Banki szolgáltatásai is lesznek a Román Postának a vezérigazgató szerint

A Román Posta fő tevékenységi köre a postai szolgáltatásokról áttolódna a pénzügyi közvetítés irányába – ilyen tervekről beszélt Valentin Ștefan vezérigazgató a Profit gazdasági portálnak. Mindezt azzal a céllal szeretnék megvalósítani, hogy a posta szélesebb pénzügyi szolgáltatásokat tudjon nyújtani, például folyószámlákat nyithasson, ezekhez bankkártyákat kapcsolhasson, és később akár mikrohiteleket is kínálhasson.

Valentin Ștefan szerint a társaság első lépésként a CAEN-kódját, vagyis a hivatalos tevékenységi besorolását módosítaná. A jelenlegi, egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó fő tevékenységi kör helyett az egyéb pénzügyi közvetítés kategóriába lépnének át, ez teremtené meg annak alapját, hogy a Román Nemzeti Banknál fizetési intézményként akkreditálják a vállalatot.

A vezérigazgató azzal érvel, hogy a Román Posta pénzügyi szolgáltatásai, például a pénzküldés vagy a számlabefizetés, már most a társaság legjövedelmezőbb tevékenységei közé tartoznak. De hozzátette, hogy ezeknek a keretei szűkek: a posta jelenleg nem bocsáthat ki bankkártyát, és nem tud olyan ügyfeleket bevonni, akik nagyobb tranzakciókat bonyolítanának le digitális vagy kártyás csatornákon.

Valentin Ștefan szerint a vállalat saját jogon lépne be erre a piacra, nem pedig egy banki partnerrel. Példaként említette az olasz és a svéd postát is, amelyeknek hasonló pénzügyi szolgáltatásai vannak. A Román Posta az egyik legnagyobb fizikai elérésű állami vállalat, elvégre több mint ötezer egysége és 21 ezernél is több alkalmazottja van, ez a nagy országos hálózat pedig különösen fontos lehet a vidéki és banki szempontból kevésbé lefedett térségekben.

A terv egyik kulcseleme a nyugdíjak kifizetéséhez kapcsolódik: a posta évente nagyjából 100 ezer ügyfelet veszít a fizetési szolgáltatások területén, miközben a nyugdíjak egyre nagyobb része már nem készpénzben, hanem bankszámlára érkezik.

A vállalat ezért egyszerre tartaná meg azokat, akik továbbra is készpénzben kérik a nyugdíjukat, és azokat is kiszolgálná, akik kártyára kapnák a pénzt, de ezt a kártyát már maga a posta bocsátaná ki.

A mikrohitelezés szintén felmerült lehetőségként. Valentin Ștefan szerint Romániában sokan kis összegű kölcsönöket vesznek fel magas kamatok mellett, főként nem banki pénzügyi intézményektől. A vezérigazgató azt állítja, hogy a vállalat ennél kedvezőbb feltételekkel tudna hitelezni, bár egyelőre nem világos, pontosan milyen konstrukcióban és milyen felügyeleti feltételek mellett indulhatna el ez a szolgáltatás.

A változtatás mögött stratégiai kényszer is van: csökken a hagyományos levélforgalom, a készpénzes nyugdíjkifizetés is folyamatosan mérséklődik, a csomagküldés pedig a vezérigazgató szerint nem elég nyereséges ahhoz, hogy önmagában hosszú távú választ adjon a posta jövőjére. A társaságnak most kell megtalálnia, mi lesz a szerepe húsz év múlva – fogalmazott Valentin Ștefan.

Valentin Ștefan már korábban beszélt arról, hogy a nyugdíjak és más juttatások házhoz szállítása inkább teher a vállalatnak, a munkaügyi minisztériumtól kapott havi 60 millió lej szerinte nem fedezi teljesen a költségeket. Akkor azt is felvetette, hogy közbeszerzésen kellene kiválasztani a szolgáltatót, és a posta akár örülne is, elvesztené a licitet, mert akkor végre a tényleg jövedelmező tevékenységekre összpontosíthatna.

A Román Posta már 2025-ben újrapozicionálásba kezdett: új futárszolgáltatást, moduláris postahivatalokat, arculatváltást és szolgáltatásbővítést jelentett be. A folyamatot viták is kísérték, főként a postahivatalok jövője, a leépítések és az új logó költségei miatt.