Júliustól nő a minimálbér, cserébe fokozatosan kivezetik a sokat kritizált árbevétel utáni minimumadót

A koalíció vezetői szerdán megállapodtak abban, hogy 2026. július 1-jétől 4325 lejre nő a bruttó minimálbér. A 275 lejes bruttó növekedés valamivel több mint 100 lejjel több kézbe kapott fizetést jelent.

Romániában hivatalosan valamivel több mint egymillió ember dolgozik minimálbérért, őket érinti a koalíció megállapodása. Amennyiben az infláció 2026-ban is 9-10 százalék körül mozog majd, a bruttó minimálbér növekedése nem fedné le teljesen inflációt, 2025-höz képest 1-3 százalékot veszítene az értékéből, figyelmeztet a Digi24.ro.

A bruttó minimálbért legutóbb 2025. január elsején növelték, 3700-ról 4050 lejre a Ciolacu-kormány döntése nyomán. A jelenlegi négypárti kormánykoalícióban is a szociáldemokraták voltak azok, akik ragaszkodtak a minimálbér emeléséhez 2026 januárjától és többször emlegették, hogy ebből nem engednek. Közben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) egyelőre befagyasztotta volna őket, mert az emelése további terhet jelent a munkáltatóknak. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor októberben szintén azt nyilatkozta, hogy a minimálbér emelésének „nincs itt az ideje”.

Végül kompromisszumos megoldás született: a minimálbért nem január elsejétől, hanem csak július elsejétől emelik és cserébe hozzányúlnak az árbevétel utáni minimumadóhoz, amit szintén a PSD támogat és a PNL ellenez. A megállapodás értelmében ez a forgalmi adófajta 2026. január elsejétől felére csökken, majd 2027-től megszűnik. A jelenleg 1 százalékos, árbevétel utáni minimumadót 2024 januárjától vezették be és azoknak a vállalatoknak kell fizetniük, amelyeknek 50 millió eurónál magasabb a forgalma és a profitadójuk kisebb lenne az árbevétel utáni minimumadónál. Több vállalkozói szövetség nyilvánosan felszólalt ellene. A PNL-s pénzügyminiszter Alexandru Nazare szerint ez az adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a tervezettnél jóval kevesebbet hozott a konyhára, a kormányfő szerint pedig elijeszti a külföldi vállalatokat az országból.

A szerda délutáni koalíciós tárgyaláson megállapodás született arról is, hogy az alapbérek érintése nélkül 10 százalékkal csökkentik a központi közigazgatás kiadásait, írta az Agerpres. Ezzel a döntéssel lezárták a tárgyalásokat a közigazgatási reformról szóló csomagról.

A közlemény szerint a helyi közigazgatás esetében a koalíció korábbi döntése maradt érvényben. A továbbiakban a fejlesztési minisztérium véglegesíti a törvénytervezetet, amelyért a kormány felelősséget fog vállalni a parlamentben.

A koalíció ülésén döntöttek arról is, hogy 10 százalékkal csökken a pártok állami szubvenciója, illetve a képviselők és szenátorok költségtérítési átalánya.