Romániai érdekeltségét is kénytelen eladni a Lukoil az amerikai szankciók miatt

Az „egyes államok” által bevezetett korlátozó intézkedések miatt eladja nemzetközi eszközeit Oroszország egyik legnagyobb olajtermelője, a Lukoil – írta a Telex a cég honlapján tett bejelentés alapján. Tájékoztatásuk szerint megkezdődött a potenciális vásárlók ajánlatainak elbírálása.

Az eszközök értékesítése az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának felszámolási engedélye alapján történik. Szükség esetén a Lukoil a felszámolási engedély meghosszabbítását kéri majd, hogy biztosítsa külföldi eszközeinek zavartalan működését. A kényszerű értékesítés három finomítót és a világszerte mintegy 5000 benzinkútból álló hálózat felét érinti. A Lukoilnak Európán belül Belgiumban, Finnországban, a Balti országokban és a Balkánon, köztük Romániában, van rengeteg benzinkútja, amelyeket a következő hetekben el kell adni.

Az Economica összegzése szerint Lukoil csoport helyi leányvállalata, a Lukoil Románia több mint 300 benzinkútból álló hálózatot üzemeltet az országban. A hivatalos adatok szerint a Lukoil Románia az olaj- és kőolajtermék-készletezési kötelezettségek alapján a romániai üzemanyagpiac harmadik legnagyobb szereplője az OMV Petrom és a Rompetrol után. Ugyanakkor a Lukoil tulajdonában van a ploiești-i Petrotel finomító is, amely a harmadik legnagyobb kapacitású finomító Romániában, évi 2,5 millió tonnával. A gazdasági portál ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Petrotel Lukoil és a Lukoil Románia nem közvetlenül a Lukoil, hanem annak svájci székhelyű kereskedelmi cége, a Litasco irányítása alatt van.

„A Lukoilnak kötelezettsége lesz eladni a Petrotel finomítót a jövő hónapban lejáró határidő előtt. Örülnénk, ha a Lukoil már nem lenne Romániában” – idézi az Energiaügyi Minisztérium államtitkárát, Cristian Bușoit a Politicora hivatkozva az Economica. Ugyanakkor megjegyzik, nem lesz könnyű kilépniük a romániai üzleti érdekeltségeikből.

Emlékeztetnek, hogy a Lukoil már három éve próbálja eladni a bulgáriai Burgaszban található, a Petrotelnél háromszor nagyobb finomítóját, mindeddig eredménytelenül. A Petrotel eladását nehezíti, hogy ellentétben a bulgáriai üzemükkel, nincs tengeri kijárata, továbbá az is, maga az üzlet sem túl nyereséges. A Petrotel finomító 2023-ban (a legfrissebb jelentett adatok szerint) 63 millió lej nettó nyereséget könyvelt el, ami viszont a 2022-es 483 millió lejes veszteség után következett. 2021-ben szintén nyereséges volt a finomító, de a 21 millió lej eltörpül a 2020-ban jelentett 442 millió lejes veszteség mellett. És nem szabad elfelejteni, hogy bárki is veszi meg a finomítót, tilos lesz számára az orosz nyersolaj importja, amely olcsóbb alapanyagokat biztosítana a ploiesti-i egységnek.

A gazdasági portál szerint a Lukoil romániai benzinkút-hálózata valamivel vonzóbb üzletágnak tűnik. Az üzemanyagok kiskereskedelmi forgalmazására szakosodott Lukoil Románia a tavalyi évet meglehetősen nagy veszteséggel – 145 millió lejjel – zárta, de ez volt az első veszteséges év 2017 óta. És jelentős nyereségei is voltak, 2023-ban például 353 millió lej.

Szerintük szinte biztos, hogy egy nagy nyugat-európai olajipari vállalat nem fog egy kis finomítót vásárolni Európa délkeleti részén. Úgy látják, hogy három lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel a legvalószínűbb felvásárlóra:

1. Az azeri SOCAR-t, ami már most is az ország az ötödik legnagyobb töltőállomás-hálózatát birtokolja több mint 80 egységgel. A Lukoil állomások átvétele a második helyre katapultálná őket. A felvásárlás mellett szól, hogy viszonylag közel lenne a nyersolaj is a Petrotel finomító működésének biztosításához. Ellene szól, hogy ők is ott vannak a burgaszi finomító potenciális vásárlóinak listáján, és ha azt sikerül nyélbe ütniük, akkor már nem valószínű, hogy egy romániai finomítót is megvásárolnának, amúgy is nemrég terjeszkedtek Olaszország felé az Italiana Petrolit felvásárlásával.
2. A Mol nevét szintén mérlegelte a gazdasági portál. Szerintük a magyar olajipari vállalat is meg akarta venni a bulgáriai finomítót, de nem kizárt, hogy Ploiești-be is eljönnek, mivel az jól illeszkedne a regionális terjeszkedési stratégiájukhoz, és nekik is nagy benzinkút-hálózatuk van nálunk. Ugyanakkor eltántoríthatja őket az MVM fiaskója, aminek egyelőre le kellett tennie az E.ON romániai érdekeltségeinek felvásárlásától.
3. Emellett még egy modellt említenek, ami az utóbbi időben a finomítókról szóló tranzakciók esetében jellemző térségünkben. Egy nagy kereskedő szövetkezik egy kisebb olajipari vállalattal, és így vásárolnak. Példaként Trafigura és a G.O.I. Energy felvásárlását említik, amelyek az olaszországi ISAB finomítót vették meg 2023-ben a Lukoiltól.

Az is mérlegelik, hogy mennyi esély van arra, hogy a román állam veszi át a Petrotel finomítót. Szerintük a nagy költségvetési problémákkal küszködő állami háztartásnak további kiadásokat jelentene ez, emiatt kevésbé valószínű ez a forgatókönyv.

A Telex egyébként külön cikket szentelt annak, hogy a miként jöhet ki a Mol a Lukoil kényszereladásaiból. Ebben megerősítik, hogy már korábban felkeltette a magyar olajtársaság figyelmét a burgaszi finomító, de úgy tudják, a Mol korábban óvatosan arról is tárgyalt az anyavállalattal, hogy a Petrotel olajfinomítóban részesedést szerez. Az utóbbi felvetés nem volt igazán komoly, a Telex forrásai szerint a román állam képviselői elbátortalanították a feleket, vagyis jelezték, hogy nem üdvözölnék a magyar vásárlást a stratégiai cégben. A háttérbeszélgetések alapján úgy tudják, hogy a Lukoil-portfólióból a Petrotel és a burgaszi Neftochim finomítók megvétele nem igazán reális a Mol számára ilyen rövid határidővel, ugyanakkor a kiskereskedelemben, vagyis a töltőállomás-vásárlásokban jó a cég, nagyon logikus lenne, ha most is rárepülne a Mol a felkínált portékára.

Az Egyesült Államok még múlt héten jelentett be szankciókat a Lukoil és Rosznyeft orosz kőolajcégekkel szemben. Nem sokkal később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is bejelentették hasonló intézkedéseiket. A szankciók miatt a két cégnek le kell majd állítania az Európába irányuló kőolajexportját. Az Egyesült Államok a szankciók részeként november 21-ig adott időt a cégnek, hogy adja el külföldi érdekeltségeit.