Már áprilisban kiszáradt Európa negyede, idén is kisebb lehet a termés

Tavaly minden idők egyik legmelegebb és legszárazabb nyarát élte át Európa, és az idei kilátások sem sokkal jobbak. Április elején Európa és a Földközi-tenger medencéjének több mint egynegyedét sújtotta talajszárazság a Kopernikusz európai program műholdas adatai szerint.

Az Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO) által tanulmányozott terület 28,65 százalékán, azaz az Európától Törökországig és a Kaukázusig terjedő területen, valamint az észak-afrikai partvidéken volt aszály 2023. április 1. és 10. között.

A leginkább érintett terület Skandinávia, Írország, Lengyelország északi része, Spanyolország, Törökország, a Fekete-tenger nyugati partvidéke, valamint a Magreb északi része és a Kaukázus volt.

A megfigyelt terület 25 százalékán volt hiányos a talaj nedvességtartalma, elsősorban az esőzés hiánya miatt, és 3,57 százalékán volt „rendellenes a növényzet fejlődése”, amely a legmagasabb riasztási fokozat. Ezt a növényzetkárosodást, amely jelentős mezőgazdasági veszteségekre utal, elsősorban Észak-Afrikában, Spanyolország déli részének egyes övezeteiben, Írország középső részén és Törökországban észlelték.

Rebecca Emerton, a Kopernikusz Klímaváltozás Szolgálat által írt jelentés vezető szerzője azt mondta, hogy a 2023-as száraz tél és tavasz azt jelenti, hogy további szárazság várható. „Sajnos a hatások valószínűleg már a vegetációs időszakban jelentkeznek, így idén valószínűleg kevesebb termést fogunk látni.”

A globális felmelegedés nélkül az északi félteke 2022-es rekord szárazságához hasonló aszályokra, eddig négy évszázadonként egyszer lehetett számítani, de most azzal számolhatunk, hogy megnövekszik a gyakoriságuk. (MTI, Guardian)