A kormány elfogadta a 2026-os állami költségvetés tervezetét, az óvatosság a legfőbb irányadó

Elfogadta a 2026-os állami költségvetés tervezetét a román kormány csütörtök este – írja a Hotnews. A kabinet szerint a büdzsé egy bizonytalan gazdasági és geopolitikai környezetben készült, ezért óvatos feltételezésekre épül, és elsődleges célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, illetve a költségvetési hiány csökkentése.

A tervek szerint Románia bruttó hazai terméke 2026-ban eléri a 2045,2 milliárd lejt, és a gazdasági növekedés egy százalék körül alakulhat. Az inflációt 6,5 százalékra becsülik, ennek következményeit pedig a lakosság is érezni fogja a pénztárcáján. Ugyanakkor a kormány nagy hangsúlyt fektet a beruházásokra: összesen 164 milliárd lejt különítenek el fejlesztésekre, ami valamivel több mint a 2025-ben tervezett 138 milliárd lej. A források jelentős része európai uniós támogatásból, elsősorban a helyreállítási alapból (PNRR) származik, amelynek felhasználási határideje 2026 augusztusában lejár.

A költségvetés egyik fő célja a deficit csökkentése, ezért a kormány a következő időszakban újabb megszorításokra készül. Például több tízmilliárd lejt akarnak megtakarítani az állam működési kiadásaiból, ami elsősorban a közszférát érintené. Az államigazgatásban 10 százalékos költségcsökkentést szeretnének elérni, ami a működési kiadások és a személyi költségek mérséklését vonja maga után. Azonban a kiadáscsökkentést nagyban nehezíti, hogy az államadósság után fizetendő kamatok 10 milliárd lejjel nőnek, ráaádsul a védelmi kiadások is emelkednek, körülbelül 6 milliárd lejjel.

A kormány döntött a minimálbér emeléséről is: 2026. július 1-től 6,8 százalékkal nő a jelenlegi szinthez képest.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi bruttó minimálbér 4050 lejről 4325 lejre nő, így a nettó fizetés 125 lejjel lesz több. A kormány ezt részben az infláció hatásainak enyhítésével indokolta, ugyanakkor igyekezett olyan mértéket meghatározni, amely nem okoz túlzott terhet a munkaadóknak.

Emellett meghosszabbították a közúti fuvarozók támogatási programját is, ezzel szeretnék kompenzálni a gázolaj árának emelkedését. A támogatás mértéke literenként 85 bani, és 2026 végéig marad érvényben. A pénzügyminisztérium becslése szerint több mint 6 200 vállalkozás részesül a támogatásból, amelynek összértéke meghaladja a 650 millió lejt.

A kabinet bürokráciacsökkentő reformokat is elfogadott. A nagy beruházások esetében a külföldi befektetések vizsgálatának küszöbét 5 millió euróra emelték, ami kevesebb projektet érint majd hosszadalmas ellenőrzési eljárás. A környezetvédelmi engedélyezésnél rövidülnek a határidők, és bevezetik az elektronikus dokumentumkezelést. A tűzvédelmi engedélyezésnél kockázatalapú megközelítést alkalmazna, így az alacsony kockázatú beruházások egy részénél megszűnik a kötelező jóváhagyás, ami a kormány szerint több mint 40 százalékkal csökkentheti a benyújtandó projektek számát.

Az energiahordozók drágulása szintén fontos kérdés volt.

A közel-keleti konfliktus megzavarta a kőolaj és az üzemanyagok globális ellátási láncait, ami világszerte áremelkedéshez vezetett. Románia különösen kitett ennek a folyamatnak, mivel a kőolaj és az üzemanyagok több mint kétharmadát importból fedezi. Bár a hazai árak is emelkedtek, a kabinet szerint a növekedés mérsékeltebb volt, mint sok más országban. A kormány folyamatosan figyeli a piaci helyzetet, de egyelőre nem kíván olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek hatása bizonytalan, például a jövedéki adó csökkentését.

Bár a parlamenti viták során módosító javaslatok várhatók – egyes pártok több milliárd lejes többletforrást kérnek szociális intézkedésekre –, a kormány bízik abban, hogy a végleges büdzsé megőrzi egyensúlyát, és nem tér vissza a korábbi évek túlköltekezési gyakorlatához.