Brit tudósok szerint a neandervölgyi embertől örökölt géneknek köszönhetjük az orrunk formáját

A University College London (UCL) kutatói szerint a neandervölgyiektől örökölt DNS befolyásolhatja az emberi orr alakját - írja a Sky News a Communications Biology című szaklapban megjelent tanulmány alapján.

A kutatók szerint a gén a természetes szelekció eredményeként jöhetett létre, miután a mai emberek legközelebbi rokonai elvándoroltak Afrikából és alkalmazkodtak a hidegebb éghajlathoz.

Az eddig kutatások szerint a Homo sapiens először Afrikában jelent meg körülbelül 300 ezer évvel ezelőtt, míg a legközelebbi ismert rokonaink, a neandervölgyiek Afrikán kívül fejlődtek, és nagyjából 400 ezer évvel ezelőtt népesítették be Európát és Nyugat-Ázsiát, mígnem nagyjából 30 ezer évvel ezelőtt ki nem haltak. A Homo sapiens 70 ezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát, és a Közel-Kelet felől vándorolt a világ többi része felé. A Homo sapiens és a neandervölgyiek így több tízezer éven át egymás mellett éltek. Erre a palentológiai és a régészet is bizonyítékokat szolgált, de a két faj közötti genetikai kapcsolatról sokáig kevés tudásunk volt. A svéd Svante Pääbo szekvenálta először a neandervölgyi ember genomját, amiért orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott 2022-ben – erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A svéd kutató azt is megállapítptta, hogy az európai vagy ázsiai származású mai emberek genomjának körülbelül 1-4 százaléka származik a neandervölgyiektől. Felfedezésével egy sor további kutatás előtt nyitott utat.

Brit tudósok most arra jutottak, hogy a mai ember hosszabb és keskenyebb orra a hidegebb éghajlathoz való alkalmazkodás eredményeként jött létre.

A tanulmány több mint 6000 ember adatait használta fel Latin-Amerikában, akik vegyes európai, indián és afrikai felmenőkkel rendelkeztek. A résztvevők genetikai adatait összehasonlították az arcukról készült fényképekkel, így 33 új, az emberi arcformával összefüggésbe hozható genom régiót azonosítottak a kutatók.

A vizsgálatban részt vevő indián vagy kelet-ázsiai felmenőkkel rendelkező emberek genomjában találtak olyan genetikai anyagot, amit a neandervölgyiektől örököltek. A kutatók azt is megállapították, hogy ez a genetikai anyag járult hozzá a megnövekedett orrmagassághoz.

Ez a UCL kutatócsoportjának második tanulmánya, ami a Homo sapiens rokonának tulajdonítja a mai ember arcformájának egyes jellegzetességeit. A kutatók egy 2021-es tanulmányban közölték a felfedezésüket, miszerint az ajak alakját befolyásoló gént a gyenyiszovai emberektől örököltük. A gyeniszovai embert 2008-ban fedezték fel. Azóta kimutatták azt is, hogy az egyik olyan gén, amelyik a gyeniszovai embertől származik, tibetieknél fordul elő, és a magaslati körülmények túlélésében van szerepe.