amelyet a Nobel előszobájaként szoktak emlegetni: a Columbia Egyetem Horwitz-díját, a legrangosabb amerikai tudományos elismerést, az Albany-díjat, a legnagyobb pénzösszeggel járó Breakthrough Prize-t vagy éppen a klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat.

Ezek alapján Karikó Katalint és egykori kutatótársát, az amerikai Drew Weissmant már az mRNS-alapú koronavírus-vakcinák elterjedésének évében is az esélyesek között emlegették két Nobel-díj, az élettani-orvostudományi és a kémiai esetében is. Kérdés volt azonban, hogy kivételt tesz-e a kedvükért az általában elég konzervatív Nobel-bizottság. Bár Alfred Nobel eredeti ideája az előző év legnagyobb tudományos eredményeinek elismerése volt, valójában inkább szoktak évtizedeket várni, mint hogy túl gyorsan adják oda a tudományos élet legnagyobb díját. Nem lehetett tudni, hogy a világjárvány idején az óriási társadalmi hatásra és a megnyíló hatalmas tudományos perspektívákra tekintettel ezúttal kivételt tesznek-e.

Ez akkor végül nem jött be, az élettani-orvostudományi díjat David Juliusnak és Ardem Patapoutiannak ítélték oda a bőr érzékelésével kapcsolatos alapvető felfedezéseikért, a kémiait pedig Benjamin List és David W.C. MacMillan nyerte az aszimmetrikus organokatalízis kidolgozásáért.

Az orvosi Nobel legnagyobb esélyesei között idén két tématerület kutatóit emlegették. Az egyik az alvástudomány volt. Itt az narkolepszia és az orexin nevű neuropeptid közötti kapcsolatot vizsgáló kutatások kerültek fókuszba.

A rákkutatásban elért eredményeiért Kevan Shokat is az esélyesek közé került. Az amerikai biológus fejlesztette ki azt a módszert, amellyel blokkolni lehet a KRAS nevű gént, ami a rákos megbetegedések harmadáért felel. A rákgyógyászat egy másik típusa, a T-sejtes terápia is olyan tudományos munka eredménye, ami szintén Nobelt érhet, mondta előzetesen több kutató is.

Nem csak a vakcina miatt kapta

A pandémia évei a nemzetközi tudományos szférának is precedens nélküli kihívást jelentettek, a koronavírus elleni vakcinák gyors kifejlesztése pedig páratlan siker volt úgy is, hogy a járványnak természetesen nem tudott egy csapásra véget vetni. A tét – olyan apróságok mellett, mint a globális egészség és a normális élet visszaszerzése – a tudomány presztízse volt egy sok tekintetben tudományellenes korban, és a világ úgy figyelte lélegzet-visszafojtva a vakcinákról szóló híreket, mint valószínűleg egyetlen innovációt sem korábban. A tudományos áttörést, az új vakcinatípus alapjait Karikó Katalin kutatásai teremtették meg.

Bár Karikó díjazásához nyilvánvalóan a koronavírus elleni vakcina adta az apropót, nem kizárólag a vakcina miatt járt neki az elismerés, hanem azért, mert az mRNS-technológia széles körű gyógyszerészeti alkalmazásának az alapjait fektette le. Maga Karikó Katalin egyébként, bár az élettani-orvostudományi kategóriában díjazták, elsősorban kémikusnak tartja magát:

„Most hirtelen mindenki járványszakértő lett, de én nem vagyok az. Én egy biokémikus vagyok, aki ért az RNS-ekhez”

mondta a Telexnek adott 2021 májusi interjújában.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke még a 2021-es díjak kiosztása előtt beszélt a Telexnek arról, mit jelentene Karikó Katalin Nobel-díja Magyarországnak. Mint akkor elmondta, Karikó „sokunk által remélt Nobel-díja nemzetközileg is reflektorfénybe állítaná a magyar tudományosság és oktatási rendszer erejét, a magyar tudós elme kreativitását, ugyanakkor az alapkutatások támogatásának jelentőségéről is adna újabb meggyőző bizonyítékot a hazai politikai döntéshozók számára. Külön öröm lenne Karikó Katalin Nobel-díja amiatt is, mert ő lenne az első magyar Nobel-díjas nő! Sikere ráirányítaná a figyelmet a magyar kutatónők kiváló teljesítményére, akik – különösen a Karikó Katalinéhoz kapcsolódó tudományterületeken – a nemzetközi élvonalba tartoznak.”

Hosszú és küzdelmes út vezetett a Nobel-díjhoz

Karikó 1976-ban, szegedi egyetemistaként hallott először az mRNS orvosi felhasználásáról. Pedig az egyetem elején még nem is vonzotta különösebben a mikrobiológia, inkább a növényeket szerette, de Tomasz Jenő szerveskémikus irányítása alatt hamarosan rátalált a későbbi szakterületére.

A diploma megszerzése után a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba került. Ekkor környékezte meg a magyar kémelhárítás, fenyegetés hatására a beszervezési nyilatkozatot aláírta, de nem jelentett senkiről, ügynöki tevékenységet nem végzett. „Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, »bűnös«️ múltjára hivatkozva, engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg. […] Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam. Az elmúlt 36 év alatti kutatómunkámat, tevékenységemet az emberek gyógyítása érdekében folytattam. Többé soha, senki nem tudott megtörni, céljaimtól eltávolítani” – írta tavaly tavasszal ezzel kapcsolatban.

A szegedi kutatóközpontból néhány évvel később, 30 évesen leépítés miatt kellett távoznia. Mások kisgyerekes anyaként ilyenkor sokan abbahagyják, ő azonban külföldi lehetőségeket keresett, és 1985-ben Amerikába költözött a családjával. Ennek körülményeit több interjúban is elmesélte: a szegedi Zsigulit is eladták, hogy az érte kapott pénzt dollárra váltsák, amelyet aztán kétéves kislánya plüssmedvéjébe varrva csempésztek ki az országból.

A magyar kislányból amerikai olimpiai bajnok lett (Karikó Katalin lánya, Francia Zsuzsanna 2008-ban Pekingben és 2012-ben Londonban is az aranyérmes evezősnyolcas tagja volt), itthon elbocsátott anyukájából pedig kint egyetemi kutató – de messze nem volt egy leányálom vagy sima karrierút ez sem. Karikó Katalin először a philadelphiai Temple Egyetemre került, de ott néhány év után összekülönbözött a főnökével, aki a végén már azzal fenyegetőzött, hogy kiutasíttatja az Egyesült Államokból. Átkerült a város másik egyetemére, a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol azonban nem igazán hittek a projektjében.

Pedig kutatási területe, a hírvivő RNS vagy egyszerűen csak mRNS terápiás alkalmazása a kísérleti orvostudomány egyik legperspektivikusabb területének számított a hetvenes évektől, a gyakorlati alkalmazása azonban nagyon távolinak vagy egyenesen reménytelennek tűnt sokaknak, amely nem éri meg a befektetett tőkét. A DNS-ben tárolt genetikai információt a fehérjéket előállító riboszómáknak elszállító mRNS molekulát csak 1961-ban fedezték fel (ez is Nobel-díjat ért annak idején), Karikó Katalin pedig azok közé tartozott, akik ettől, pontosabban a mesterséges mRNS alkalmazásától remélték az orvoslás megújítását. Az elgondolás lényege, hogy ha a megfelelő RNS-eket nanorészecskékben bejuttatják az emberi sejtekbe, azzal „megtaníthatják” az immunrendszert a daganatos sejtek felismerésére vagy éppen egy vírusfertőzés elleni vakcinával a megfelelő antitestek termelésére.

A kilencvenes évekre azonban az mRNS körül csökkent a lelkesedés az alkalmazott tudományban, leginkább azért, mert nem tudták stabilan bejuttatni a célszervezetbe. Karikó folyamatosan támogatásokért küzdött, de a kutatása nem hozott sok pénzt az egyetemnek, és kezdték felesleges időhúzásnak látni a próbálkozásokat. Számos méltánytalanság érte, volt, hogy a laborjából költöztették ki, majd pedig választás elé állították: vagy felhagy a kutatási témájával, vagy csökkentik a fizetését. Ő az utóbbit választotta, folytatta évtizedes próbálkozását, amelyben lassan már csak egyedül hitt a környezetében – kevesebbért, mint amit egy gyorsétteremben kapott volna.

„Nagyjából egy dollárra jött ki az órabérem, az alapján, amit laborban töltöttem, majd itthon dolgoztam, pályázatokat és cikkeket írtam”

– idézte fel egy életútinterjúban ezt az időszakot.

A kiutat a most Karikóval együtt Nobel-díjat kapó Drew Weissmannal való véletlen megismerkedése jelentette az egyetemi fénymásolószobában, akivel ezután együtt dolgoztak egy olyan megoldáson, amely nem vált ki olyan gyulladásos immunválaszt, hogy az lehetetlenné teszi az mRNS bejuttatását a célszervezetbe. A megoldást az mRNS-t alkotó egyik nukleozid cseréje jelentette, amely megnyitotta az utat a gyakorlati alkalmazások előtt. Amikor 2005-ben végre sikerültek az első egérkísérletek, felcsillant a remény. „Abban a pillanatban megértettük, hogy ez nagyon fontos felfedezés, amit vakcinákban és terápiákban is lehet majd használni. Megjelentettünk egy tanulmányt, beadtunk egy szabadalmat, alapítottunk egy vállalatot – és továbbra sem érdekelt senkit. Senki nem hívott meg, hogy beszéljünk róla, nem történt semmi” – mondta erről a magyar kutató.

Ő és Weissman azonban nem adták fel, és az orvostudományi kutatások területén néhány éven belül újra izgalmas és kevésbé távoli lett a forradalmi mRNS-technológia. 2010-ben több Harvard- és MIT-professzor részvételével megalakult a módosított mRNS orvosi alkalmazására a Moderna nevű cég, amelyben már Karikóék kutatásaira építettek. A magyar kutató és Weissman is saját útra lépett: egy akkor kicsinek számító német cégnek, a BioNTechnek adták el a saját fejlesztésükön alapuló licencet. Ma már mindkét cég nevét ismeri gyakorlatilag mindenki a világon. A BioNTech a Pfizerrel közösen, Karikó évtizedes kutatására alapozva alkotta meg az első, nyugaton engedélyt kapott mRNS-vakcinát a koronavírus ellen, és ezt nem sokkal később követte a Moderna vakcinája is. (Utóbbi azóta be is perelte a másik két céget, szabadalmi jogsértéssel vádolva azokat.)

Arra, hogy így lesz, sokan még néhány éve sem fogadtak volna. Amikor 2013-ban Karikó Katalin újra meg akarta pályázni azt a philadelphiai tanszéki állását, ahonnan korábban eltávolították, elutasították, és azt mondták neki, nem üti meg az egyetemi szintet. Amikor erre bejelentette, hogy elmegy a BioNTechhez, kinevették, hogy az Uğur Şahin németországi török immunológus által vezetett, ismeretlen cégnek még rendes honlapja sincs.

„Az elismerés köztudottan nem volt jelen az életemben, de ez annyira nem zavart engem. Nagyon jól megvoltam anélkül, hogy elismerték volna, hogy amit csinálok, az fontos. Olyan voltam, mint Cassandra, láttam a jövőt, de nem tudtam meggyőzni másokat róla. Most sem érzek olyan érzést, hogy na ugye, én megmondtam”

– mondta a magyar kutatónő tavaly márciusban, egykori évfolyamtársának, Géczi Jánosnak adott életútinterjújában.

A hírvivő RNS kódolásán alapuló technológia mára elérte a kritikus pontot, az orvostudomány legkülönbözőbb területein várnak tőle sok mindent az egészen közeli jövőben. Ehhez kellett a Covid-19 és a világjárvány is, amely a gyakorlatban, világszinten mutatta meg a sikeres alkalmazás lehetőségét. A két friss Nobel-díjas, Karikó Katalin és Drew Weissman az elsők között, együtt kapták meg a saját fejlesztésükön alapuló oltást, amikor pedig 2020. november 8-án a tesztek igazolták, hogy a koronavírus elleni, Pfizerrel közös vakcina működik, Karikó egy zacskó csokis mogyoróval ünnepelt.

A következő mRNS-vakcina Karikó Katalin szerint az influenza elleni lesz. Ahhoz sem kell sok idő – erről a Telexnek adott 2021-es interjújában is beszélt –, hogy a mostani világjárványért felelős SARS-CoV-2 elleni után elkészüljön egy univerzális oltás, amely minden koronavírus ellen bevethető lesz. De a vakcinafejlesztés mellett az mRNS-en alapuló terápiáktól az immunterápiában, a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri, valamint az emésztési rendszert érintő betegségek gyógyításában is sokat várnak.

Az orvostudomány legújabb forradalmáért a Svéd Királyi Akadémia most a néhány éve még kinevetett Karikó Katalint és kutatótársát ismerte el. A magyar származású Nobel-díjasok többségéhez hasonlóan a Kisújszállásról induló kutatónő is a fél életét külföldön töltötte – csak éppen a tudományos hierarchia alsóbb fokain, úgy, hogy sokáig nemhogy nem honorálták, de feljebbvalói időnként megpróbálták ellehetetleníteni. Mint a külföldre költözéséről egy interjúban mondta: „Ha maradunk, akkor valószínűleg panaszkodó, középszerű kutatók lettünk volna. Talán azért alkottunk többet, mert állandó küzdelem volt az életünk, a fennmaradásért, az érvényesülésért.”

Kedden az fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj nyertesét hirdetik ki Stockholmban, míg a Béke-díj győztesét pénteken, Oslóban jelentik be, a következő hétfőn pedig megtudjuk azt is, hogy ki nyerte a közgazdasági Nobelt.

Magyar és magyar születésű Nobel-díjasok

  • Lénárd Fülöp (kémiai Nobel-díj, 1905)
  • Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937)
  • Hevesy György (kémiai, 1943)
  • Békésy György (orvosi, 1961)
  • Wigner Jenő (fizikai, 1963)
  • Gábor Dénes (fizikai, 1971)
  • Harsányi János (közgazdasági, 1994)
  • Oláh György (kémiai, 1994)
  • Kertész Imre (irodalmi Nobel-díj, 2002)
  • Herskó Ferenc (kémiai, 2004)
  • Karikó Katalin (orvosi Nobel-díj, 2023)

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!