A Tarom szakszervezete az önkormányzatokat támadja, mert szerintük közpénzből támogatják a Wizz Airt

Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

A román állami légitársaság, a Tarom szakszervezete neki ment a megyei és városi önkormányzatoknak, mert azok – állításuk szerint – a költségvetésükből pénzügyi támogatásokkal, reklámszerződésekkel és repülőtéri díjkedvezményekkel segítik a Wizz Air terjeszkedését, miközben nekik be kell tartaniuk az Európai Bizottság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv korlátozásait – írja a G4Media.

A szakszervezet szerint az adófizetők pénzét a diszkont légitársaság fejlődésének támogatására használják fel, miközben a kormány 95,3 millió eurót különít el a Tarom csődtől való megmentésére.

Az Európai Bizottság szerint a Tarom pénzügyi nehézségeit az elavult és heterogén flotta, a magas karbantartási és üzemanyagköltségek, a számos veszteséges útvonal, a szükségesnél magasabb személyzeti költségek és a működési hatékonyság hiányosságai okozták. Az európai hatóság az állami légitársaság egyes részlegeinek az alacsony termelékenységére, a bürokráciára és az alacsony költségű társaságok viteldíjakra gyakorolt nyomásra is. Mindezekhez vezetői instabilitás is társul: a vállalatnak az elmúlt tíz évben 19 vezérigazgatója volt.

A Tarom szakszervezete által készített összehasonlításban azt írták, hogy 2025-ben a Wizz Air több mint 14,5 millió utast szállított Romániában, ami az ország 28,5 milliós utasforgalmának mintegy 52 százalékát teszi ki. A szakszervezet több példát is felsorol arra, hogyan támogatták az önkormányzatok a Wizz Airt.

A szakszervezet a marosvásárhelyi repülőteret említik elsőként, mert mint írják, „messze a legérdekesebb példája az európai repülőtéri támogatásokra vonatkozó korlátozások megkerülésének”. Állításuk szerint a Maros Megyei Tanács 2007 és 2019 között összesen 6,6 millió euró támogatást nyújtottak a légitársaságnak. Az Európai Bizottság 2025-ben vizsgálta a megyei tanács 2007 és 2019 közötti támogatásait, és akkor úgy találta, hogy minden rendben volt belük. Most azt állítják, hogy finomítottak az eszközeiken a szolgáltatók vonzása érdekében, és a megyei költségvetésből finanszírozott, a Visit Maros mögött álló egyesületen keresztül költenek el 45 millió lejt a megye „nemzetközi népszerűsítésére”.

„Ez a gyakorlat a támogatások leplezésének klasszikus módszere: a légitársaság olyan szerződést köt, amelyben vállalja, hogy a repülőgépeken, a fedélzeti magazinjában és a saját honlapján hirdetéseket tesz közé Marosról, cserébe több millió eurót kap az államtól” – nehezményezik a Tarom szakszervezeti tagjai.

Megjegyzik, az állami légitársaság azért nem üzemel járatokat Marosvásárhelyre, mert az túl közel van a kolozsvári repülőtérhez.

Hasonló gyakorlatról számolnak be Dolj megyéből, ahol a megyei tanács 239 ezer eurós támogatást hagyott jóvá a WizzAirnek a 2025-ös és 2026-os évre, míg Craiova polgármestere hivatala több mint 110 ezer eurót fizetett a fapados légitársaságnak az utóbbi években, hogy a magazinjában népszerűsítse a várost. Megjegyzik, a Dolj Megye Tanácsa nem hagyott jóvá támogatást a légitársaságnak, és a 2026 szeptemberétől pedig a WizzAir felfüggesztette öt craiovai járatait.

A Tarom szakszervezete Kolozsvár esetében a diszkont légitársaságoknak lejtő kedvezményrendszert nehezményezi, amely bizonyos forgalmi küszöbértékek elérése esetén valamennyi légitársaságra alkalmazható. Szerintük ez a konstrukció aránytalanul nagy előnyt biztosít a fapados légitársaságok üzleti modelljének. A le- és felszállások számától függően akár 37 százalékos, az utasok száma alapján pedig akár 40 százalékos kedvezményt is kaphatnak. Ezenfelül 50 százalékos kedvezmény jár az utaskiszolgálási díjakból azoknak a légitársaságoknak, amelyek utasforgalma meghaladja a 450 000 főt, valamint a fejlesztési díjból azoknak, amelyek több mint 500 000 utast szállítanak.

A szakszervezeti képviselők szerint ez a díjszabási politika hátrányosan érinti a Taromot, amely kevesebb járatot üzemeltet, kevesebb utast szállít, és a repülőtéri díjakat szinte teljes egészében megfizeti. Szerintük hasonló a helyzet Iași-ban is.

„A román adófizetők megyei szintű pénzekből egy román cég megszüntetését finanszírozzák, majd országos pénzekből az újraélesztését, ami hatalmas pazarlást generál a közigazgatási lánc mindkét végén” – írták.

A WizzAir és a Tarom viszonya azóta különösen paprikás, hogy a fapados magyar légitársaság vezérigazgatója, Váradi József azt nyilatkozta, hogy szívesen tárgyalnának a román kormánnyal az állami légitársaság belföldi járatainak az átvételéről. A Tarom úgy reagált a felvetésre, hogy az sértő rájuk nézve.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!