Az ellentétek szezonja volt a 2023-as nyár (x)

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) tette közé összefoglalóját az idei nyárral kapcsolatban.

Az ellentétek szezonja: júniusban meleg és száraz volt Észak-Európában, míg Dél-Európában hidegebb volt a szokásosnál, ezzel szemben július és augusztus hidegebb és csapadékosabb volt Észak-Európában, míg délen (júliusban) és délnyugaton (augusztusban) extrém hőhullámok és erdőtüzek voltak.

Ötödik legmelegebb nyár Európában

Ezek az ellentétek azt eredményezték, hogy a nyár melegebb volt, mint az átlagos, de nem rekordmeleg a szezonra és a kontinens egészére nézve – ez a nyár az ötödik legmelegebb volt Európában a rekordok szerint.

Számos jelentős árvízi esemény és helyi, hirtelen árvíz volt. Az európai nyár átlaghőmérséklete 19,63°C volt, ami 0,83°C-al meghaladta az átlagot. Az évszakon belüli átlaghőmérsékletek túlnyomórészt meghaladták a kontinens nagy részén az 1991-2020 közötti átlagot, csak a nyugati orosz területeken voltak alacsonyabb értékek.

A maximális napi hőmérsékletek 90 percentilis érték felettiek, vagyis a „meleg napok” százalékos aránya magasabb volt az átlagnál, és hőhullámok terjedtek el nagy területeken, jelentős különbségekkel hónapok és régiók között. Júniusban a legmagasabb, vagyis az átlagnál magasabb hőmérsékleteket Északnyugat-Európában mérték; több ország (Írország, az Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia) az ERA5 rekordban az eddigi legmelegebb júniust tapasztalta, míg Délkelet-Európa és Nyugat-Oroszország hidegebb volt, mint az átlag. Azok az országok, amelyek magasabb hőmérsékleteket tapasztaltak, mint az átlagos, ott több mint 30%-kal a megszokott felett volt a meleg napok száma.

Mozgó anomáliák

A hőmérsékleti anomália júliusban dél felé mozdult, az ERA5 adatok rekordjában a legmelegebb hónapban az átlaghőmérséklet 25,6°C volt. Ez 0,3°C-kal volt magasabb az előző legmelegebb júliusoknál (2015 és 2022), és több mint 5 fokkal melegebb az európai átlaghőmérsékletnél (20,2°C). Egy nagy régióban – Spanyolországtól a Balkánig – hőhullámok söpörtek végig, sok új helyi rekorddal. A legmagasabb hőmérsékleti anomáliákat mutató régiók nagy részben megegyeznek azokkal a régiókkal, ahol magasabb volt a meleg napok százalékos aránya, különösen a Földközi-tenger térségében és Délkelet-Európában, míg negatív, de összehasonlítva gyengébb anomáliákat figyeltek meg az Egyesült Királyságban, Írországban, Észak-Európában és Kelet-Európa többi részén.

Augusztusban Dél-Európa ismét melegebb volt, mint az átlag, és a meleg anomália északkeletre és északra terjedt, lefedve a kontinens nagy részét. Hőhullámok alakultak ki Portugáliától Franciaországig és Olaszországig, valamint a Maghreb területén. Ebben a hónapban Dél-Európában és Kelet-Európában magasabb meleg napok számát tapasztaltak, mint az átlag.

A hőhullámok tartós száraz időjárást eredményeztek, ami lehetővé tette az erdőtüzek terjedését sok régióban, különösen júliusban és augusztusban. Az emberi testre gyakorolt magas hőmérsékleti hatások szempontjából Dél-Európa nagy részén akár két hétig is „nagyon erős” hőstressz volt tapasztalható. Ami „érzett hőmérsékletre” fordítva 38 és 46°C közötti értéket jelent a szezon során. Néhány terület, például dél-spanyolországban, akár 60 napot is szenvedhetett a hőstressz alatt.

Hol maradt a csapadék?

Néhány régió számára a nedves napok a csapadék nagyobb arányával társultak, ami azt jelenti, hogy a heves csapadék anomália is jelen volt bizonyos régiókban és területeken. Ez igaz Szlovéniára, Skandinávia bizonyos részeire, a Balkánok és Görögország területeire.

Míg a dél-európai régiók egy része továbbra is aszályt tapasztalt, és az intenzív csapadék csak részben enyhítette a problémákat, például az Ibériai-félszigeten, új területeken, pl. Északkelet-Európában kezdett hiány lenni az esőzésben, ami tükröződik az alacsonyabb nedves napok gyakoriságában is.

Míg Közép-Európa két fő folyója (Rajna és Rhône) és sok Északkelet-európai folyó rekordalacsony vízszintet mutatott alacsony csapadék és nedvességi szintek miatt, sok folyó, különösen Nyugat-Ibériában és a Balkánon (beleértve a Dunát), az Egyesült Királyságban és Írországban, valamint Dél-Skandináviában, magasabb hozamot mutatott.

Számos jelentős árvízi esemény volt, helyi intenzív csapadék okozta hirtelen árvizek, és júniusban Romániában, Koszovóban és Szerbiában, valamint augusztusban Szlovéniában és Norvégiában, Svédországban nagy árvizek voltak, amelyekért többnyire a Hans vihar volt felelős.

Időjárás előrejelzésért keresd az idojaras.ro weboldalt.