Miért posztol egy napja egész Románia lekvárokról?

„Készséggel beismerem, törvénysértést követtem el. Hétvégén a feleségemmel hat üveg szilvaízt főztünk. Saját szilvából, saját fazékban, saját bűntudattal. Pálinkát is főztem volna, de a szilva nem volt elég. Most rettegek: mikor kopogtat az ANAF, hogy lefoglalja a bűnjeleket?” – kommentálta Kelemen Hunor a román adóhatóság (ANAF) elnökének, Adrian Nicának egy nappal korábban tett nyilatkozatát, ami arról szólt, hogy „a nagymama által otthon készített lekvár” is szerepel Románia áfarésről (TVA gap) szóló vitájában az Európai Bizottsággal.

Kelemen Hunor és sok más romániai reakciója azt az érzést keltheti az emberekben, hogy az adóhatóság fontolgatja az otthon készített termékek megadóztatását. Azt is adóhatóság szemére vetették, hogy miért nem az áfarés valódi okaival foglalkoznak, az adócsalással. „Mi lenne, ha a nagymamák helyett a nagy adóelkerülőket kergetnék?” – írta Kelemen Hunor is.

Kell attól félni, hogy megadóztatják az otthon készített termékeket?

Röviden a válasz nem. Az ANAF elnöke az Economediának megerősítette, nem céljuk az önfogyasztás megadóztatása, csupán arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a háztartások önfogyasztását nem kalkulálja bele az EU az áfarés, vagyis a ténylegesen beszedett és az elvileg beszedhető áfa közötti különbség kiszámításába. Ez pedig mesterségesen növeli az áfarést, tehát azt, amit nem tudnak beszedni, és emiatt a csalás és adóelkerülés hatása a valóságosnál nagyobbnak tűnik a statisztikákban. Tehát statisztika az egész.

Adrian Nica a gazdasági portálnak elmondta, a gazdasági önfogyasztást (például az erőművek energiafogyasztását) beszámolja az Európai Bizottság áfarés meghatározásakor, szemben a háztartási önfogyasztással (például a saját magunk számára eltett lekvárt, bort, befőttet vagy bármi más házi készítésű, saját fogyasztásra szánt terméket), amit viszont nem vonnak le. Az ANAF elnöke elmondta, az Európai Bizottság számításaiban viszont ez a termelés is szerepel, noha valójában nem kerül kereskedelmi forgalomba, és nem keletkezik utána áfafizetési kötelezettség. A statisztikába ugyanakkor ez be nem szedett áfának tűnik, de a valóságban olyan áfáról van szó, amelynek a beszedésére nem is volt lehetőség.

Az adóhatóság szerint Románia hátrányba kerül az Európai Bizottság módszertana miatt, és a hivatalos áfarés mesterségesen magasabb a valósnál. Az ANAF elnöke azt is nehezményezte ezzel kapcsolatban, hogy a csőd és a fizetésképtelenség miatti behajthatatlan követeléseket is beleszámítják, ami szintén torzítja az eredményt. Sőt, azt is felrótta, hogy két évvel korábbi statisztika alapján számolták az áfarést, és a javuló beszedési eredmények nem jelennek meg benne. Ezért ha hivatalosan is elismerik, hogy a termelés egy része háztartási önfogyasztás és nem adóztatható, akkor az áfacsalás aránya is kisebbnek tűnik.

Nica elmondta, a Világbank segítségét kérte annak érdekében, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot a módszertan kiigazításáról, és létrehozott egy munkacsoportot a Román Nemzeti Bankkal (BNR) és a Statisztikai Hivatallal (INS) közösen, hogy pontos adatokat gyűjtsenek. „Lehet, hogy nem 30 százalékos a rés, hanem 25 vagy 23 százalék. De tudnunk kell pontosan, mi a valós adóelkerülés, és mi származik egy hibás képletből” – érvelt az ANAF elnöke.

Miért fontos ez áfarés?

Románia egyik fő problémája, hogy az állam jóval kevesebb áfát szed be, mint amennyit elvileg kellene. Ennek oka elsősorban az, hogy sok vállalat adócsalást követ el, és a hatóságok nem tudják hatékonyan felderíteni őket, de az ANAF most felismerte, az önfogyasztás is befolyásolja az áfarést.

Az Economedia szerint a ténylegesen beszedett és az elvileg beszedhető áfa közötti különbség, vagyis az áfarés Romániában nagyjából 37 százalékos, míg az EU-átlag mindössze 5,4 százalék. Ez évente mintegy 35 milliárd lejes bevételkiesést jelent. Románia már évek óta „rekorder” az EU-ban az áfa be nem szedésben.

Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint a tényleges szabálysértésből következő áfarés Romániában 30,6 százalék volt, amivel magasan vezettünk az EU-ban. Utánunk Málta következett 25,9 százalékkal, majd Szlovákia és Litvánia egyaránt 14,6-14,6 százalékkal. 2021-ben még nagyobb arányt számoltak, 34 százalékot. Magyarország ebből a szempontból az EU legjobbjai között volt, 2,3 százalék volt az áfarés.