Texasban mostantól bárki beperelheti a Facebookot és a Twittert, ha úgy érzi, hogy cenzúrázták őt

2022. május 15. – 00:52

Texasban mostantól bárki beperelheti a Facebookot és a Twittert, ha úgy érzi, hogy cenzúrázták őt
A szerdai döntést üdvözlő texasi főügyész, Ken Paxton beszél az amerikai Legfelsőbb Bíróság épülete előtt Washington, DC-ben – Fotó: Stefani Reynolds / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egy texasi fellebbviteli bíróság szerdai döntésének értelmében az állami főügyész, sőt, az amerikai állam bármely lakója pert indíthat a Twitter, a Facebook, a YouTube vagy bármely más nagy közösségi platform ellen, hogyha az a „felhasználó vagy más személy véleménye” alapján moderálja a rajta megjelenő tartalmat. A HB 20 nevű texasi törvényt szeptemberi elfogadása után blokkolta egy szövetségi bíró, most azonban életbe léphet, aminek nagyon komoly hatásai lehetnek – írja a CNN.

Mi az a HB 20?

A HB 20 lényege nagyon röviden összefoglalva az, hogy minden, legalább 50 millió havi aktív amerikai felhasználóval rendelkező közösségi platformnak megtiltja, hogy bármilyen módon cenzúrázza a felhasználóit a véleményük vagy a földrajzi helyzetük alapján. Miután Texas hagyományosa republikánus állam, nem nehéz kitalálni, hogy a háttérben itt is az a gyakori kritika áll, amely szerint a közösségi oldalak elnyomják a konzervatív-jobboldali hangokat. Erre egyébként egyelőre semmilyen bizonyítékot nem találtak, a Twitter saját vizsgálata egyenesen azt bizonyította nemrég, hogy a jobboldali vélemények előnyt élveznek a platformon.

Az állítólagos egyenlőtlenségeket kiigazítani hivatott törvényt tavaly decemberben aztán arra hivatkozva blokkolták, hogy valószínűleg megsérti az amerikai alkotmány első, szólás- és véleményszabadságra vonatkozó kiegészítését, amely többek közt az online platformok mérlegelési jogát is védi. A héten viszont fordulat állt be az ügyben, miután egy fellebbviteli bíróság három bíróból álló testülete semmissé tette a korábbi végzést. A döntést egy meglehetősen bizarr tárgyalás előzte meg, ahol

  • a bírák nem hitték el, hogy a Twitter és a Facebook valójában weboldal, és azt bizonygatták, hogy a közösségi platformok valójában internetszolgáltatók,
  • meg voltak lepődve azon, hogy a Twitter szabadon dönthet arról, hogy mit jelenít meg a saját platformján,
  • egyikük pedig még azt is felvetette, hogy ha a techcégek győznének, akkor akár a Verizon nevű amerikai mobilszolgáltató is bármikor úgy dönthetne, hogy elvágják a vonalat, ha valaki olyat mond, ami nekik nem tetszik.

Ez utóbbi egyébként teljes képtelenség lenne, hiszen az országban a mobilszolgáltatókat jelenleg törvény kötelezi arra, hogy kivételezés nélkül minden hívást engedjenek át. Egy 2015-ös törvény az internetszolgáltatókat is ebbe a kategóriába sorolta, ám ezt 2017-ben – vagyis a Trump-adminisztráció alatt –, a netsemlegesség republikánusok által szorgalmazott megszüntetésekor eltörölték. A bírák tehát láthatóan nem teljesen voltak képben azzal, amiről dönteniük kellett, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy lehetővé tegyék a törvény hatályba lépését. A testület nem indokolta meg, hogy miért döntött így, és a törvényt ellenző érdekcsoportoknak sem adott időt arra, hogy fellebbezzenek.

Miért érdekes ez?

Ken Paxton texasi főügyész – akinek a törvény értelmében mostantól joga van beperelni az összes érintett techcéget –, Twitteren a techóriások elleni győzelemként értékelte a döntést, de azt valószínűleg ő sem tudja, hogy mi következik majd ezután. A szakértők többsége egyetért abban, hogy teljes káoszra lehet számítani, amire minden esély megvan, a törvény értelmében ugyanis a közösségi platformok nem támaszkodhatnak többé arra az 1996-os jogszabályra, amely eddig rendre kihúzta őket a csávából a moderációs ügyekben.

Egészen pontosan a Tisztességes Kommunikációs Törvény (angolul Communications Decency Act) 230-as cikkelyéről van szó, melyre hivatkozva a közösségi platformok a létezésük óta nyugodt szívvel távolíthattak el tartalmakat anélkül, hogy perektől kellett volna tartaniuk. Noha a 230-as cikkelyt korábban Joe Biden és Donald Trump is kritizálta, és korábban is voltak már arra vonatkozó törekvések, hogy a közösségi platformokat is a mobilszolgáltatókkal azonos kategóriába sorolják, a bíróságok rendre megvédték a techcégek jogát a tartalmak eltávolításához.

A HB 20 viszont egy minden eddiginél erősebb fegyvert adott a techóriások kritikusainak kezébe, amely a jogi szakértők szerint gyakorlatilag tényleg mindenre kiterjed. A törvény szövegében legalább kilenc tiltott tartalomszabályozási formát nevesít, amelyek mindegyikét rendkívül széles spektrumon lehet értelmezni – Jeff Kosseff jogászprofesszor például azt emelte ki, hogy mennyi mindent lehet ráhúzni az egyenlő láthatóság biztosításának elmulasztására. A törvény ráadásul arra is rákényszeríti a techcégeket, hogy

ugyanazokat a harcokat vívják meg újra meg újra, ugyanis nem teszi lehetővé, hogy egy bíróságon elért sikert precedensként használjanak fel más bíróságokon.

Mi lesz most?

Az persze nincs kizárva, hogy a 230-as cikkely továbbra is feljebbvalónak számít majd az állami törvényhez képest, de több okból sem biztos, hogy érdemes lesz erre támaszkodniuk. A törvény értelmében az olyan cégeknek mint a Facebook és a Twitter, jelentősen nehezebb lesz a dolga, és nem igazán látszik, hogy hogy tudnának megfelelni az új szabályoknak. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha kikapcsolnák a tartalomszűrő algoritmusaikat, és hagynák burjánzani a spamet, a gyűlöletbeszédet és a pornográf tartalmakat, de ez már leírva is teljes képtelenségnek tűnik, még az olyan oldalakat is moderálták valamennyire, mint a christchurchi mészárlás után lekapcsolt, szélsőségesen szólásszabadság-párti 8chan.

A törvény szövege alapján ráadásul még így is lenne mibe belekötni. Ahogy a CNN is kiemelte, egy ügyvéd például érvelhetne azzal, hogy a védencét elhallgattatták, mert a posztjai nem látszódtak az észbontó mennyiségű spamtől, de az algoritmusok lekapcsolását is lehetne törvénysértőnek nevezni, hiszen ezek mesterségesen felduzzasztották bizonyos tartalmak elérést. Ennek hiányát lefokozásként is lehetne értelmezni, ami a törvény szövege szerint ugyancsak tilos. A techcégeket még az sem biztos, hogy megmentheti, ha egyszerűen kivonulnak Texasból, a törvény ugyanis a földrajzi alapú diszkriminációt is tiltja.

Persze nem biztos, hogy erre egy bíróságon sikeresen lehetne hivatkozni, de papíron tényleg a csillagos ég a határ abban, hogy mit lehet megcsinálni a HB 20 alapján. Ennek fényében nem meglepő, hogy a techszektort képviselő szervezetek már fellebbeztek az amerikai Legfelsőbb Bírósághoz. Mint írták, „a törvény megfosztja a techcégeket a szólásszabadságuktól, ellehetetleníti az alkotmány által védett mérlegelési jogukat és arra kényszeríti őket, hogy megkérdőjelezhető tartalmakat tegyenek közzé”, ezt az álláspontot pedig más szakértők is osztották.

Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a Legfelsőbb Bíróság máshogy fog majd dönteni. Ahogy azt a Verge cikke is kiemelte, a testületben jelenleg konzervatív többség van, az egyik társbíró pedig az a Clarence Thomas, aki korábban is többször kritizálta már a 230-as cikkelyt, tavaly pedig amellett érvelt, hogy a közösségi platformokat ugyanúgy kéne szabályozni, mint a mobilszolgáltatókat. A mostani ügy tökéletes lehetőség lenne ennek megvalósítására,

ha azonban a Legfelsőbb Bíróság a HB 20 pártját fogná, azzal évtizedekre visszanyúló precedensjogot kérdőjelezne meg.

A CNN szerint a legfontosabb kérdés, hogy a törvénnyel rákényszeríti-e egy kormányzati entitás – ebben az esetben Texas állam – a közösségi platformokat arra, hogy közzétegyenek bizonyos tartalmakat. Az alkotmány első kiegészítésének értelmében ez régóta alkotmányellenesnek számít, ha azonban a Legfelsőbb Bíróság nem talál kivetnivalót a törvényben, az felrúghatja ezt a status quót. A Legfelsőbb Bíróság pedig hajlandó is lehet erre, egy nemrég kiszivárgott határozattervezet alapján az abortuszt is kivehetik az egyéni jogok közül, ezzel eltörölve a közel ötven éves, „Roe v. Wade” néven elhíresült döntést.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!