Jelentősen befolyásolja a romániai árakat is a közel-keleti helyzet alakulása az elemzők szerint

Szerdán már csak 8 lej felett lehet benzint vásárolni a romániai kutaknál, a Profit.ro szerint az Irán ellen indított izraeli-amerikai támadás kezdete óta most emeltek először árat a hazai üzemanyag-forgalmazók. Az OMV Petrom általában 3-5 banival szokott árat emelni, ehhez képest szerdán 15 banival emelte az üzemanyag literenkénti árát mind a Petrom, mind az OMV kutaknál.

A Versenytanács honlapján szereplő információk szerint hétfőn Kolozsváron 7,95 és 8,02 lej között mozgott egy liter standard benzin ára, szerdán már 8,02 és 8,17 lejre módosult ez az intervallum. A standard gázolaj literenkénti ára hétfőn 8,27 és 8,35 lej között volt a városban, szerdára 8,34 és 8,5 lej között mozgott.

Hasonlóan alakultak az üzemanyagárak szerdán más településeken is. Csíkszeredában például 8,04 és 8,11 lej között mozgott a benzin literenkénti ára, Szatmáron 8,01 és 8,19 lej, Bukarestben pedig 8 és 8,09 lej között. A gázolaj Szatmáron 8,43 és 8,5, Csíkszeredában 8,37 és 8,52, Bukarestben 8,3 és 8,41 között volt.

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter kedden már pontosított az egy nappal korábbi nyilatkozatán, amikor „arcátlan hazugságnak” és „spekulációnak” nevezte az Intelligens Energia Egyesület elemzését, amely szerint a közel-keleti válság miatt a benzin vagy a gázolaj ára Romániában elérheti a literenkénti 10 lejt.

Ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 120-130 dollárra emelkedik és tovább nő a gázolaj tonnánkénti ára, az üzemanyag literenkénti ára akár a 10 lejes lélektani küszöböt is elérheti

– ismerte el a tárcavezető kedden az Agerpres szerint. „Nem szeretném, hogy idáig fajuljon a helyzet, mindent megteszünk a sokk tompításáért” – fogalmazott.

Ivan emlékeztetett, hogy a nyersanyag a végső fogyasztói árnak csak körülbelül 25 százalékát teszi ki és hozzátette, hogy az illetékes hatóságok figyelik a piacot, és fellépnek az esetleges indokolatlan áremelésekkel szemben.

Adrian Negrescu gazdasági elemző az RFI-nek arról beszélt, hogy az energiaügyi miniszter hétfőn valószínűleg arra utalt, hogy a kőolajipar és a mezőgazdasági- illetve az élelmiszeripar szereplői kihasználják a helyzetet és emelik az árakat. „Azt a gyanút ébreszteni a közvéleményben, hogy valaki spekulál az iráni háború kontextusában, veszélyes, mert nehezen ellenőrizhető fogyasztói viselkedéshez vezethet. Gyakorlatilag pánikszerű üzemanyagvásárlást és tartalékolást indíthatsz el. Én azt hiszem, hogy pánikra nincs ok. Úgy gondolom, hogy valóban van legalább egy hónapra elegendő tartalék és nem kellene képzeletbeli vétkeseket keresnünk ebben az időszakban, amikor a gazdasági kilátások elég zavarosak” – mondta a gazdasági elemző.

Adrian Negrescu arra is figyelmeztetett, hogy bár a növekvő üzemanyagár azt jelenti, hogy nagyobb összeg folyik be jövedéki adóból az államkasszába, amit az állami költségvetés a réven nyer, elveszítheti a vámon, mert az áremelkedés miatt várhatóan csökkenni fognak az eladások.

Amennyiben a konfliktus kiterjed a Közel-Keleten és a Vörös-tengert is érinteni fogja, azt minden iparág megszenvedi, mert az Ázsiából érkező hajók csak nagy kerülővel érhetnek majd célba és ez

tovább emeli majd a szállítási költségeket és ezáltal a fogyasztói árakat,

magyarázta még az elemző.

A brent olaj hordónkénti ára szerdán a 84 dollárhoz közelített. Ez 20 százalékos drágulást jelent az elmúlt hónap viszonylatában. Sokkal nagyobb mértékben lőtt ki viszont a gáz ára. Az európai piac szempontjából meghatározó amszterdami gáztőzsdén (TTF) az elmúlt két napban 60 százalékkal emelkedett a gáz ára, szerdán délben valamivel 55 euró/MWh fölött volt.

Az Intelligens Energia Egyesület elemzésében levezeti, hogy mi vezetett a dráguláshoz. A tél folyamán kiürült tartalékok pótlása miatt eleve nagy az európai kereslet a gázra. Ebben a helyzetben Katar a gázvezetékeit érintő támadás miatt leállította a termelést, ami jelentősen érintette a globális kínálatot a cseppfolyós földgázból (LNG), ami Európa számára kulcsfontosságú, mert innen pótolja azt a szükségletét, amit korábban orosz gázból fedezett. Ehhez jött hozzá az, hogy a Hormuzi-szoroson, ahol a világ olajkereskedelmének közel 20 százaléka zajlik, leállt a közlekedés, előbb óvatosságból, majd azért, mert Irán bejelentette, hogy lezárja a szorost a hajók előtt.

Az elemzés arra is rámutat, hogy

a gázpiac az infrastruktúra jellege, a korlátozott szállítási és raktározási lehetőségek miatt sokkal érzékenyebben reagál a válsághelyzetekre, emiatt a gáz nagyobb mértékben drágult a kőolajnál.

Emellett Európa érzékenyebb a gázpiac változásaira, az Oroszországból érkező import csökkenése óta nagy mértékben függ az LNG-től, amin Ázsiával osztozik. Ezzel szemben a kőolajpiac sokkal több forrásból táplálkozik és ebből nagyobb tartalékok állnak rendelkezésre.

Hogyan hat a gázár emelkedése Romániára? Az Intelligens Energia Egyesület elemzése szerint a lakossági gázszámlák egyelőre nem változnak, hiszen esetükben a gáz ára hatóságilag korlátozott. Az ipari szereplők esetében viszont a gáz ára gyakran a TTF-hez kötött, így nőhet a gázszámlájuk.

Ha a TTF-en a gáz ára eléri a 60 euró/MWh-át, az már 40 százalékos drágulást eredményezhet az ipari fogyasztóknál, tehát ez már a termékek árában is meg fog jelenni.

Mivel Románia az elektromos áram egy részét gáz segítségével termeli, a gázár emelkedése az elektromos áram szabadpiaci árának emelkedését is maga után vonja. Az ország ugyanakkor viszonylag szerencsés helyzetben van más európai államokhoz képest, mert a gázszükségleteinek 90 százalékát belső forrásokból fedezi, jelentős földalatti tartalékai vannak és a következő években újabb kitermelésekre készül a Fekete-tengeren a Neptun Deep projekttel, összegez az Intelligens Energia Egyesület.