Bíróság mondta ki, hogy a mesterséges intelligenciának nem lehet szerzői joga

Az olyan művészeti alkotásokat, amiket emberi beavatkozás nélkül, teljes egészében mesterséges intelligencia készített, nem védi a szerzői jog – döntött egy precedens értékű perben a washingtoni bíróság. A pert egy Stephen Taler nevű programozó indította, amiért egy hivatal se volt hajlandó szabadalmat bejegyeztetni, se szerzői jogi védelmet adni az MI-generálta alkotásaira. Az amerikai rendszer mellett próbálkozott egyébként ezzel Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában, Szaúd-Arábiában és Ausztráliában is, de mindenhol elutasították.

A generatív MI grafikus alkotásai a Midjourney és társai révén robbantak be a köztudatba tavaly nyáron, és azóta is észvesztő sebességgel fejlődnek. A mesterséges intelligencia rajzai egy sor szerzői jogi dilemmát vetnek fel, ezek közül az egyik legkomolyabbat sikerült most lezárni a bírósági döntéssel. Egy kiskapu viszont megmaradt, az „emberi beavatkozás nélkül” rész, hiszen itt elég nehezen meghatározható, mi számít akkora emberi beavatkozásnak, hogy az már művészi, alkotótársi teljesítmény, és így szerzői jogi védelmet érdemel.

Ezzel párhuzamosan sok jogi problémát vet fel az is, hogy ha az MI-ket emberi grafikusok képein és fotósok fényképein tanítják, az inspirálódik a stílusukból, vagy ellopja azokat. Ez a gyakorlatban még súlyosabb aggályokat vet fel a zenegeneráló MI-kkel és a zenészekkel, énekesekkel kapcsolatban. Az eddigi bírósági ítéletek mindenesetre azt jelzik, hogy az emberi bírók hajlamosak inkább az emberi művészeknek igazat adni a gépi alkotókkal való vitákban.