A transzhumán fehér macska álma

Légszomjas reggel.

Régi sárga házak őrködnek a Szécheny-tér sarkán.

Varjú a háztetőn. Rossz közérzet az Untoldon. Az ifjúság szorong? Az ifjúság tombol. Boldog akar lenni.

Ki nem?

Rajtam filmzene emlék segít. Gerard Philippe szerelmes emléke, A nagy hadgyakorlat, amint délcegen lovagol és táncol a századfordulón, abban az egykori világban, ahol gyanútlanul szépasszonyt ölel keringőzve. Nem is sejti az ifjú katona ott a bálon, hogy készül az első világháború. Ő is boldog akar lenni.

Százhúsz évvel később én tudom, hogy készül a kolozsvári Untold. A főtéren a Lábasház szorong, Mátyás lova ideges; remegnek a levelek a sétatéri fákon. De hát ígérik, hogy újra ültetnek mindent, ami elpusztult, de máshol.

Ami elpusztult, az már nem is szorong.

Fiatalok kötik testüket az Egyetem utca halálra ítélt fáihoz: védik egymást.

Az öreg fa és a fiatal ember.