Sem Románia, sem Magyarország nem teljesíti az euróbevezetés egyik feltételét sem

Románia továbbra sincs közel az euró bevezetéséhez, mivel nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyek a közös pénznem átvételéhez szükségesek az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentései szerint. Hasonló helyzetben van Magyarország is, a jelentés alapján a szomszédos ország sem felel meg teljesen egyetlen fő kritériumnak sem.

A Digi24 összefoglalójában megjegyzik, hogy az euró bevezetése előtt egy országnak több feltételt kell teljesítenie, ezek közé tartozik az alacsony és tartósan kontrollált infláció, a rendezett államháztartás, az árfolyam-stabilitás, a hosszú távú kamatok megfelelő szintje, valamint az, hogy a nemzeti jogszabályok összhangban legyenek az euróövezet működésével. Románia és Magyarország esetében egyik területen sincs teljes megfelelés.

Romániánál az egyik leglátványosabb gond az infláció: a referenciaérték 2026 májusában 2,7 százalék volt, miközben Romániában az előző tizenkét hónap átlagos inflációja 8,4 százalékot tett ki. A Bizottság szerint az infláció ugyan mérséklődhet, de 2027 végéig várhatóan még mindig a referenciaérték felett marad.

Az államháztartásnál sem jobb a helyzet, Románia költségvetési hiánya 2025-ben a GDP 7,9 százaléka volt, jóval a 3 százalékos uniós küszöb fölött. Az államadósság 2025-ben még 59,3 százalékon állt, vagyis éppen a 60 százalékos referenciaérték alatt, de az előrejelzés szerint 2026-ban már 61,6 százalékra emelkedhet.

Az árfolyam-stabilitási feltétel sem teljesül, mert a román lej nem tagja az ERM-II árfolyam-mechanizmusnak, amelyben legalább két évet kellene eltölteni az euró bevezetése előtt. A hosszú távú kamatoknál szintén elbukik az ország a 6,7 százalékos átlagával, miközben a referenciaérték 5,1 százalék volt.

Magyarország helyzete több ponton hasonló, a Telex összefoglalója alapján Magyarország sem teljesíti az euróbevezetés feltételeit. Az infláció ugyan közelebb van a referenciaértékhez, mint Romániában, de a 2026 májusáig tartó tizenkét hónap átlaga 3,3 százalék volt, vagyis még mindig meghaladta a 2,7 százalékos küszöböt.

A magyar államháztartás helyzete is hasonló, a deficit 2025-ben a GDP 4,7 százaléka volt, ami javulás a 2024-es 5,1 százalékhoz képest, de még mindig a 3 százalékos határ felett van. Az államadósság is magas: 2025-ben 74,6 százalék volt, és a Bizottság szerint 2027-re 76,8 százalékra nőhet. Magyarország emellett szintén nem tagja az ERM-II rendszernek, a hosszú távú kamatszintje pedig Romániához hasonlóan 6,7 százalék volt, szemben az 5,1 százalékos referenciaértékkel.

A jogi megfelelésnél is vannak nyitott kérdések: Magyarország esetében a Bizottság a Magyar Nemzeti Bankról szóló szabályozásnál lát problémákat, Romániánál pedig a Román Nemzeti Bank működését szabályozó törvény nincs teljesen összhangban az uniós elvárásokkal, így az euróhoz vezető út a gazdasági kiigazítások mellett jogi és intézményi módosításokat is megkövetel.

A jelentés Románia és Magyarország mellett Csehországot, Lengyelországot és Svédországot vizsgálta. Ezek azok az uniós tagállamok, amelyek még nem vezették be az eurót, de az uniós szerződések alapján elvben kötelesek lennének csatlakozni, ha teljesítik a feltételeket.