3,7 milliárd lejre bírságolt meg 10 bankot a Versenytanács a ROBOR manipulálása miatt

Összesen 3,7 milliárd lej pénzbírságot szabott ki a Versenytanács 10 romániai bankra, amiért azok az értékelésük szerint megsértették a versenyszabályokat, nevezetesen összehangolták a magatartásukat a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) megállapítására szolgáló eljárás (fixing) során – írja a Profit.ro portál.

„Döntésünk nem a bankszektor szabályozására vagy politikájára vonatkozott, hanem kizárólag a bankok magatartására korlátozódik a ROBOR-képzés periódusában, és természetesen a versenyszabályok megsértésének megállapításán alapul, nem pedig más normákon. A szankcionálásról szóló döntést a Versenytanács egyhangúlag hozta meg” – nyilatkozta a portálnak Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.

A döntés szerint a pénzintézeteknek a következő büntetést kell fizetniük:

1. a BCR-nek 577 millió lejt,
2. a BRD-nek 412 millió lejt,
3. a BT-nek 875 millió lejt (az OTP Bank után pedig 85 millió lejt)
4. az ING-nek 405 millió lejt,
5. a Raiffeisennek 442 millió lejt,
6. az Eximnek 96 millió lejt,
7. a CEC-nek 333 millió lejt,
8. az UniCredit-nek 431 millió lejt,
9. az Intesa Sanpaolo banknak 28 millió lejt,
10. a Libra Internet banknak pedig 45 millió lejt.

A Versenytanács közleménye szerint a vizsgálat során arra jutottak, hogy a ROBOR megállapításában részt vevő bankok bizalmas és stratégiai fontosságú információk megosztásával összehangolták a magatartásukat a fixing során.

A bankközi hitelkamatlábat egyes hitelek kamatainak kiszámításához használják. Ha ez a mutató magasabb, az a hitelezőknek, azaz bankoknak kedvező, viszont közvetlenül sújtja a fogyasztókat és azokat az adósokat, akiknek a szerződése a ROBOR-hoz van kötve.

A Versenytanács döntése végrehajtandó, de harminc napon belül megfellebbezhető a táblabíróságon. Azt is közölték, hogy az érintett bankoknak a szankció indoklásának közlésétől számítva 60 napjuk van arra, hogy a szabályellenes gyakorlatot felszámolják.

Az korábban is ismert volt, hogy a Versenytanács a ROBOR megállapításának módjával kapcsolatban vizsgálódik. Chirițoiu már május elején azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a vizsgálati jelentésük szerint a bankok között olyan információcsere történt, amely befolyásolhatta a versenyt. Elmondta, a jelentést elküldték a bankoknak, és várják a pénzintézetek észrevételeit. Már akkor azt ígérte, hogy a válaszok elemezése után, várhatóan június elején döntenek.

Ennek megfelelően többen is reagáltak már a Versenytanács állításaira. A Román Bankszövetség (ARB) elnöke, Bogdan Neacșu nemrég azt nyilatkozta, hogy a vizsgálat olyan „kiragadott és kontextusukból kiemelt ügyeken” alapul, amelyek jelentős bizonytalanságot, sőt félretájékoztatást okoztak a nyilvánosság előtt.

Bogdan Neacșu, aki egyben a CEC Bank vezérigazgatója is, azt állítja, hogy a bankok között nem volt semmiféle összejátszás a ROBOR kapcsán. Kijelentette, a Román Nemzeti Bank (BNR) szigorúan szabályozza a bankközi hitelkamatláb megállapítását. Szerinte a BNR minden szükséges eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy beavatkozzon, ha a ROBOR meghatározásában valami fenntarthatatlannak tűnik.

„Itt nagyon konkrét dolgokról van, amit a Román Nemzeti Bank rendkívül komolyan kezel és folyamatosan felügyel. (...) A BNR rendelkezik azzal az eszközzel, hogy elfogadjon vagy elutasítson egy tranzakciót vagy árjegyzést, ha azt nem tartja megalapozottnak vagy hitelesnek. Megteheti ezt. (...) Nem láttam, hogy bármelyik bankot megbüntették volna azért, ahogyan részt vett a ROBOR-fixingben, vagy hogy figyelmeztetést kapott volna a nemzeti banktól az árjegyzési vagy kereskedési gyakorlatával kapcsolatban” – jelentette ki.

A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Cristian Popa is visszautasította a Versenytanács állításait. Szerinte a ROBOR elsősorban azért emelkedett, mert a BNR az infláció elleni küzdelem részeként megemelte az alapkamatot.

„Feladatunk az árstabilitás biztosítása. A világ minden jegybankja kamatot emelt az inflációs nyomásra reagálva. Szerintem nem helyes most bűnbakot keresni, mert Romániában emelkedett a ROBOR. Ez minket is érint a jegybanknál, mert végső soron függetlenségünket vitatják. A kamatok meghatározása a központi bank egyik legfontosabb hatásköre, mert csak így tudunk hozzájárulni az árstabilitáshoz” – jelentette ki a BNR tisztviselője.