Rejtélyes új hepatitisz: minden, amit tudunk, és amit még nem

Legfontosabb

2022. április 29. – 11:44

Rejtélyes új hepatitisz: minden, amit tudunk, és amit még nem
Adenovírus elektronmikroszkópos képe – Forrás: CAVALLINI JAMES / BSIP / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Március végén ismeretlen eredetű hepatitisz ütötte fel a fejét a gyerekek körében, először az Egyesült Királyságban, majd az elmúlt hetekben a világ több más országából is jelentettek hasonló eseteket. Egyelőre nem világos, hogy beszélhetünk-e járványról, vagy csak a kitüntetett figyelem miatt tűnik magasnak az esetszám, de vannak intő jelek, és a betegség gyakran fordul súlyosra. Nem tudni még biztosan, hogy mi okozza a megbetegedéseket, de az biztos, hogy nem hepatitiszvírus. Az egyik legesélyesebb jelölt egy adenovírus, de ezt sem mutatták ki minden betegnél. A Covid-19 önmagában nem tűnik magyarázatnak, de nem zárható ki, hogy köze van a jelenséghez. Aminek viszont egészen biztosan nincs, az a koronavírus elleni oltás. Gyorstalpaló arról, mit tudunk eddig a rejtélyes betegségről.

Egyáltalán mit kell tudni a hepatitiszről? Mik a jellemző tünetei?

A hepatitisz alapvetően májgyulladást jelent. A mostani súlyos, akut hepatitiszes eseteknél jelentősen megemelkedett májenzimértékeket mértek és sárgaságot tapasztaltak. Sokaknál jelentkeztek a májgyulladást megelőzően emésztőszervi tünetek is, mint a hasi fájdalom, a hasmenés és a hányás. A legtöbb esetben viszont lázzal nem járt a betegség.

Mikor kezdődött ez az egész?

Szélesebb körű figyelem csak az elmúlt egy-két hétben kezdett irányulni a jelenségre, de az első esetekre már közel egy hónappal ezelőtt fény derült: március 31-én Skóciában öt 3-5 év közötti gyereknél jelentettek ismeretlen eredetű, súlyos hepatitiszt három héten belüli megbetegedéssel, ami azért volt figyelemre méltó, mert az ilyen jelentett esetek száma Skóciában jellemzően kevesebb mint évi négy átlagosan.

Akkor tényleg a gyerekekre veszélyes?

Igen, ezen belül is főleg a kisebbekre. A WHO jelentésében szereplő esetekben a betegek életkora egy hónap és 16 év közé esik, de jellemzően 5 év alattiak érintettek.

És azóta hány betegről tudni?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április 23-án adta ki a legutóbbi jelentését a témában. Eszerint április 21-ig világszerte legalább 169 esetet jelentettek 12 országból, a többségüket, 114-et az Egyesült Királyságból. Találtak még beteget Spanyolországban, Izraelben, az Egyesült Államokban, Dániában, Írországban, Hollandiában, Olaszországban, Norvégiában, Franciaországban, Belgiumban, illetve egyetlen középkelet-európai országként egyet Romániában is. Az akkori állás az alábbi térképen is látható:

Az ismeretlen eredetű hepatitisz 2022. április 21-ig jelentett eseteinek területi eloszlása. Minél sötétebb egy ország, annál több esetet jelentett – Forrás: WHO
Az ismeretlen eredetű hepatitisz 2022. április 21-ig jelentett eseteinek területi eloszlása. Minél sötétebb egy ország, annál több esetet jelentett – Forrás: WHO

Az esetszám azonban az elmúlt napokban tovább nőtt, és a betegség megjelent például Japánban és Kanadában is. A legutóbbi becslés keddi: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 190 körülire teszi a globális esetszámot.

A brit egészségbiztonsági hatóság (UKHSA) egyébként január és április közötti megbetegedésekről ír. Az amerikai CDC jelentése alapján az Egyesült Államokban, azon belül kizárólag Alabama államban jelentett 9 eset ennél korábbi, az első betegeket még tavaly októberben azonosították, és az alabamai hatóság február 1-jén adott ki figyelmeztetést. Maga a CDC április 21-én tett ugyanígy.

Lehet, hogy csak a covidos számokhoz vagyok szokva, de ez a 190 eset az egész világra azért nem tűnik olyan ijesztőnek.

Ha megijedni nem is kell, de figyelni nagyon is. Mindig azt érdemes nézni, hogy mennyire problémás egy betegség, illetve hogy alapjáraton hány beteg szokott lenni. Az első szempontnál azt kell látni, hogy itt kimondottan súlyos betegségről van szó: a WHO jelentése szerint 17 gyerek szorult májátültetésre, ami az akkori esetek 10 százaléka. Már legalább egy haláleset is történt.

Az alapgyakoriságról pedig azt érdemes tudni, hogy a súlyos hepatitisz nagyon ritka az egyébként egészséges gyerekek körében, ehhez képest a jelentett esetek száma most mindenképpen megugrott. Skóciában például összehasonlították a rendellenes májfunkciókat mutató gyerekek idén márciusi számát az előző három év adataival, és arra jutottak, hogy az 5 év felettieknél nincs kiugrás, az 5 éven aluliaknál azonban a vártnál jóval több az ilyen eset: egyetlen kórházban egyetlen hónap alatt többet jelentettek, mint amire egész Skóciában egy teljes év alatt számítani lehetett volna. Az Egyesült Királyság mellett Írországból és Hollandiából is a korábbi évek alapján vártnál magasabb volt az ilyen esetek száma.

Mindez fontos jelzés, de azt még önmagában nem bizonyítja, hogy soha nem látott járvány van. A kérdés inkább az, hogy azért azonosítanak-e most több esetet, mert valóban több a súlyos hepatitiszes gyerek, vagy pedig nagyjából ugyanannyian vannak, mint máskor, csak most a nagyobb figyelem miatt nagyobb részüket veszik észre. Ez még a WHO szerint sem eldöntött kérdés.

Na de hogyhogy nem tudják, mi okozza? Hát senki nem vizsgálta meg rendesen a beteg gyerekeket?

Dehogynem, folyamatosan zajlanak a vizsgálatok. Azt például már egészen nagy magabiztossággal ki lehet jelenteni, hogy nem hepatitiszvírus okozza.

Nem értem, nem hepatitisz okozza a hepatitiszt?

Ez első hallásra zavarosan hangzik, de a hepatitiszként ismert májgyulladást az azzal nevükben rokon hepatitiszvírusokon kívül más is előidézheti, például az alkoholizmus, bizonyos mérgező anyagok, egyes autoimmun betegségek vagy más kórokozók. Az akut vírusos hepatitisz leggyakoribb oka a hepatitisz A, B, C, D vagy E vírus fertőzése, a mostanában megbetegedettek szervezetében azonban ezek egyike sem volt jelen. Ezért értelemszerűen a Magyarországon a kötelező oltások közé tartozó hepatitisz B elleni vakcina, illetve a bizonyos esetekben ajánlott hepatitisz A elleni nem is véd meg ettől a betegségtől.

Tényleg, mi a helyzet a koronavírus elleni vakcinákkal? Annyi mindent lehet róluk hallani, ráadásul rémlik is, hogy pont adenovírust raktak valamelyikbe! Ez nem okozhatja a megbetegedéseket?

Valóban nagyon sok mindent lehet hallani az oltásokról, de a hallottak nagy része nem igaz. Ahogy a felnőttek esetében is nagyon sok álhír, csúsztatás vagy félinformáció kering az oltásokról, ez a gyerekek oltásánál fokozottan így van. Ami valahol érthető is, hiszen a gyereke miatt mindenki még jobban aggódik, így érzékenyebb célpontjává válik a dezinformációnak. Az azonban nem igaz, hogy a gyerekekre veszélyes lenne a vakcina, hiába terjeszti ezt például egy most már parlamenti párt is.

Adenovírus egyébként a vektorvakcinákba – AstraZeneca- és Janssen-oltás, illetve Szputnyik V – valóban kerül, de:

  • egyrészt olyan változatban, amely nem képes betegséget okozni és terjedni sem,
  • másrészt nem is az adenovírus 41 (amely, mint látni fogjuk, itt most a leginkább érdekes), hanem más típusok.

(A különféle vakcinatípusok, például a vektorvakcinák működéséről itt található a Telexikon-infóvideónk.)

Ami ennél is fontosabb, és tényleg értelmetlenné teszi az egész kérdést: a mostani hepatitiszes megbetegedésekben érintett korosztály nem is kapott koronavírus elleni oltást. A leginkább érintett 5 éven aluliak semmilyet, mert engedélyezve sincs nekik egyik sem, de az 5–11 évesek is maximum mRNS-oltást kaphattak, vektorvakcinát nem.

Na de ha nem ezek és nem a hepatitiszvírus, akkor mi lehet a ludas?

Több elvi lehetőség is felmerül. Például az, hogy nem is kórokozó felelős érte, hanem valamilyen toxin, azaz biológiai mérgező anyag, esetleg gyógyszertúladagolás. A megbetegedések nagy földrajzi kiterjedtsége miatt ez kevéssé valószínű. Esélyesebb valamilyen másik kórokozó, azon belül pedig egy adenovírus a legvalószínűbb jelölt.

A brit UKHSA szerint az Egyesült Királyságban az adenovírus volt a leggyakoribb kórokozó azok körében, akiket a hepatitiszesek közül teszteltek különféle vírusokra: az 53 teszteltből 40 szervezetében azonosították, ami több mint 75 százalék. Összehasonlításul, covidos csak 16 százalékuk volt a vizsgálat idején. A WHO jelentése szerint az akkori 169 hepatitiszesből legalább 74 esetben találtak adenovírus-fertőzést, de nem derül ki, hány főt teszteltek, azaz milyen az arány. A 74-ből 18-nál az adenovírus 41-es törzsét azonosították, ez jelenleg a fő gyanúsított hepatitiszügyben.

De akkor eldőlni is látszik, hogy ez az adenovírus a hunyó, nem?

Eddig ez tűnik a legvalószínűbbnek, de ez az elmélet sem hibátlan. Kezdjük azzal, hogy bár ez volt a tesztelt betegek körében leggyakrabban azonosított kórokozó, közel sem találták meg minden esetnél, ahol keresték. Ezt mutatják az idézett brit adatok, de például Dániában is a hat eset többsége negatív lett adenovírusra.

Másrészt a különféle adenovírusok rendkívül gyakori vendégek a társadalomban, 57 törzsükről ismert, hogy képes embert fertőzni. Skóciában amúgy is épp felfutóban vannak az adenovírus-fertőzések a gyerekek körében (ahogy az alábbi ábrán is látszik), és hasonló a helyzet az Egyesült Királyság más részein vagy Hollandiában is. Így egyelőre nem világos, hogy ok-okozati kapcsolat vagy csak korreláció áll-e fenn a hepatitisszel. Magyarul hogy az adenovírus okozza-e, vagy csak amúgy is nagyon terjed, ezért a más miatt hepatitiszesek közül sokan ezzel is megfertőződtek. Ráadásul az adenovírus DNS-vírus, így jóval tovább tud a szervezetben maradni, mint egy RNS-vírus. Mivel az adenovírus-fertőzött hepatitiszesek szervezetében alacsony volt a vírusterhelés, az is lehet, hogy az adenovírus-fertőzés még korábban történt.

Igazoltan adenovírus-fertőzött gyerekek életkor szerinti bontásban Skóciában, 2017. január 1. és 2022. április 6. között – Forrás: Marsh et al., 2022
Igazoltan adenovírus-fertőzött gyerekek életkor szerinti bontásban Skóciában, 2017. január 1. és 2022. április 6. között – Forrás: Marsh et al., 2022

Harmadrészt az adenovírus 41 jellemzően nem idéz elő ilyen tüneteket. Az adenovírus-fertőzések általában enyhe lefolyásúak, és leginkább légúti betegséget okoznak. Bár nem kizárólag: épp a 41-es típusra például jellemző a hasmenés, a hányás és a láz, gyakran légúti tünetekkel kísérve. Alapbetegség nélküli gyerekeknél eddig nem figyeltek meg olyan esetet, amelyben az adenovírus 41 hepatitiszt okozott volna. Az amúgy jellemző tüneteként ismert láz viszont a mostani esetek nagy részénél nem jelentkezett.

Akkor viszont hogy lehetne mégis adenovírussal magyarázni ezt az egészet?

Több lehetséges magyarázat is áthidalhatja a szakadékot az adenovírusok ismert tünetei és a mostani, eltérő betegségkép között. Például a koronavírus-járvány miatti lezárások hatása: miután az adenovírusok (is) jóval kevésbé tudtak terjedni a lezárások miatt, elképzelhető, hogy most fogékonyabbak rájuk a gyerekek, mint ahogy az influenzával kapcsolatban is felmerült már az elméleti veszélye annak, hogy egy szezon kimaradása után nagyobb elánnal térhet vissza. Andrea Ammon, az ECDC igazgatója is beszélt arról, hogy egyelőre nem zárható ki, hogy a megbetegedéseknek közük van ahhoz, hogy a lezárások miatt legyengülhetett a gyerekek immunrendszere, mert nem találkoztak a szokásos kórokozókkal.

Ez ellen szól viszont, hogy az érdemi lezárások jellemzően jóval korábban voltak, vagy akár soha, mint például az amerikai eseteket jelentő Alabamában. Az is gyengíti ezt a hipotézist, hogy olyan helyeken, például Walesben is jelentettek hepatitiszes megbetegedéseket, ahol az adatok is azt mutatják, hogy soha nem is tűntek el a szokásos vírusok, például az adenovírusok.

De ha nem a lezárások magyarázzák, akkor mi?

Az is lehet, hogy az adenovírus mutálódott, és felvett korábban nem látott képességeket, vagy hogy egy új törzsről van szó, amely képes ilyen tüneteket okozni. Ez legitim lehetőség, bár érdemes megjegyezni, hogy mivel DNS-vírusról van szó, jóval lassabban mutálódik és kisebb valószínűséggel megy át radikális változáson, mint az RNS-vírusok, mint amilyen az influenzavírus vagy a Covid-19-ért felelős SARS-CoV-2 is.

Aztán ott van az a lehetőség, hogy az adenovírus nem önmagában vált ki ilyen megbetegedést, hanem valamilyen más kórokozóval, például a világjárványt okozó koronavírussal együttesen.

Micsoda, lehet, hogy ez is a Covid miatt van?!

Vannak olyan, egyelőre nem kizárható forgatókönyvek, amelyekben valóban jut szerep vagy a Covid–19-nek vagy az azt okozó SARS-CoV-2 vírusnak.

Önmagában nem valószínű, hogy ez okozná a hepatitiszt, ez látszik abból is, hogy az eddig azonosított esetek viszonylag kis részénél találtak aktív koronavírus-fertőzést: a brit UKHSA adatai szerint a teszteltek 16 százalékánál. De azt már nehezebb kizárni, hogy a koronavírus hosszú- vagy poszt-Covidként ismert, elnyúló hatásáról lehet szó. „A közös nevező az összes általunk talált esetben az volt, hogy mindegyikük a fertőzés megjelenése előtt körülbelül három és fél hónappal kapta el a koronavírust” – mondta Yael Mozer-Glassberg, az izraeli Schneider Gyermekgyógyászati Központ gyermek-májátültetési részlegének vezetője. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy mivel elég sok gyerek esett át amúgy is a koronavíruson, az okozati kapcsolat megint csak nehezen bizonyítható, és ilyen jellegű poszt-covidos tünetről eddig nem érkezett hír.

A legvalószínűbb, nemcsak a koronavírussal kapcsolatos forgatókönyvek közül, de általánosságban is, hogy több kórokozó együttes hatása válthatja ki a súlyos hepatitiszes megbetegedéseket, akár úgy, hogy az egyik megelőzte a másikat.

Ezt a lehetőséget is javában vizsgálják már. Brit adatok szerint az ilyen együttes fertőzések emelkednek, bár annak a szétszálazása megint csak több idő lesz, hogy ennek valóban köze van-e a hepatitiszhez, vagy csak érdekes együttállás. Az alábbi ábrán mindenesetre az látszik, hogy 2020 októbere és 22 áprilisa között Angliában hogyan alakult azok aránya, akiknél az adenovírus-fertőzés megelőzte a koronavírus-fertőzést, a kettő egyidőben történt, esetleg az adenovírus jött kicsit vagy sokkal később:

Az adenovírus- és a koronavírus-fertőzés viszonya 10 év alatti gyerekeknél 2020 októbere és 2022 áprilisa között. A színek magyarázata balról jobbra: az adenovírus kevesebb mint 28 nappal megelőzte a koronavírust, az kettő egyszerre fertőzött, az adenovírus jött kevesebb mint 28 nappal később, az adenovírus jött 28-60 nappal később – Forrás: UKHSA
Az adenovírus- és a koronavírus-fertőzés viszonya 10 év alatti gyerekeknél 2020 októbere és 2022 áprilisa között. A színek magyarázata balról jobbra: az adenovírus kevesebb mint 28 nappal megelőzte a koronavírust, az kettő egyszerre fertőzött, az adenovírus jött kevesebb mint 28 nappal később, az adenovírus jött 28-60 nappal később – Forrás: UKHSA

„Azt hiszem, az általunk látott adatok alapján a vezető hipotézisünk az, hogy valószínűleg egy normális adenovírus kering, de van egy társfaktor, amely a kisgyermekek egy bizonyos korcsoportját érinti, amely vagy súlyosabbá teszi a fertőzést, vagy valamilyen [nem megfelelő immunválaszt] vált ki” – mondta Meera Chand, aki a hepatitiszes esetek egyesült királyságbeli vizsgálatát vezeti.

De mindezeknek a hipotéziseknek a kizárásához vagy megerősítéséhez még idő és további vizsgálatok kellenek

És ezek folynak?

Hogyne, a WHO, a CDC, az ECDC, és az egyes államok hatóságai is árgus szemekkel figyelik a fejleményeket, zajlanak a tesztek, és továbbra is vizsgálják még annak a lehetőségét is, hogy esetleg nem valamilyen kórokozó(k) jelenti(k) a megoldást. Egyébként a Nemzeti Népegészségügyi Központ is figyel, mint a csütörtöki kormányinfón kiderült. Részben ennek a nemzetközi figyelemnek is köszönhetően a következő hetekben még biztosan egyre több ilyen esetet fognak azonosítani.

És mi lesz, ha rájönnek, mi okozza a megbetegedéseket?

Akkor jöhetnek az adott okhoz igazított, hatékonyabb megelőző és válaszlépések.

Addig mit lehet tenni, azon kívül, hogy ülünk és várunk, hogy nálunk is megjelenik-e?

Mivel a legvalószínűbb oknak a vírusfertőzés tűnik, a szokásos és az elmúlt években már jól bejáratott megelőző lépéseket érdemes gyakorolni: kezet mosni és szellőztetni. Lehetőség szerint a távolságtartás és a beltéri maszkviselés is segít, de persze érthető, hogy ebbe már eléggé belefáradt mostanra a társadalom, és a koronavírus-járvány tavaszi-nyári elcsendesülése miatt nincs is most szezonja.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!