Kovászna megyében nőtt leginkább a munkanélküliség az elmúlt évben, és még nincs vége

Egy év alatt 1,6 százalékpontot emelkedett a munkanélküliségi ráta Kovászna megyében, írta a Ziarul Financiar gazdasági lap, ami kirívóan magas az ország többi megyéjéhez képest. Ez a mutató nem is szokott ilyen jelentős mértékben változni, bizonyítja ezt a többi megye is, amelyekben jellemzően fél százalékpontnál kisebbek a változások.

Ez nyilván nem véletlen, ahogy az egyik közgazdász ismerősöm fogalmazott, a munkanélküliségi statisztikába nem könnyű bekerülni, ahhoz ugyanis hivatalosan regisztrálni kell a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökségnél, és az ezzel járó vesződség nem mindig éri meg az embereknek, főleg ha nem is jogosultak munkanélküli támogatásra.

Szóval, az összegzés szerint a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökségeknél nyilvántartott munkanélküliek aránya az adott megye aktív népességhez képest Teleorman megyében volt a legmagasabb 9,1 százalékkal, majd Vaslui (9 százalék), Mehedinți (8,9 százalék) és Dolj (8,6 százalék) megye következik. A lista másik végén Ilfov megye áll, ahol 0,5 százalék a munkanélküli ráta, majd Bukarest (0,6 százalék), Temes (1 százalék) és Kolozs (1,4 százalék) megye jön.

Az elmúlt egy évben jellemzően nőtt a munkanélküliségi ráta, összesen 29 megyében regisztráltak növekedést. Ezzel szemben 4 megyében stagnált, 9 megyében és Bukarestben pedig csökkent. A legnagyobb csökkenést Bákó megyéből jelezték, ahol 1,2 százalékponttal nőtt a foglalkoztatottak aránya az aktív lakosság körében, de igazából nem ez volt az általános. A regisztrált munkanélküliek aránya pedig ugye már mondtam, hogy Kovászna megyében nőtt a leginkább, majd Mehedinți (1 százalékponttal) és Vâlcea (0,9 százalékponttal). Ez azért is szokatlan, mert Kovászna megyében az elmúlt időszakban jellemzően 4 százalék körül mozgott a munkanélküliségi ráta, most meg 6,1 százalékot jelentett a Statisztikai Intézet. (És ennek alapján dolgozott a ZF.) Az Országos Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség havi jelentései szerint egyébként augusztus végi állapotokat tükröz.

Románia a regisztrált munkanélküliség tekintetében szélsőséges országnak számít, míg a főváros és több megye szinte „teljes kapacitással működnek”, addig mások továbbra is a magas munkanélküliség, az elvándorlás és a beruházások hiánya által jellemzett ördögi körben ragadtak. Azt írják, hogy a magasabb munkanélküli rátájú megyékben jellemzően alacsonyabb a magánbefektetések szintje, kevésbé fejlett az infrastruktúra, és az aktív vállalatok száma is alacsony. Ezekben a megyékben a helyi gazdaság továbbra is néhány hagyományos területre – mezőgazdaság, kereskedelem, közszolgáltatások – támaszkodik. A magasabb foglalkoztatottságú megyékben diverzifikáltabb a gazdaság.

A Ziarul Financiar szerint arra viszont nem szolgál magyarázatul, hogy mi állhat az ilyen jelentősebb Kovászna megyei változás hátterében.

Elsősorban a végzősök regisztrációja miatt nőtt meg a munkanélküliségi ráta,

magyarázta a Transtelex megkeresésére Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség vezetője. Ez egyébként az ügynökség havi jelentéseinek az összegzéséből is kitűnik, jól látszik, hogy 2025 júniusa és júliusa között milyen jelentősen megnőtt a munkanélküliek aránya az aktív lakosságon körében.

Kelemen elmondta, Kovászna megyében ugyan tényleg magasabb a munkanélküliségi ráta, de nem alakult épp olyan rosszul a helyzet, hogy az befolyásolná a megye lakóinak életét. Szerinte rendszeresen jelentenek be munkahelyeket, mindig van 100-200 alkalmazási lehetőség Kovászna megye gazdasági kínálatának megfelelően.

Az ügynökség igazgatója elmondta, az idei költségvetési megszorítások miatt kevesebb volt a keretük, és ennek hiányában inkább a tanulást és foglalkoztatást erősítő pályázatok felé fordultak. Így került sor arra, hogy megerősítették az együttműködésüket az iskolákkal is. Ezért regisztrált több végzős az idén, mint a korábbi években, akár elméleti, akár szakoktatásból kerültek ki. Ezekből a pályázatokból ugyanis képzéseket, átképzéseket tudnak szervezni elsősorban a 30 év alatti fiataloknak.

Szintén befolyásolta a Kovászna megyei munkaerőpiacot, hogy nem volt költségvetési keretük a különböző kategóriák számára biztosított fizetéstámogatásokra sem.

„Az is befolyásolta a megye munkaerőpiacát, hogy ebben az évben nem írtunk alá úgynevezett konvenciókat a különböző cégekkel. Jelenleg is majdnem 400 kérésünk van, tehát ekkora várólistánk. Ez nem rajtunk múlott, ez a munkaügyi minisztérium, illetve a költségvetés függvényében alakult így. Ez a támogatás viszont nem szűnt meg, csak egyszerűen ebben az évben nem kaptunk rá keretet, remélem, hogy januártól lesz rá pénzünk” – magyarázta Kelemen, aki szerint a megyei vállalkozások számítanak az államtól kapott támogatásokra. Az ügynökséggel szerződést kötő cégek ugyanis, ha – különböző kategóriába tartozó, például családfenntartó, 45 évet betöltött stb. – regisztrált munkanélküli személyt alkalmaznak, akkor 2250 lejes havi támogatást kaphatnak egy évig (ha nyugdíj előtt álló személyt alkalmaznak, akkor öt évig kaphatnak támogatást ugyanebben az összegben).

Ehhez jönnek hozzá a különböző a tömeges elbocsátások, ami miatt várhatóan ebben a hónapban is emelkedni fog a munkanélküliségi ráta. Október elején jelentett be Háromszék két nagy múltú textilipari vállalkozása, hogy összesen mintegy 150 alkalmazottjuktól válnak meg. A sepsiszentgyörgyi Olt Textilgyár 55 dolgozóját bocsátja el, míg a Kézdivásárhelyen működő Secuiana Rt. hatszáz alkalmazottjából 91-nek bontja fel a munkaszerződését november folyamán.

Kelemen megjegyzi, a tömeges elbocsátásban utcára kerülők közül viszont nem mindenki fog munkanélküliként regisztrálni, noha a számukra szervezett felkészítők növelik ennek a hatékonyságát. Egyrészt vannak olyanok a leépített személyek között, aki kérelmezhetik a nyugdíjba vonulásukat, másrészt sokan nem jogosultak közülük munkanélküli segélyre, mert egy évnél rövidebb munkaviszony után bocsátották el őket. Elmondása szerint ebben az esetben sokan nem is törekednek arra, hogy nyilvántartásba kerüljenek.

Utóbbiak a korábbi nadrággyár alkalmazottai voltak, akik a tavalyi tömeges elbocsátások után „jóhiszeműen átmentek” az Olt Textilgyárba. Kelemen szerint ők, ha munkanélküliként regisztrálnak, akkor ingyenes átképzésre, továbbképzésre jelentkezhetnek. A cégek nyernének többet, mert – ha olyan kategóriájú személyről van szó – az alkalmazásukkal fizetéstámogatást kaphatnának, ha épp lenne keret rá.